Megmutatjuk, hogy hogyan dolgoznak az igazi helyszínelők Magyarországon - van, amiben jobbak, mint a filmekben

"Hét, maximum nyolc órája történt a gyilkosság" - ez egy olyan mondat, amelyet gyakran hallunk akciófilmekben. és egyben egy olyan mondat, ami gyakorlatilag soha nem hangzik el, valódi gyilkossági helyszínen. No nem azért mert a valódi halottkémek nem kiváló szakemberek, egész egyszerűen azért, mert ezt lehetetlen megállapítani. Vagy legalábbis nagyon sok mindentől függ. Nem ez az egyetlen dologban, amiben a filmesek - mondjuk így - csúsztatnak. Dr. Kricskovics Antal, az Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Orvosszakértői Intézetének a vezetője úgy tekint a szakmájára, mintha egy tolmács lenne az orvosok, a hozzátartozók, a igazságszolgáltatás és más egyéb terület között. Azt mondja, a munkája valóban nagyon érdekes, igaz, nem ajánlja mindenkinek.

A különböző bűnügyi sorozatokban az orvosszakértők szinte mindig percre pontosan meg tudják mondani a halál időpontját. Ez igaz?
Sajnos nem. A való életben ritkán működik ilyen egyszerűen és könnyen ez a kérdés. A halál idejének meghatározása az igazságügyi orvosszakértői munka egyik legnehezebb kérdésköre és csak viszonylagosan tág, legalább néhány órás határok között tudunk nyilatkozni, mert nagyon sok szempont befolyásolhatja ezt.

Mi a vonzó ebben a szakmában, mi az, amiért valaki orvosszakértő akar lenni?
Úgy gondolom, hogy ez egy eléggé széles körű és változatos szakterület. Nyilvánvaló hátránya, hogy közvetlen módon az egészségügyi ellátással nincsen szoros kapcsolatban, viszont ha valakit ezen túlmenően a halálesetek kivizsgálása, a kriminalisztika, illetve szélesebb körben az orvostudomány igazságszolgáltatásban betöltött szerepe érdekel, akkor érdemes ezt a területet választani.

Rendkívül változatos ügyekkel találkozik az ember, unatkozni semmiképpen sem lehet, sok más tudományterületbe is nyerhetünk betekintést, különböző szakterületek képviselőivel dolgozunk együtt.

Dr. Kricskovics Antal, igazságügyi orvosszakértő Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az emberekben kialakulhat egy idealisztikus kép az orvosszakértőkről. Az ezekben való csalódások okozzák a pályaelhagyást a képzés során?
Igen, ha valakinek egy ilyen idealisztikus kép, elsődlegesen szórakoztató célú sorozatok és könyvek formálták az elvárásait és belecsöppen a realitásba, akkor azt tapasztalhatja, hogy nem szükségszerűen fejeződnek be mindig pozitív értelemben, megfelelő sikerélménnyel az ügyek, sajnos sokszor csak korlátozottabbak a lehetőségeink.

Továbbá azok az eszközök, amiket a média bemutat, ugyan léteznek, de a gyakorlatban nem teljesen úgy működnek, hogy megnyomom a gombot és azonnal jön is az eredmény.

Sokszor csak valószínűsíteni tudjuk a kimeneteleket.
A bűnügyi sorozatokban sokszor azt látni, hogy az orvosszakértők terepen is dolgoznak. Ez igaz? A valóságban mekkora részét teszi ez ki a munkának?
Igen, Magyarországon azoknál a helyszíni halottszemléknél, ahol felmerül a bűncselekmény gyanúja, az esetek jelentős részénél igazságügyi orvosszakértő jár el. A helyszíni tevékenység, különösen nálunk a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban, kiemelt része a munkánknak, mivel biztosítunk egy olyan szolgáltatást a nyomozó hatóság részére, ahol

készenléti rendszerben hívhatóak vagyunk helyszínre, holttestek helyszíni vizsgálatához, amennyiben ez indokolt, illetve ennek a gyanúja felmerül.

Mi a meghatározott menete egy helyszíni vizsgálatnak?
A helyszíni halottvizsgálat a holttest megtalálásának helyén történő külső megtekintéssel, tapintással, mozgatással történő vizsgálat, aminek keretén belül eltávolítjuk a ruházatot és amilyen alaposan csak lehet, megvizsgájuk a testet. Különös figyelmet fordítunk a testen kívülről látható sérülésekre. A cél az, hogy megállapítsuk, hogy mi a halál oka és az milyen módon, milyen mechanizmussal következett be.

