Az egy évvel ezelőtti szintre javult a vállalatok konjunktúraérzete

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2023. májusi felmérése alapján a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete is kedvezőbbé vált.

A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index ugyanis enyhe mértékben –18,2-ről –17,9-re, míg a vállalati mutató értéke jelentősebben, –13,2-ről –10,4-re javult. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását továbbra is az orosz–ukrán háború, a magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A pénzügyi, devizapiaci és az árupiacokon tapasztalható, az előző időszakoknál kisebb turbulenciák és csökkenő árak, valamint az erősebb forintárfolyam mind a bizonytalanságot csökkentették - írja elemzésében a Századvég.

Ennek köszönhetően a vállalatok gazdasági várakozásai megközelítik az egy évvel ezelőtti szintet. Ugyanakkor a konjunktúraérzet jelentősebb javulására csak akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a tetőzést követően jelentősebben mérséklődik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.

Forrás: Századvég

A lakossági konjunktúraindex három alindexe enyhén romlott, egy pedig jelentősen javult az előző havi értékéhez képest, így összességében az index enyhén kedvezőbbé vált az áprilisihoz viszonyítva. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –2,0-ről immár pozitívvá, 0,5-re változott. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ez a mutató minimálisan, –85,0-ről –85,5-re gyengült. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –23,3 pontos értékről –24,1-re romlott, míg az anyagi helyzeté kis mértékben,–15,9 után –16,5 lett.

Forrás: Századvég

A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság esetében májusban az állásvesztéstől való félelem tekintetében alakult ki. A megkérdezett emberek közül ugyanis saját vagy valamely családtagjuk munkájának elvesztésétől a következő fél évben egyáltalán nem tart 53,3 százalék (3,8 százalékponttal több az előző hónaphoz képest), inkább nem tart 21,6 százalék (0,2 százalékponttal több az előző hónaphoz képest). Az inkább tart tőle válaszlehetőséget a megkérdezettek 15,0 százaléka (1,2 százalékponttal kevesebb az előző hónaphoz képest) jelölte meg, a nagyon tart tőle választ pedig 9,3 százalékuk (2,5 százalékponttal kevesebb az előző hónaphoz képest) választotta.

Forrás: Századvég

A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőbbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi –23,0-ról –17,8-re, az iparági környezeté –9,0-ről –8,2-re, a termelési környezeté –9,4-ről –7,3-re, míg az üzleti környezeté –21,2-ről –17,9-re javult.

Forrás: Századvég

A vállalatok esetében a legpozitívabb fejlemény a vállalatok következő egy évben tervezett innovációs célú fejlesztéseit érintően volt tapasztalható. Májusban a megkérdezett cégek 24,5 százaléka (4,3 százalékponttal több az előző hónaphoz képest) nyilatkozott úgy, hogy innovációs célú beruházást tervez. Továbbá az előző hónapban mért 78,7 százalék helyett csak 72,7 százalék vélekedik úgy, hogy különböző valószínűséggel, de nem valósít meg innovációs beruházást.

A konjunktúraindexről

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.