Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Varga Mihály a csütörtöki Kormányinfón bemutatta a költségvetést, melyet a Pénzügyminisztérium a héten átadott a Költségvetési Tanács részére véleményezni.
Háborús időket élünk, az elhibázott brüsszeli szankciós politika Magyarországot is érinti
- fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: eddig elért eredményeinket nem hagyjuk veszni, ezért olyan költségvetésre van szüksége, ami megvédi a magyar embereket.
Varga Mihály kiemelte:
A jövő évi költségvetés ezért védelmi költségvetés.
A miniszter szerint ennek megfelelően több forrás jut a védelmi kiadásokra, a családtámogatási rendszer átalakul, de megmaradnak az adókedvezmények, és a megőrzik a nyugdíjak értékét és a 13. havi nyugdíj folyósítását biztosító forrást is betervezték a jövő évi büdzsébe.
Az ország fizikai biztonsága mindennél fontosabb. Ezt szolgálja a honvédelmi alap megerősítése – mondta. A következő évben úgy terveznek, hogy 1300 milliárd forint lesz ez a kiadás, amely már meghaladja a bruttó hazai össztermék (GDP) 2 százalékát.
A kormány célja, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, és a határokat tudjuk biztonságban. A migrációs hullámok ugyanis újra és újra elérik Magyarország határait.
Az elhibázott brüsszeli szankciós politika következményeként egész Európában megemelkedtek az energiaárak. A 2023 óta fenntartott rezsivédelmi intézkedéseknek köszönhetően a magyar családok fizetik a legolcsóbb energiaárakat az unión belül.
Ennek fenntartása érdekében jövőre is megmarad a rezsivédelmi alap, amelynek célja, hogy a kormány védelmet nyújtson a kiszámíthatatlan világpiaci energiaárak emelkedésével kapcsolatban –
mondta a tárcavezető. Ennek fenntartása az extraprofitadóból és más bevételi forrásokból származik. A miniszter elmondta: továbbra is elvárják, hogy azok a cégek, amelyek a háború következtében extraprofitra tesznek szert, hozzájáruljanak a többletköltségekhez.
A 2024-es költségvetésben megkezdik ezen plusz terhek kivezetését.
A gazdaság növekedése a tavalyi évben 4,6 százalék volt. A kormány célja hogy ez továbbra is folytatódjon. Ezt a háború és a szankciók befolyásolják. Idén ez a szám 1,5 százalék, de 2024-re ez javulhat, nagyjából 4 százalékra becsülik.
A pénzügyminiszter kifejtette:
2010 óta pénzügyileg stabilizálódott Magyarország, csökkenő pályán az államadósság, bár ennek dinamikáját a háború és a járvány lelassította, de fenntartják azt a célukat, hogy 2022-ben 3 százalék alatt legyen az államháztartás hiánya.
Az államadósság 66,7 százalékra fog csökkenni jövő év végére a Pénzügyminisztérium tervei szerint. A 2024-es költségvetés 255 milliárdos központi tartalékkal is rendelkezik – mondta a miniszter. A családtámogatási rendszernél jelentős előrelépést tervez a kormány – vetítette előre a miniszter, azt is leszögezve, hogy marad az inflációkövető nyugdíjemelés is.
Célunk, hogy Magyarország védelmet nyújtson a családoknak, a nyugdíjasoknak, megvédjük a munkahelyeket és a rezsivédelmet.
A bizottsággal a költségvetés, és a helyreállítási alap ügyében is tárgyalunk – ezt már Gulyás Gergely mondta el. Mint a Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, a helyreállítási alapot az Európai Unió tanácsa tavaly decemberben elfogadta. A költségvetésnél pedig az egyetlen felfüggesztő feltétel, amely a költségvetésből Magyarországnak járó pénzek megindításának feltétele volt teljesült.
Az igazságszolgáltatással kapcsolatos módosításokkal kapcsolatosan a bizottsággal megegyeztünk. Ennek megfelelően legkésőbb július elején tudunk Brüsszelbe számlákat küldeni
- mondta.
A miniszter szerint külön kell választani a kondicionalitási eljárást, amely három uniós program egy részének a felfüggesztését jelenti, valamint a helyreállítási alap kérdését. A költségvetési biztos nyilatkozata a kondicionalitási eljárásra vonatkozott. Ezt Magyarország szeretné mielőbb lezárni, de mindig újabb és újabb feltételeket kap. Mintha a cél több esetben az lett volna, hogy az eljárás ne záruljon le. A nekünk járó források megszerzését nem érinti, csak azt, hogy teljes egészében le tudjuk hívni, azt korlátozza – mondta.