Az is nagyon fontos, hogy milyen információkkal rendelkezünk az előzményekből, pl. milyen betegségben szenvedett az elhunyt, volt-e haragosa, volt-e korábban öngyilkossági kísérlete.

Ezeket komplexen kell kezelni és értékelni, majd ezekből lehet a végén odáig eljutni, hogy nyilatkozzunk arról, hogy megítélésünk szerint mi történt és milyen további vizsgálatok szükségesek.

ilyen módszereik vannak az azonosítatlan holtestek személyazonosságának a kiderítésére?
A személyazonosság megállapítása alapvetően orvosi feladat, ha ez kétséget kizáróan nem lehetséges, akkor ez önmagában is ok arra, hogy hatósági bejelentés történjen és rendőrségi vizsgálat induljon. Első körben nyomozati információkat kell gyűjteni, de orvosi adatok is fontosak lehetnek, például műtéti hegek jelenléte.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az elsődleges azonosítók közé tartozik a fogászati vizsgálat, a genetikai vizsgálat és az ujjlenyomat vizsgálata.

Ezek azok, amelyek alapján kétséget kizáróan meg lehet mondani valakinek a személyazonosságát, de nem csak ezek a módszerek állnak a rendelkezésünkre, vannak egyéb azonosításra alkalmas jegyek is, például a testbe beültetett protézisek vagy a testnek valamilyen jellegzetes, veleszületett vagy szerzett tulajdonsága.

Kiégett és sérült gépjárművek az M1-es autópályán Herceghalomnál, ahol öt kamion és 37 autó ütközött össze, mindkét irányban lezárták az autópályát 2023. március 11-én. A balesetben érintett öt kamion és 37 személygépkocsi közül 19 jármű kiégett, és összesen 26 ember sérült meg. Egy ember meghalt, többen megsértültek Forrás: MTI/Lakatos Péter

Egy tömegszerencsétlenségnél - ami a március 11-ei események kapcsán sajnos ismét aktualitást nyert, az M1-es autópályán történt tömegbaleset miatt –

a szakmai szabályok előírják, hogy kizárólag az elsődleges azonosítók alapján fogadható el a személyazonosság kimondása, tehát egyfajta többletgaranciát kell vállalni a tévedések elkerülése érdekében.

Az azonosítás módszerének megválasztásánal az is fontos, hogy milyen állapotban kerülnek elő a holttestek, nyilván minél több idő telik el a halál bekövetkezte és a vizsgálat között, a testek jelentős mértékben károsodhatnak, ezért veszhet el információ.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Mennyire gyakori az, hogy már csak csontok kerülnek egy orvosszakértő elé?
Gyakran előfordul, viszonylag sok ilyen eset van. Bár ebben az esetben ez egy határterülete az igazságügyi orvostannak, viszonylag korlátozottak azon megállapítások száma, amiket ilyenkor megnyugtatóan ki lehet jelenteni. Ilyenkor lehetőség szerint antropológus szakértőkkel közösen dolgozunk és velük próbáljuk megállapítani, hogy milyen idősek lehetnek a csontok, mióta lehetnek a maradványok ott, ahol megtalálták őket, illetve, hogy találhatók-e a csontokon olyan elváltozások, amikből következtetni lehet arra, hogy mi lehetett a halál oka.

Magánemberként is fel lehet fogadni orvosszakértőt?
Alapvetően több formában végezhetünk szakértői tevékenységet, az első és a legfontosabb a hatósági kirendelés alapján történő szakvélemény adás, ezen túl megbízás alapján is lehet szakértői tevékenységet végezni, tehát magánember is megkeresheti elméletileg bármelyik szakértőt, aki benne van a névjegyzékben és megbízhatja azzal, hogy készítsen a számára egy szakértői véleményt. Arra azonban nincsen kötelezettsége a szakértőnek, hogy ezen utóbbit el is vállalja.

Magán szempontból például baleset elszenvedése kapcsán fordulhat elő a szakértői vélemény kérése,

annak érdekében, hogy a lehető legsikeresebben tudja például egy biztosítónál érvényesíteni az érdekeit vagy egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos kár elszenvedésekor, hogy mekkora esélye lenne egy polgári peres eljárásban, de büntetőeljárásokban is van lehetőség magánszakértői vélemények beszerzésére.