A magyarországi baloldal már régóta szorgalmazza a gyerekeket célzó társadalmi érzékenyítést, ezt példázzák a 2010 előtt államilag támogatottan, iskoláskorúak számára készített egyes pedagógiai kiadványok is.
Például a „Kiskompasz – Kézikönyv a gyermekek emberi jogi neveléséhez" c. 2009-es könyv a tinédzser korosztályt tanító pedagógusoknak szóló kiadvány, az iskoláskorú gyerekeknek szólóan tartalmaz különböző témákat, ismereteket, fejlesztő játékokat.
A gyermekkönyv az Európa Tanács és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával készült, Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt.
Az emberi jogok, egyezmények történetén túl például olyan témakörök szerepelnek, mint például az idegengyűlöleten alapuló diszkrimináció, a nemi (gender) alapú megkülönböztetés, de a vallási diszkrimináción belül az antiszemitizmussal és a kiadvány szerint Európa-szerte erősödő iszlámellenesség (257. o.) jelenségével is szeretnék jobban megismertetni az iskolás ifjúságot.
A szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés kapcsán általában a vidéki környezetet, illetve Közép-Kelet-Európa egyes részeit (sic!) említi problémás tényezőként a kiadvány.
Emellett helyet kapnak a gyermekek testi és lelki egészségével kapcsolatos kérdések, a drog, a dohányzás, az alkoholfogyasztás veszélyei vagy például az erőszak különböző formáinak (pl. iskolai, családon belüli) a kérdésköre is. Emellett hangsúlyt kap, hogy a menekült és bevándorló gyerekek „mind otthonaikban, mind tágabb környezetükben az idegengyűlöletből eredő erőszak" áldozataivá válhatnak.
Szó szerint idézve:
Nagyvárosi környezetben a homoszexualitásukat nyíltan vállaló emberek különösebb nehézség nélkül élhetnek, dolgozhatnak, alakíthatnak egyesületeket, míg vidéki környezetben és Közép-Kelet-Európa egyes részein a homoszexuálisoknak az őket hátrányosan megkülönböztető jogszabályokkal, zaklatással, illetve akár a nyilvánosság és/vagy a hatóságok részéről elkövetett erőszakkal kell szembenézniük. Sok ember ma is egyfajta betegségként, pszichés rendellenességként, esetleg erkölcsi bűnként tekint a homoszexualitásra. Mások – tudatosan vagy nem tudatosan – a heteroszexuális normákat alkalmazzák a meleg és leszbikus emberekkel szemben is, és hibáztatják őket, amiért nem úgy viselkednek, ahogy az „normális emberektől" elvárható."
Foglalkozik a társadalmi nem (gender) fogalmával és promotálják az "ABC Teaching Human Rights, Practical activities for primary and secondary schools (ABC Emberi jogok tanítása – gyakorlatok általános és középiskolák számára)" című kézikönyvben található Gender-bender című gyakorlatot.
A Gender-bender a legnagyobb internetes enciklopédia szerint "az a személy, aki úgy öltözködik és mutatja be magát, hogy szembeszáll a nemével szemben támasztott társadalmi elvárásokkal, különösen ellenkező nemként. Az elvárt nemi szerepek meghajlítását genderfucknak is nevezhetjük."
A kiadvány – miután iskoláskorban lévő fiatalkorúaknak szóló „tananyagot" tartalmaz – nem állítja bonyolult kontextusba az egyes társadalmi, szociális, szociálpszichológiai problémákat, hanem csak egyfajta narratívába helyezi bele azokat.
Kulturális és antropológiai tekintetben teljesen a liberális, emberjogias irányt képviseli, az iskolai program keretein belül az érzékenyítést tekinti fő céljának: a másságok és eltérések megismertetését, elfogadtatását az egyes csoporttöbbségekkel, vagyis az iskolás gyermekek közösségeivel.
Érdemes nyomatékosítani, hogy a kötet megjelenését a Bajnai-kormány Szociális és Munkaügyi Minisztériuma, valamint az Európa Tanács is támogatta.
A 2022-ben kormányváltást remélő baloldal ma sem tett le erről az irányról, például a Momentum miniszterelnök-jelölt-jelöltje, Fekete-Győr András a Hit Rádiónak nemrégiben arról beszélt, hogy az ő álláspontjuk szerint a gyerekeknek „minél több dolgot" kell megmutatniuk a felnőtt életből.
A radikális párt korábban egy LMBTQ-programot is közzétett, amelyben megerősítették az iskolai érzékenyítés általánossá tételének fontosságát.
A szexuális orientációról és nemi identitásról ítélkezés nélküli, nyílt párbeszéd folytatása szükséges az oktatási intézményekben. Ezekben meg kell jelennie a különböző párkapcsolati mintáknak és családmodelleknek. A pedagógusok tájékozottsága és elfogadó attitűdje e témában a képzésük során megalapozandó"
– áll például a Momentum programjában.
A baloldal változatlanul inkább „érzékenyítene", és kezdettől fogva nem támogatta a kormány gyermekvédelmi népszavazási kezdeményezését, amiként a vonatkozó törvényt sem.
Több baloldali párt és szervezet is igyekezett gátat vetni annak, így a Momentum Mozgalom, a Kétfarkú Kutya Párt, és a Soros György alapítványi hálózata által finanszírozott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogi szervezet is felülvizsgálati kérelemmel fordult az ügyben a Kúriához. A baloldal ráadásul jelentős nemzetközi támogatást is élvez, miközben a magyar kormány a társadalom józan többségének támogatását tudhatja maga mögött. Azonban a kormányoldalnak a média legmodernebb eszközei révén is – egy minden eddiginél durvábbnak ígérkező országgyűlési választási kampánnyal párhuzamosan – sokat kell még tennie a gyermekvédelmi törekvések sikeréért.