Egyelőre egy határozattervezet van az Európai Parlament előtt a soros magyar elnökség elvételéről, de ennek a jogi relevanciája annyi mintha az azeri parlament döntene erről, de nem áll szándékomban megsérteni az azeri parlamentet ezzel a hasonlattal - mondta az Origo kérdésére Gulyás Gergely.
Nem tervezzük az euró bevezetését, nincs euróbevezetési céldátum, a legfontosabb a jólét intézkedásek fenntartása. Ha az utóbbiak tekintetében az euró bevezetése segít, akkor érdemes elgondolni erről - mondta az Origo kérdésére Varga Mihály.
Erőltetett, mondvacsinált, alaptalan – így reagált lapunk kérdésére Gulyás Gergely a főpolgármester kijelentésére reagálva. Karácsony Gergely szerdán azt nyilatkozta, hogy Magyarország háborúban áll Oroszországgal és ezért nem lehet megoldani, hogy klíma legyen a 3-as metrón.
A pénzügyminiszter elmondta, az árstopokkal kapcsolatos helyzetet folyamatosan monitorozzák. – Az inflációt kell leszorítani ahhoz, hogy az árstopok kivezetéséről tárgyalhassunk.
Amennyiben 1 százalékosra visszaszorítjuk év végére az inflációt, akkor tárgyalhatunk az árstopok kivezetéséről
- tájékoztatott újságírói kérdésre Varga Mihály. Hozzátette azt is: azzal számolnak, a nekünk járó uniós forrásokra számítanak.
Varga Mihály elmondta: oktatásra 3400 milliárd forintnyi összeget költenek, ebből csak a bérekre 1200 milliárdot költenek. – Ez 126 milliárddal több, mint ami az előző költségvetésben szerepelt. Amennyiben az uniós források megérkeznek, ez a mutató tovább fog növekedni – tájékoztatott.
Fontos a hiánycsökkentés, ebben egyetértünk az Európai Bizottsággal, de hogy ennek eszközeibe bele akar szólni az unió, az helytelen – fogalmazott Gulyás Gergely.
A BKK 24 milliárd forintos hitelfelvételéről Varga Mihály úgy fogalmazott: értetlenül áll előtte, főleg úgy, hogy csak három hónapra szól. Varga Mihály nem érti, hogy mi fog változni ősztől a fővárosi költségvetésben.
A fővárosnak soha nem volt annyi adóbevétele mint most
- tette hozzá a miniszter.
Kiemelte: A magyar kormány legfontosabb célja, hogy elkerüljük a recessziót. – Mi abból indulunk ki, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősek. Ez okot ad arra az optimizmusra, hogy e tervezettekhez ragaszkodjunk – emelte ki a miniszter. Ahogy ígértük, 2024-től kivezetjük az extraprofitadót – erősítette meg újságírói kérdésre Varga Mihály.
Az egészségügyre is több pénzt költünk majd 2024-ben mint idén. Ennek mértékéről jövő kedden tud majd beszámolni a pénzügyminiszter.
Az év első két hónapban rendkívüli kiadások voltak, de a következő hónapokban a bevételek nőni fognak, így a hiánycél tartható lesz - mondta kérdésre Varga Mihály. Az egyensúly kérdésében is vitánk van az unióval, de már korábban hozott a kormány egyensúlyjavító lépéseket - tette hozzá.
A bizottság mostani álláspontját vitatjuk.
Idén nem szükséges újabb lépéseket tenni az egyensúly érdekében, de az első félév végén elemzi a folyamatokat a kabinet - tette hozzá.
Az inflációs helyzet nagyon nehezen kezelhető, mert az eurózóna országaiban is nőtt a maginfláció az elmúlt hónapban. A kormány bízik benne, hogy az év második felében jelentősen csökkeni fog a drágulás - mondta kérdésre a pénzügyminiszter.
A nyugdíjasokkal kötött szerződést a kormány tartani fogja, így a nyugdíjak értékét garantálja. Idén is ez lesz, és amennyiben szükséges lesz, akkor a nyugdíjak összegét hozzá fogják igazítani az inflációs számokhoz - mondta egy másik kérdésre.
Ha jövőre a gazdaság növekedése meghaladja 3,5 százalékot, akkor a kabinet fizet nyugdíjprémiumot.
