A szörnyű baleset 4. évfordulóján a rendőrök megemlékezést tartottak a Dunán. A Kopaszi gátról indult egy hajókonvoj a Margit hídhoz, ahol a hajók lehorgonyoznak.
Ott dr. Terdik Tamás r. vezérőrnagy és a BRFK munkatársai a vízbe engednek egy úszó koszorút.
A dél-koreai turisták május 29-én este indultak el a Hableány sétahajón várost nézni Budapesten, a Dunán. A hajót a magyar kapitány vezette, valamint a fedélzeten volt még a szintén magyar matróz is. Így összesen 35-en voltak a hajón, amikor kikötöttek és elindultak az esőben.
A Hableány pár perccel 21 óra után ért a Margit hídhoz, ahol hátulról, a Viking Sigyn szállodahajó utolérte, majd egyszerűen átment rajta.
A jóval kisebb sétahajó 7 másodperc alatt süllyedt el.
A boruló hajóról többen a hideg folyóba ugrottak, őket a közelben lévő hajók igyekeztek kimenteni vízből, többen azonban nem tudtak kimenekülni a Hableányból.
A balesetben összesen 28 ember halt meg, 7 embert sikerült kimenteni a vízből.
A Viking Sigyn ukrán kapitánya észre sem vette, hogy átment egy másik hajón, nem állt meg segíteni, hanem kikötött az Árpád hídnál.
A baleset után egyből keresni kezdték a holttesteket a Dunában, a Margit hídtól délre. A hatóságok óriási erőfeszítéseket tettek azért, hogy az összes holttestet megtalálják, olyan eszközöket is használtak, amikre addig nem volt példa.
A hajók mellett szárazföldi egységeket, helikoptereket, drónokat és szonárt is bevetettek, valamint olyan keresőkutyákat, amelyek a víz alatt lévő holttestet is képesek kiszagolni.
A keresésnek meg is lett az eredménye,
találtak holttestet a roncsban és annak közelében, az Erzsébet hídnál, a Szabadság hídnál, a Rákóczi híd közelében, Csepelnél, Érdnél, Százhalombattánál, Ercsinél, Adonynál és Hartánál is. A holttestek több napig víz alatt voltak, ezért DNS, fog- vagy ujjlenyomatok alapján azonosították őket.
A 28 halottból 27 ember holttestét sikerült megtalálni, egy dél-koreai nő holtteste azóta sem került elő. A földi maradványokat a hozzátartozók hazavitték Dél-Koreába, hogy ott temessék el őket.
A baleset után két hétig tartott, amíg a szakemberek fel tudták készíteni a Hableányt a kiemelésre, valamint a Duna vízszintjének is visszább kellett húzódnia.
A búvárok szinte semmit sem láttak a víz alatt, erős volt a sodrás, és az áradás miatt attól is tartaniuk kellett, hogy törmelék vagy uszadékfa ütközik nekik. Csak tapogatóztak, és ha holttestet találtak, akkor egyből leállt a munka. Mint azt többször elmondták, a legfontosabb az volt, hogy az áldozatokat felhozzák.
Amikor egy búvár megtalált egy holttestet, el kellett vinnie a hajó mögé, ahol kisebb volt a sodrás. Ott lekötözte, majd kiemelték a folyóból.
Tovább nehezítette a kiemelést a Hableány elhelyezkedése. A Margit híd pillérének ütköző sodrás miatt a búvárok sokkal nehezebben tudtak úszni.
Az is több napig tartó munka volt, hogy felhevederezzék a hajót.
Mérnökök segítségére is szükség volt, hogy a Hableány ne törjön darabokra, miközben kiemelik.
A Clark Ádám hajódaru mellett még három hajó segített a roncs kiemelésében június 11-én. A munkálatok közben a búvárok 80 centi magas iszapban kerestek holttesteket a hajóroncsban.
Négy holttestet találtak, köztük a magyar kapitányét, valamint egy dél-koreai 6 éves kislányét, aki az anyja ölében volt.
A Viking Sigyn 65 éves ukrán kapitányát vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetéssel és segítségnyújtás elmulasztásával vádolja az ügyészség. Az ügyben 2020 márciusában tartottak előkészítő ülést, ahol a kapitány nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról, ítélet azóta nem született.
Mellette egy másik Viking hajó, az Idun ukrán kapitányát is megvádolták, mivel a baleset estéjén ő követte a Sigynt a hajójával, de nem állt meg segíteni a Hableány utasainak, egyszerűen továbbhajtott. Az ügyészség 27 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásával vádolja.