Szerdán döntött a Fővárosi Közgyűlés a megszorításokról. Ez azt jelenti, hogy Budapest vezetése majdnem húszmilliárdos hitelt szeretne felvenni egy banki konzorciumtól. Ön közel egy évtizedig vezette a fővárost. Mi a véleménye a mostani városvezetés döntéséről?
Ez nem tekinthető döntésnek, hanem inkább szándéknak, tekintettel arra, hogy az önkormányzat hitelt csak kormányzati engedéllyel vehet fel, anélkül nem. Tehát egyelőre nem tudni, mi lesz az ügy vége, de egyelőre csak azt tudjuk, hogy a fővárosi önkormányzat hitelt szeretne felvenni, amelyről nem tudjuk, hogy a kormány hozzájárul-e majd vagy sem.
Az Ön által vezette kabinet 214,2 milliárd forintos megtakarítással adta át a főváros vezetését három és fél évvel ezelőtt Karácsony Gergelyéknek. Azóta lépten-nyomon pénzhiányra hivatkozik a baloldali városvezetés. Hová tűnt ez a rengeteg pénz azóta?
Az teljesen egyértelmű – és erről már többször nyilatkoztam jómagam és Dr. Bagdy Gábor, a pénzügyi helyettesem is –, hogy 160 milliárd forint értékű értékpapírt – amely azonnal mobilizálható volt – és 40 milliárd forint készpénzt 2019. október 13-án otthagytunk az új városvezetésnek. Az Ön által is említett 214,2 milliárd forinthoz képest van egy 14 milliárd forintos különbség, amely abból adódhat, hogy az az adat már az év végi, december 31-i adat. De ami a lényeg: Hogy hová költötték el a pénzt, azt én nem tudom megmondani. Mindenesetre három és fél év eltelt az átadás óta. Kívülről nyilván nem akarok olyat mondani, hogy törvénysértő módon használták volna fel, de az, hogy mennyiben felelt meg az észszerűségnek és a főváros valós igényeinek a költés, az már egy másik kérdés. A főpolgármester nyilván azt mondja, hogy a legjobb meggyőződése szerint használta fel, de vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy ezzel kapcsolatban jócskán tehetőek fel kérdések...
Karácsony Gergelyék módosították a 2023-as fővárosi költségvetést, megszorításokra készülnek, sőt, felülvizsgálják a közösségi közlekedés finanszírozását is. Ez mit jelenthet a fővárosnak, hogyan érintheti a mindennapi működést? Milyennek értékelhető a főváros gazdálkodása?
Én annak idején nagyon nagy működési hiánnyal vettem át a főváros vezetését, és a város működési hitele 0 forint volt, amikor átadtuk. Azt, hogy a főváros 2020 óta gyakorlatilag folyamatosan működési problémákkal küszködik, az én pozíciómból már nehéz azt megmondani, hogy ez mennyiben alátámasztható és mennyiben nem, de az, hogy az iparűzési adó rendkívüli mértékben megnőtt azóta – tehát itt a szolidaritási adót az állami támogatással hasonlítgatják össze, és teljesen figyelmen kívül hagyják az iparűzési adó jóval több mint 100 milliárd forintos növekményét –, ez nyilvánvalóan nemcsak hogy nem korrekt, de szakmailag nem is állja meg a helyét.
Ez a működési hiány eredhet sok mindenből: eredhet túlköltekezésből is – nem tudni, hogy mennyi önként vállalt feladatot finanszíroztak és mikor voltak azok –, és eredhet abból is, hogy a városvezetés nem igazán igyekezett a kormánnyal együttműködni.
Nekem is voltak annak idején vitáim a kormánnyal, és azokat házon belül rendeztük. Az már más kérdés, ha valaki veszélyezteti az együttműködést, mert az nem túl jó ötlet a város érdekei szempontjából.
Én úgy látom, hogy a jelenlegi városvezetés inkább egy ideológiai küzdelmet folytat, semmint együttműködne a kormánnyal, és az ellenzéki média jelentős részének a támogatása mellett főpolgármester úr – akinek elképzelhető, hogy Budapesten van még népszerűsége – leginkább abból él, hogy egy folyamatos csatát folytat a kormánnyal, ami nem észszerű magatartás, és egy főpolgármesternek nem is ez a dolga.
Az önálló teljesítménye nagyon szerény, de úgy tűnik, hogy a városvezetés a kormánnyal való kardozásból – legalábbis Budapesten – viszonylag jól megél politikai értelemben.
Ami egy kicsit furcsa, de nagyon úgy tűnik, hogy így van.
Gyurcsány Ferenc Karácsonyt a kormány támadására felszólító rádióinterjúját követően a főpolgármester látványosan elkezdett harcolni a kormánnyal, és abszurd módon a kormányt hibáztatja azért, hogy csődbe vitte a baloldal a fővárost. Mennyire vehető komolyan a fővárosi városvezetés az elmúlt évek teljesítményét nézve?
Főpolgármester úr jelentős mértékben kommunikációs eszközökkel igyekszik érvényesülni. Erősen feltételezhető, hogy a DK elnökének nyilatkozata is segített abban, hogy a főpolgármester úr ráerősítsen erre a küzdelemre.
A szolidaritási adónak annak idején én sem örültem, de fontos, hogy a mostani városvezetés nem mond igazat, mert a mi ciklusunk utolsó évében pontosan dupla annyi szolidaritási adót fizettünk be, mint amit Karácsony Gergely emleget.
Az, hogy a főpolgármester ezen adó be nem fizetésével fenyegetőzik, tartalom nélküli, virtuális erőfitogtatás,
mert a kormányoldal nem domborítja ki ezt, de a Magyar Államkincstárnak jogában áll ezt az összeget visszatartani, így nem tudom, hogy a főváros mit fizet vagy nem fizet abból, amely esetleg hozzá sem került, merthogy a Kincstárnak lehetősége van arra, hogy át se utalja: tehát, ami nem kerül a fővároshoz, azt aligha tudja kifizetni, vagy nem kifizetni. Ebben tehát van egy nagy adag blöff, ami azt hivatott mutatni, hogy a főpolgármester úr mennyire harcos típus lenne, és hogy kiállna a városért, de azt mindenki tudja, hogy
Karácsony Gergely nem egy harcos típus, ennek ellenére az ellenzéki média még lefesthet róla egy ilyen képet, csak nem kellene olyanokat mondani, amikről esetleg később kiderül, hogy egyáltalán nem foganatosítható intézkedések.
Azt nem tudom, hogy a Kincstár él-e majd ezzel a lehetőséggel, mindenesetre élhet, és ha visszatartja ezt a pénzt, akkor ez az egész egy blöffként értékelhető, mint ahogyan az is blöff, hogy a főváros finanszírozza az államot. Ez csak abban az esetben lenne igaz, hogyha az iparűzési adót teljes mértékben figyelmen kívül hagynánk, de hát az állam részéről az végül is egy átengedett adó az önkormányzat számára.
Az egész történetben azt sem értem, hogy 2019-ben valósággal harsogott az ellenzéki média, hogy Karácsony Gergely majd mindent ki fog harcolni, amit én nem tudtam, azonban a megválasztása óta csak panaszkodást hallok.