A MOL folyamatosan tárgyal az ukrán vezetékhálózatot üzemeltető Ukrtransnafta vállalattal a tranzitdíjak mértékéről, amit a következő hónapokban két lépcsőben fognak emelni.
Az Origo úgy értesült, hogy 2023. május 15-én az Ukrtransnafta vezérigazgatója, Volodymyr Tsependa egy orosz nyelvű feljegyzést küldött a MOL-nak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat túl szigorúnak tartják és úgy tapasztalják, a magyarok nem nyitottak a szabályozás további enyhítésére.
Az is kiderült, hogy Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől kapott üzenetet az ukrán fél, miszerint:
Ha a magyarok így állnak hozzá, akkor nyugodtan állítsák le a Barátságon a kőolajszállítás Magyarország felé.
Jelezték ugyanakkor tárgyalási szándékukat is.
A fentieket a MOL vezetői információink szerint egyértelműen zsarolásként értékelik, éppen ezért nem kívánnak közvetlen tárgyalásokat folytatni az ukrán féllel, hiszen akkor további zsarolásoknak engednének teret.
Az ukrán zsarolási kísérletet levélben jelezte a MOL Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felé kedden, valamint felvették a kapcsolatot a kijevi magyar nagykövettel is, hogy tegyen lépéseket az ügyben, aki azt ígérte, megpróbál intézkedni az ügyben.
Mint arról korábban beszámoltunk, komoly visszhangot váltott ki az amerikai Washington Post hírszerzői körökből származó értesülése, miszerint
VOLODIMIR ZELENSZKIJ UKRÁN ELNÖK ZÁRT KÖRBEN A MAGYARORSZÁGOT ELLÁTÓ BARÁTSÁG KŐOLAJVEZETÉK FELROBBANTÁSÁN GONDOLKODOTT.
Bár erre szerencsére eddig nem került sor, valójában Zelenszkij folyamatosan zsarolásra használja a hazánk számára kulcsfontosságú vezetéket. Az ukránok már tavaly tavasszal azzal fenyegették Magyarországot és a magyar kormányt, hogy "bármit történhet a Barátság vezetékkel", amennyiben Magyarország nem fogad el maradéktalanul minden szankciót Oroszországgal szemben.
Az ukrán fél, ahogyan korábban írtuk túl szigorúnak tartja az impporttilalmat a mezőgazdasági termékeikre. Ennek az ügynek az a háttere, hogy a totális háborúpártiságban vergődő Európai Bizottság hónapok óta nem foglalkozott az ukrán gabona miatt bajban lévő tagállami agrárpiacokkal. Most, hogy Lengyelország, Szlovákia és Magyarország is betiltotta az importot, hirtelen hisztérikusan reagáltak,de uniós szervezet létükre nem az uniós gazdák mellé álltak, hanem az ukránok mellé.
Teljesen világos, hogy Brüsszel számára nem fontos a gazdák megvédése.
Az ukrán gabonát amúgy eredetileg csak azért engedték be az unióba, hogy tovább szállítsák Afrikába. De nem szállítják. Brüsszel könnyen megoldhatná a kérdést: az, hogy nem teszi, azt bizonyítja, soha nem az volt a céljuk, hogy a gabona eljusson Afrikába. Eleve azt akarták, hogy az ukránok az uniós gazdák kárára Európában értékesíthessék a rossz minőségű terményüket, így ugyanis még többet keresnek rajta.