A magyar emberek és a kormány is békét akarnak már a háború kitörése óta

Horizontal war
This photograph taken on April 9, 2023, shows a school destroyed by shelling in the Ukrainian village of Zelenyi Hai, in the Mykolaiv region, amid the Russian invasion of Ukraine. - His fields peppered with Russian shells, a Ukrainian farmer has resorted to desperate measures as he started using metal detectors to clear the land from explosives himself so he can plant crops. (Photo by Sergei SUPINSKY / AFP)
Vágólapra másolva!
Európa nem volt felkészülve arra, hogy az erőltetett brüsszeli szankciókkal szinte egy pillanat alatt leváljon az orosz energiáról, a rezsivédelem sokakat óv meg attól, hogy ne tudják befizetni a számláikat – mondta az Origónak adott interjúban Koncz Zsófia. Az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára kérdésünkre kifejtette, hogyan dönti romba Európa saját magát, és mi a brüsszeli szankciós politika legsúlyosabb következménye a jövőre nézve. Az interjúban többek között szó esik a legfontosabb energiaügyi kérdésekről; arról, hogyan támogatja a kormány a magyar családokat; mi az oka, hogy Európa saját magát lőtte lábon, és Európa számos országában sokan félnek attól, hogy nem tudják befizetni a számláikat. Koncz Zsófia felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a magyar emberekért dolgozik, és ma minden eddiginél jobban látszik a kormány által megteremtett egymillió új munkahely valódi értéke. Azt is megtudhatjuk, milyen egy pár hónapos kisfiú édesanyjaként a legfontosabb ágazati kérdésekért felelni az energiaügyi miniszter helyetteseként.
Vágólapra másolva!

A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta bizonytalanságok miatt a kormány úgy döntött, hogy a biztonsági gázkészlet mellett a tavaly beszerzett különleges készlet is a hazai tárolókban marad. Mi ennek a lépésnek a célja, és miért fontos, hogy meghozták ezt a döntést?

Az energiaszuverenitásunkra visszatérve is fontos elmondani, hogy

az ellenzék kézzel-lábbal tiltakozott a baloldal által eladott gáztárolók visszavásárlása miatt, az MSZP képviselője még feljelentést is tett.

Az, hogy ma fogyasztásarányosan Európában a legnagyobb energiatárolási kapacitásokkal rendelkezünk, stratégiai jelentőségű. Az említett kormánydöntés pedig azért fontos, mert üzenetértékkel bír a magyar családok és a gazdaság felé is a következő téli időszak előtt.

Eddig 1,2 milliárd köbméter földgáztartalékkal rendelkeztünk, erre jön rá a tavaly vásárolt és újabb egy esztendőre megtartott 700 millió köbméter különleges készlet. Összesen tehát 1,9 milliárd köbméter védett tartalékunk van arra az esetre is, ha sehonnan nem jönne hozzánk gáz.

Ez a magyar családoknak biztonságot jelent, és jól mutatja a kormány előrelátását. Nem tudjuk még, mit hoz, milyen lesz a következő tél, így ezzel is felkészülünk minden eshetőségre.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Szeptember végéig kapják fix áron a földgázt egyes állami, önkormányzati és egyházi intézmények, alapítványi egyetemek. Így a következő gázév elejéig kiszámíthatóbbá vált mindazok gazdálkodása, akik a változó tarifáikról áttérést a jogszabályi határidőig igényelték. Mi ezzel az intézkedéssel a cél, és terveznek-e majd hosszabbítást?

Az intézkedésre a kiszámíthatóság érdekében volt szükség, hiszen az igénylők így nyugodtan tudják tervezni a költségvetésüket, nincsenek kitéve a folyamatosan és előre nem látható módon változó piaci környezetnek. A földgázszolgáltatásban 1100 jogosult jelentkezett be a megoldásra 8400 felhasználási hellyel.

Miután azt láttuk, hogy sokak számára nyújtottunk így valódi segítséget, az áramellátásban is megnyitottuk a lehetőséget.

A villamos energia esetében április elsejétől az év végéig 1200 jogosult 20 ezer fogyasztási helyen tudja érvényesíteni a rögzített árat. A cél a kiszámíthatóság és a biztonság garantálása.

A TeSzedd! akció idén április 22-28. között kerül megrendezésre. Miért fontos ez a kezdeményezés, és hogyan segíthetjük vele a környezetvédelem ügyét? Tudatosabbá váltak/válnak az emberek e tekintetben? Kérdezem ezt azért, mert már évek óta hagyománya van ennek az akciónak, és évről évre egyre többen vesznek rajta részt.

Idén tizenegyedik alkalommal rendezzük meg Magyarország legnagyobb önkéntes hulladékgyűjtési akcióját. A közösségi kampány célja, hogy megerősítse a környezettudatos attitűdöt a lakosság, a fogyasztók körében, hangsúlyozza az illegális hulladékelhelyezés megelőzésének és megszüntetésének fontosságát, és népszerűsítse az önkéntességet.

Magam is többször részt vettem már rajta. Aki önkéntesként vagy koordinátorként csatlakozik a szemétszedéshez, egyrészt megszabadítja a környezetét az oda nem illő hulladéktól, másrészt részese lehet egy nagyon jó közösségépítő programnak.

Tavaly több mint 40 ezer ember 900 ponton 850 tonna szemetet gyűjtött össze.

