Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ön Lantos Csaba energiaügyi miniszter mellett is miniszterhelyettesként folytatta munkáját. Mivel foglalkozik a minisztériumon belül, mi tartozik Önhöz?
A minisztérium egy olyan rendkívül fontos területtel foglalkozik, amely a mostani háborús helyzetben még nagyobb hangsúlyt kapott, és ez várhatóan hosszú évekig így marad. Az elhibázott szankciós politika Magyarországon és Európában is nagyban befolyásolja az energiabiztonságot és az energiaellátást, és látjuk, hogy most minden ország kiemelten kezeli az energiaügyi kérdéseket. Parlamenti államtitkárként, miniszterhelyettesként gyakorlatilag az egész minisztérium teljes portfóliójával foglalkozom. Az energiaügyek mellett a minisztériumhoz tartoznak még a körforgásos gazdasággal, a környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek is, nemrég víziközmű-ágazatért felelős új államtitkárság alakult, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Megtisztelő, hogy ebben a munkában részt vehetek.
Több mint egy éve tört ki az orosz-ukrán háború. Hogyan változtatta meg világunkat a mostani háborús helyzet?
A háborúval kapcsolatban a kezdetektől fogva nemcsak a magyar kormány, hanem a magyar emberek is igen határozott álláspontot képviselnek, egyértelműen a béke pártján állunk.
Nemrégiben egy békepárti határozatot is elfogadott az Országgyűlés, amely ezt megerősíti. Európán belül ilyen határozottan kormányzati szinten a békepártiságot hazánkon kívül egyedül a Vatikán képviseli még, és az európai emberek többsége is békét akar. Brüsszel ezzel szemben rossz válaszokat ad a háborús helyzetre, és olyan szankciós politikát folytat, amely az egekbe emelte az energiaárakat, ami más területeken is árrobbanáshoz vezetett, így minden ország küzd az inflációval.
A szankciós infláció eddig 4000 milliárd forintot vett ki a zsebünkből.
A háború kitöréséig természetes volt, hogy van energia, és az ára megfizethető. Nem volt kérdés, hogy tudunk-e majd mivel fűteni, világítani, és ez mennyibe fog kerülni. Az elmúlt egy évben viszont komoly kérdéssé vált, hogy lesz-e elég energia, és ha igen, mennyiért. Az energiaválság óriási változást hozott tehát; az egyik legfontosabb küldetésünk, hogy a magyar emberek a lehető legkevésbé érezzék meg a hatásait.
A kormány a magyar családok számára az átlagfogyasztásig egész évben biztosítja a rezsivédelmet. Ez miért fontos a jelen körülmények között?
A baloldal kormányzása alatt a magyar emberek fizették a legmagasabb energiaárakat, mert a Gyurcsány-kormány hagyta, hogy külföldi multik nyerészkedjenek a magyarok rezsikiadásain. A nemzeti kormány már 2013 óta csökkentette a rezsit.
Hazánk a lakossági rezsiköltségek alacsonyan tartására Európában már 10 éve az egyik legtöbbet fordította.
Majd amikor a háború és a szankciók az egekbe emelték a rezsiárakat, a kormány úgy döntött, hogy továbbra is megvédi a magyar családokat, és biztosítja a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztás mértékéig. 2022-ben a GDP közel 6 százalékát fordítottuk rezsivédelemre, ezzel az uniós rangsor 4. helyén állunk.
A kormány egyedülálló erőfeszítéseinek köszönhetően továbbra is megfizethető Magyarországon az energia. Sőt, az átlagfogyasztásig fenntartott rezsivédelemmel az Európai Unió legalacsonyabb áram- és gázárait tudjuk garantálni a magyar családok számára.
Ez óriási segítség, hiszen
így havonta átlagosan 181 ezer forintot tudnak megspórolni a háztartások. Fél év alatt ez az összeg több mint egymillió forint.
Ha ezt a magyar családoknak ki kellett volna fizetniük, akkor sokan kerültek volna nagy bajba a magas energiaszámlák miatt. A kormányzati intézkedéseknek köszönhető, hogy ezt el tudtuk kerülni. Az MVM adataiból kiderül, hogy az augusztustól februárig kiadott energiaszámláknak az áram esetében 65, a földgáz esetében pedig 80 százaléka tartalmazott kizárólag rezsicsökkentett árakat. Az idei költségvetésben négyszeresére emeltük a Rezsivédelmi Alap keretösszegét, ilyen mértékű támogatást egyedül hazánkban biztosít a kormány az embereknek.
A rezsivédelmet biztosító költségvetés módosítását a dollárbaloldal nem szavazta meg; ők külföldi hatalmak megrendelésére a brüsszeli szankciók, vagyis a magyar lakosságot ellátó orosz energia teljes kizárásán dolgoznak.
Mi a helyzet most Európában? Láthatóan nemcsak a magas energiaárakkal, hanem élelmiszerválsággal és egyéb gondokkal is küzdenek, ráadásul az a kép, amely eddig a Nyugatról élt itthon az emberek fejében, kezd megváltozni.
Európa nem volt felkészülve arra, hogy a brüsszeli szankciók által erőltetve szinte egy pillanat alatt leváljon az orosz energiáról, gyakorlatilag ennek az eredménye az, hogy
az európaiak 48 százaléka aggódik, hogy ki tudja-e fizetni rezsiköltségeit, hitelét és a munkába járás költségeit.
