Felháborodtak a magyar emberek a dollárbaloldal négymilliárdos külföldi támogatásán

Budapest, 2021. október 23. Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje (k), valamint a korábbi miniszterelnök-jelöltek: Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd, LMP, j2), Dobrev Klára (j), Jakab Péter (b2, Jobbik) és Fekete-Győr András (b, Momentum) az ellenzéki pártok Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott megemlékezésén, az Andrássy úton az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján, 2021. október 23-án. MTI/Szigetváry Zsolt

Ahogy egyre több részlet derül ki a dollárbaloldal négymilliárdos kampányfinanszírozási botrányáról, úgy egyre biztosabbá válik, hogy a baloldal törvénytelen módon, külföldi érdekek képviseletéért cserébe kapott pénzeket külföldről a kampányához. A Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok elutasítják a külföldi kampánytámogatásokat, és azt akarják, hogy a baloldalt akadályozzák meg az illegális pénzek átvételében. Talabér Krisztián politológus arról beszélt az Origónak, hogy az efféle pénzügyi támogatások sosincsenek ingyen. Mint mondta, a baloldal dollárbotránya rávilágít arra, hogy megszűnt a nemzetközi érdekköröktől független magyarországi baloldali politika.

Tovább dagad a dollárbaloldal botránya, ahogy a titkosszolgálati jelentések után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata is megdöbbentő eredményekre jutott. Windisch László, az ÁSZ elnöke hétfőn azt mondta:

Nem tudja tartani az Állami Számvevőszék a törvényben előírt, a tavalyi választáson egy százalék feletti eredményt elért pártok kampányköltéseinek ellenőrzési határidejét, miután a vizsgálatok alatt különleges és összetett jelenségekre bukkantunk.

Erről az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén beszélt, ahol a 2022-es országgyűlési választáson felhasznált kampánypénzek vizsgálata is napirenden volt. Ahogy arról az Origo beszámolt, Windisch László elmondta, hogy a vizsgálat során arra jutottak, hogy igen erős a gyanú arra, hogy

valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali pártok, sőt felmerült a kettős gazdálkodás gyanúja is, ezért szükségessé vált a jelentés elkészítéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevonása is

Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a titkosszolgálati jelentések nyilvánosságra hozott részeiből tudni lehet, hogy külföldről is érkezett támogatás a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarország Mozgalomnak (MMM). És bár az MMM nem párt, de pártként viselkedett, miniszterelnök-jelöltet adott, részt vett a kampányban és a döntésekben. Összehangoltnak tűnik az, hogy volt hat párt, amely mellé egy civil szervezetet is bevontak. A törvény pedig arra is lehetőséget ad, hogy ha egy nem politikai párt érintettsége is felmerül a finanszírozásban, akkor az ÁSZ vizsgálhatja ennek hitelességét is.

Márki-Zay Péter ismét elszólta magát a guruló dollárok ügyében Fotó: Polyák Attila - Origo

A külföldi pénzek sorsával kapcsolatban ráadásul Márki-Zay Péter, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje a minap ismét elszólta magát. A hódmezővásárhelyi polgármester az Indexnek beszélt a külföldről kapott 4 milliárd forintnyi guruló dollárról is. Úgy fogalmazott:

tavaly nyáron az elszámolásunk után emlékeim szerint 90 millió maradt, amiből később még több, kampányhoz kapcsolódó költséget fedeztünk: több tízmilliós áfabefizetések, a kampányközpont internetszolgáltatásának hűségidőre szóló jelentős díjai, vagy éppen a kampány során megrongált, megsérült többtucatnyi bérelt autó javításának önköltsége.

Vagyis ezzel Márki-Zay Péter beismerte, hogy a külföldi pénzeket az összbaloldali kampányra költötték.

A magyarok elutasítják a külföldi befolyásszerzési kísérletet

Nem túlzás azt állítani, hogy a baloldal kampányfinanszírozási botránya megdöbbentette a szavazókat, hiszen a magyarok többsége ellenzi a külföldi kampánytámogatásokat. Ezt támasztja alá a Nézőpont Intézet felmérése is.

A Nézőpont Intézet kutatása alapján a magyaroknak határozott a véleménye a politikai szervezetek külföldi finanszírozásáról, az pedig

kijelenthető, hogy a magyarok döntő többsége elutasítja a külföldi befektetők magyarországi befolyásszerzési kísérletét a hazai baloldali pártok kampányfinanszírozásán keresztül

- mondta el a felmérés eredményeiről az Origónak Talabér Krisztián politológus. A Nézőpont Intézet elemzője kiemelte, hogy tízből hatan úgy vélik, szigorítani kell a kampánytámogatásokat részletező jogszabályokat. Hozzátette, még az egyébként kormánnyal kritikus szavazók relatív többsége is ezt az álláspontot képviseli, azaz

politikai hovatartozás nélkül az az uralkodó véleménye a magyaroknak, hogy a külföldi kampányfinanszírozás elfogadhatatlan.

A rendszerváltás óta történt legnagyobb kampányfinanszírozási botrány a kormánypárti szavazók 65 százalékát, míg a baloldali szavazók 43 százalékát győzte meg a finanszírozási szabályok szigorításáról, derülnek ki a pontos számok a kutatásból, ahogy az is, hogy a választók többsége (56 százalék) úgy gondolja, hogy semmilyen külföldi támogatás sem elfogadható, érkezzen az az Egyesült Államokból, Oroszországból, Kínából vagy akár az EU-ból.

Forrás: Nézőpont Intézet

A Nézőpont Intézet arra is emlékeztet, hogy a magyar pártok a választási kampányhoz állami támogatást kapnak: tavaly a kormánypárti szövetség és a baloldali koalíció egyaránt 812 millió forintot kapott választási listája és egyéni jelöltjei után. A jelenlegi jogszabályok szerint a pártok ezen felül csak magyar magánszemélyektől gyűjthetnek támogatást.

A dollárbaloldalhoz érkező mintegy 4 milliárd forint azonban az állami támogatás ötszöröse.

Az ilyesfajta pénzügyi támogatások sosincsenek ingyen, a filantrópia e tekintetben nem létezik, a külföldi befektetők az ilyen támogatások által minden esetben politikai befolyást szeretnének vásárolni

- hívta fel rá a figyelmet Talabér Krisztián az Origónak nyilatkozva. Hozzátette, hogy „ez azt is jelenti, hogy a baloldali pártok áruba bocsátották a politikai autonómiájukat, alárendelve döntéseiket külföldi érdekköröknek. Magyarra lefordítva ez annyit jelent, hogy a baloldali pártok – bár felhatalmazásukat a néptől kapják – döntéseikkel nem a választókat, hanem külföldi befektetőiket képviselték volna”.

Lényegében megszűnt a nemzetközi érdekköröktől független magyarországi baloldali politika Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Az elemző úgy fogalmazott, „ennek egy szeletét látjuk, amikor a baloldal a korlátlan és feltétel nélküli fegyverszállítások mellett tesz hitet, vagy támogatja az Európa gazdaságát tönkreverő uniós szankciókat”. Kiemelte:

A dollárbaloldal botránya rávilágít arra, hogy lényegében megszűnt a nemzetközi érdekköröktől független magyarországi baloldali politika.

Talabér Krisztián hozzátette, hogy a magyar hatóságok eddigi nyomozati munkája megmutatja, hogy a kesze-kusza, nehezen követhető hálózatot a hazai baloldali pártoknál sokkal profibban megszervezett körök irányították a háttérben, ez pedig akár veszélybe is sodorhatta volna Magyarország szuverenitását.