Idén összekapcsoltuk az akciót a fenntarthatósági témahéttel, így az iskolákban is sok, a környezetvédelemmel kapcsolatos programot rendeznek majd. A 2020-ban elfogadott Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv része az illegális hulladéklerakók felszámolása. Ennek érdekében indítottuk el a Tisztítsuk meg az országot! programot, mintegy 500 ezer tonna hulladékot tudtunk már összegyűjteni. Sikeres a Hulladékradar alkalmazás is, amelyet már több mint 27 ezer felhasználó töltött le. A hasznos appon keresztül be lehet jelenteni az illegálisan lerakott szemetet, amelyet utána az illetékesek elszállítanak.

A Tiszából és az ártéri erdőkből PET-palackokat gyűjtenek össze, a hulladékból a helyiekkel összefogva hajókat építenek és nekivágnak a folyónak – ez a PET Kupa. Miért fontos ez az akció?

Szerencsésnek tartom magam, mert négy folyó – Bodrog, Tisza, Hernád és Sajó – szeli át az országgyűlési választókerületemet, és nagyszerű civil kezdeményezések jöttek létre a folyók megtisztítására. A PET Kupa ma már nemcsak a Tiszán, hanem a Bodrogot is érintve valósul meg, amely egy egyedi akció. Hulladékból épített hajókon gyűjtik a szemetet, és ezt ma már külföldön is másolják. A „PET-kalózok" mindig elmondják, hogy ennek már látható eredménye van, és bízom benne, hogy ez a jövőben is folytatódik majd. A tárca által támogatott PET Kupa immár nemzetközi jelentőségű kezdeményezéssé nőtte ki magát.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ön sokat jár választókerületének településeire. Hogyan látja az ott élő emberek helyzetét, mik a legnagyobb kihívások, amikkel most szembe kell nézni?

42 település tartozik a választókerületemhez, igyekszem minél többet találkozni az emberekkel. Tőlünk alig 100 km az ukrán határ, így a helyiek tisztában vannak a helyzet súlyosságával. A kormány humanitárius segítségnyújtása mellett a kezdetektől sokan önkéntesen ajánlottak fel tárgyakat, fogadtak be Ukrajnából menekült családokat. Hihetetlen látni, hogyan valósult meg ez az összefogás.

Az emberek a brüsszeli szankciók hatásait is tapasztalják minden nap, érzik a nehézségeket. A tavalyi az elmúlt három évtized legnehezebb éve volt, mert a háború, az energiaválság és a szankciós infláció mellett egy súlyos aszállyal is szembe kellett néznünk.

Az emberek azt is látják, hogy ráadásul óriási nyomás nehezedik a kormányra, de bíznak bennünk, mert érzik, hogy valóban a magyar emberekért dolgozunk. A háború kitörése után sokan aggódtak, marad-e munkájuk, a kormány azonban megvédte a munkahelyeket, a választókerületemben a munkahelyteremtés még mindig kiemelt jelentőségű.

Szerencsen 2008-ban a baloldal bezárta a cukorgyárat, és azóta is várják az emberek egy komoly beruházás megérkezését. Úgy gondolom, hogy ezzel kapcsolatban jó úton járunk. Komolyan fejlődött az infrastruktúra, a 37-es út kétszer kétsávossá bővítése Szerencsig 20 éves álmunk volt. Tokaj-Hegyalja és térsége egy csoda, a turisztikai fejlesztések is sokban hozzájárulnak a fejlődéshez, egyre több például a kerékpárút. Tiszaújváros a magyar iparstratégia, energiaellátás szempontjából kulcsszereplő lesz a jövőben. Szikszón is komoly beruházások voltak, de a Magyar Falu Program keretében is folyamatosan épültek és szépültek a települések. Van olyan falunk, ahol ennek hatására állt meg a népességfogyás. Óvodák, iskolák, játszóterek, orvosi rendelők, közterek, utak is megújultak.

Az emberek szeretnék ezeket az elért eredményeket megőrizni, ehhez a munkahelyek megőrzése és újak létesítése a kulcs.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

100 éves idén a szerencsi csokoládé. Ön Szerencsről származik. Miért fontos ez a centenárium, és Önnek személy szerint mit jelent?

Nagyon büszkék vagyunk a tokaji borra és a szerencsi csokoládéra; ez a két termék a mi vidékünkön az, amellyel magunkat az egész világon be tudjuk mutatni, de itthon is az identitásunk egyik alapja. Fontos, hogy ezt a 100 évet méltó módon megünnepeljük. A szerencsi csokoládé egyedüli édességként került be a Nemzeti Értéktárba. Idén augusztus 25-27. között harmadszorra rendezzük meg a Szerencsi Artúr Napok Fesztivált, azonban a Szerencsi Csokoládé Fesztivál hagyományai egészen 2008-ig nyúlnak vissza. Bár a csokoládé a legkisebbektől a legidősebbekig egy közös nyelv, a csokoládéfesztivál mára a térség legjelentősebb könnyűzenei fesztiválja lett, tavaly már 30 ezer embert vonzott.

Az interjú végén engedjen meg egy személyes kérdést: nemrégiben édesanyává vált. Milyen érzés, hogyan éli meg az anyaságot, és hogyan tudja összeegyeztetni a munkájával?

Kismamaként vagy akár előtte is lehet olvasni arról, milyen lesz édesanyává válni, de ezt csak akkor lehet igazán felfogni, amikor megtörténik, és megéljük. Nehéz szavakban kifejezni, új értelmet nyer minden. Egy kisgyermek, nekem a kisfiam azt jelenti, hogy amikor hazaérek és rám nevet, rengeteg erőt ad, és ő a jövő számomra. Érte is dolgozom minden nap. Nehéz a munkával összeegyeztetni, de szerencsére jó példát láttam a szüleimtől, és a férjem is támogat mindenben. Együtt, közösen meg tudjuk oldani a kihívásokat, viszont sokat jelent a nagyszülői támogatás is.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!