Miközben az EU a klímasemlegesség elérését célozta meg, és csökkenteni szeretné a karbonkibocsátást, a szankciók miatt sok európai országban kénytelenek voltak újra megnyitni a szénerőműveket, a lignitbányákat, hiszen energia nélkül nincs élhető élet, nem működik a gazdaság. Ezzel olyan tendencia indult el, amely szöges ellentéte annak, amit korábban hangoztattak Brüsszelben. A változó megközelítéseket mutatja az is, hogy az atomenergia szerepe felértékelődött, több ország döntött atomerőművei üzemidejének meghosszabbításáról.
Hogyan értékelhető Magyarország energiaszuverenitása?
Mi, magyarok néhány sorstársunkkal együtt sajátos helyzetben vagyunk Közép-Kelet-Európában, mert nincs tengerpartunk, csak szárazföldön keresztül, csővezetékeken tudunk energiához jutni. Ezért is volt fontos, hogy a szankciós csomagok tárgyalása során a magyar kormány el tudta érni Brüsszelben, hogy átmeneti mentességeket kapjunk, és továbbra is vásárolhassunk orosz olajat.
A parlamenti viták során a baloldal gyakran vádolja igaztalanul a kormányt azzal, hogy nem tettünk semmit az ország energiaszuverenitásáért. A valóság ezzel szemben az, hogy
2010 óta többet értünk el, mint bárki korábban. Hiszen amikor átvettük a kormányzást, még csak két gázvezetékünk működött, az egyik Ausztria, a másik Ukrajna irányában. Mára odáig jutottunk, hogy hat ország felé van kétirányú interkonnektorunk.
Ez hatalmas siker, hiszen így szükség esetén Szlovénia híján az összes szomszédos országból képesek vagyunk ellátni a hazai igényeket.
Mi lenne Európával orosz gáz nélkül? A következő gázbetárolási szezon is kritikusnak ígérkezik Európában. Lesz-e elég gáz a következő szezonra a kontinensen? A németeket már most spórolásra szólította fel a kormány.
Brüsszelben az energiaügyi tanácsülésen nemrégiben arról született döntés, hogy
a 15 százalékos gázfogyasztás-csökkentést továbbra is megkövetelik, azt a téli után a nyári időszakra is kiterjesztik. Ezt Lengyelországon kívül egyedül Magyarország ellenezte, pedig mi meg tudtuk oldani, hogy az elvártnál nagyobb arányban fogtuk vissza a fogyasztást.
Megszavazták viszont többen azok közül, akiknek már télen sem sikerült megugraniuk a megkövetelt szintet. A takarékosság persze fontos, de a magas energiaárak önmagukban súlyos versenyképességi hátrányt jelentenek Európa számára. Ezt nem szabad az ipar szándékos fékezésével tetézni, ami nélkül sokak számára bajos lehet az újabb elvárás teljesítése.
Mit tesz a kormány itthon azért, hogy biztosítsa a megfelelő feltételeket az energiaszükségletek kiszolgálásához?
A hazai kitermelés növelésén és az energiakitettség csökkentésén továbbra is dolgozunk, de ez nem megy egyik napról a másikra, és az sem megoldás, hogy másik függőségbe sodródunk. Itt fontos elmondani, hogy a megújulók közül a napenergia hihetetlen mértékben nyert teret az elmúlt időszakban. A beépített kapacitások csak tavaly újabb 1100 megawattal növekedtek, mára meghaladták a 4300 megawattot Magyarországon. 2030-ig számítottunk korábban összesen 6000 megawattra, ez néhány éven belül meglehet, az eredeti határidőig pedig akár a duplája is. A többletteljesítmény befogadásához viszont a hálózatot rugalmassá kell tenni, fejleszteni kell. Amikor nem süt a nap, vagy nem fúj a szél, akkor pedig könnyen szabályozható, kiegyensúlyozó kapacitásokra van szükség. Már bejelentettük, hogy kombinált gázturbinás erőműveket építünk Tiszaújvárosban és Visontán, összesen 1600 megawatt teljesítménnyel.
A kormány nem mond le az elmúlt évek megfeszített munkájának köszönhetően elért gazdasági eredményekről. 1 millió új munkahelyet teremtettünk 2010 óta, kiemelt cél ezek megtartása.
Az ipari fejlődés az energiaigények növekedésével jár együtt. A Paksi Atomerőmű ezek kiszolgálásában nélkülözhetetlen, hiszen segítségével magunknak termeljük meg az energiát, amely így biztos, és sokkal olcsóbb, mintha importálnánk. Ezért is érthetetlen, hogy a baloldal folyamatosan fúrja a Paks II. beruházást, hiszen mindannyiunk közös érdeke, hogy a két új blokk is mihamarabb elkészüljön. Jelenleg a Paks I. üzemidő-hosszabbításán is dolgozunk, hogy az ország számára szükséges energia folyamatosan biztosított legyen.
A baloldal azt is mindig elmondja, hogy az ország orosz függőségben van. Mit üzenne nekik?
Nem kell üzennem, hiszen az Országgyűlésben rendszeresen válaszolok nekik. Természetesen fontos, hogy minél több irányból érkezzenek energiahordozók hazánkba, ezen folyamatosan dolgozunk. A vezetékrendszerek kiépítésén túl magyar szerepvállalás is kellett a Krk LNG-terminál létrehozásához, másrészt hamarosan már az azeri gáz is segítheti az ellátásunkat. A hazai kitermelést pedig tovább erősítjük, tehát a baloldal vádjai nem állják meg a helyüket.
A magyar kormány számára nem ideológiai és nem üzleti kérdés az ellátásbiztonság, a magyar otthonok és intézmények fűtése biztosítva lesz.
AZ INTERJÚ A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! KÉRJÜK, HOGY LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!
