A népszerűség átka

Alapjogokért Központ, A népszerűség átka
Vágólapra másolva!
Ha a politikáról van szó a XXI. században, akkor közélet iránt érdeklődő ember lépten-nyomon belebotlik a baloldal és a liberálisok által pejoratív módon használt populista jelzőbe. A baloldali erők teljesen kisajátították a szót, ennek következtében pedig üres, parttalan lett a jelentése. Ők minden olyan politikai mozgalmat, amely ellentétes a világnézetükkel, teljes mértékben szalonképtelenné igyekeznek tenni. Kezdetben a populizmus eszköztára inkább baloldali volt, azonban mára a jobboldali, konzervatív és kereszténydemokrata erők felkarolták a szélesebb néprétegeket és elkezdték a nemzeti integráció folyamatát, az árkok és a törésvonalak átlépését a nemzetben. Míg a konzervatívok a széles népképviselet és a demokrácia elvét vallják, addig a baloldal a parlamentáris rendszeren túllépve egyéb intézményes struktúrákba delegálná az irányítást.  Hatalmas konceptuális ellentét van a két oldal között, és emiatt igyekeznek a baloldaliak a populista jelzővel rossz színben feltüntetni a jobboldali, konzervatív erőket, akik mindenben a nép érdekeit tartják szem előtt, akik döntései leképezik a népakaratot. Mi is a populizmus és mi a valódi jelentése? Erre ad választ a Kereszténydemokrata Intézet, az Alapjogokért Központ és a Polgári Magyarországért Alapítvány közreműködésével és gondozásában megjelent A népszerűség átka című kötet, amely átfogó tanulmányaival egyedülálló módon térképezi fel a populizmus fogalmát és keretrendszerét.
Vágólapra másolva!

- kezdte köszöntőjét a populizmust derogáló Jean-Claude Juncker idézettel Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója Forrás: Alapjogokért Központ

Szánthó ismertette, hogy A népszerűség átka című kötet Kereszténydemokrata Intézet, az Alapjogokért Központ és a Polgári Magyarországért Alapítvány közreműködésével és gondozásában jelent meg, amely tanulmányaival átfogóan elemezi a populizmus fogalmát és kérdéskörét.

- hangsúlyozta Szánthó. Mint mondta, azért volt igaza az EB egykori elnökének, mert a populizmus az maga a demokrácia, amennyiben a demokrácia alatt a nép uralmát és a népszuverenitást értjük.

A populizmus nem egy ideológia vagy eszme, hanem a helyes, a jó politikai gyakorlat, amely egyetértési pontokat keres a társadalomban, akkor is, hogy ha őszintén kell beszélni egyes ügyekről, mint például a migrációról, a multikulturalizmusról, a genderőrületről, vagy éppen a szomszédunkban dúló orosz-ukrán háborúról - emelte ki a főigazgató. A populizmus nem az intézményekben, hanem az emberekben hisz - tette hozzá.

Ők ezért a intézményes mechanizmusokban, a kondicionalitási és jogállamiság eljárásokban, Brüsszelben, az EU-s intézményekben, a "főállású európaiságban" hisznek és nem az emberekben hisznek - vélekedett.

Szánthó szerint a progresszív liberálisok egykoron azért küzdöttek, hogy kiterjesszék az általános választójogot, azonban mára oda alakultak, hogy populistának tartják azokat, akik népet szeretnék szolgálni és az általános választójog által biztosított demokratikus hatalomgyakorlást akarják megvalósítani.

- hangsúlyozta.

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője, a Kereszténydemokrata Intézet kuratóriumi tagja Forrás: Alapjogokért Központ

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője és a Kereszténydemokrata Intézet kuratóriumi tagja kiemelte köszöntőjében, hogy A népszerűség átka című kötet olyan módon járja körbe a tanulmányaival a populizmus kérdéskörét, ami teljesen egyedülálló a világon és Magyarországon egyaránt.

A magyar modell ami a magyarokat kritizáló közbeszéd populistának bélyegez csak azért, mert arra törekszik, hogy kielégítse a nép, az állampolgárok igényeit; egy 12 éve sikeres és stabilitást, fejlődést nyújtó modell, amelyet a választópolgárok immáron a negyedik kétharmados többséggel erősítettek meg - hangsúlyozta az EP-képviselő.

Schaller-Baross Ernő úgy vélekedett, hogy a baloldal részéről a populista jelző használata önkényes, és azt a cél szolgálja, hogy a baloldal megfossza a demokratikusan megválasztott, a nép akaratát képviselő győztes jobboldali mozgalmakat a legfontosabb legitimációtól, a választói felhatalmazástól.
A kötet gyakorlatiasan és tudományosan vizsgálja ezt a jelenséget - emelte ki Schaller-Baross Ernő.

- zárta gondolatait.

Mi vezetett oda, hogy a populizmus megbélyegző jelzővé vált?

Petri Bernadett, a szerző, Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője Forrás: Alapjogokért Központ

Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója elmondta, hogy Tisza István korában vagy az 1930-as években a népi mozgalom kezdetén senki sem gondolta volna, hogy a populizmus, a népre való hivatkozás a polgári, konzervatív oldalról fog megvalósulni.

Alapvetően a mozgalom baloldali volt és ennek következtében senki sem gondolta volna, hogy végezetül a jobboldal fogja felkarolni és képviselni a népakaratot, és a széles néprétegek képviseletét

- emelte ki.

A populizmus esetében a szociális érdekvédelem nem elsődleges, nem is másodlagos, hanem inkább a nemzeti integráció keretén belül van kezelve. Az említett nemzeti integrációt pedig a polgári, konzervatív és kereszténydemokrata erők valósítják meg leginkább. Dél-Európában megvalósultak baloldali populista mozgalmak, mint a Syrizia, a Podemos és az Öt Csillag Mozgalom, azonban ezek az erők kormányon kevésbé voltak sikeresek. A populizmus a XXI. század folyamán a jobboldali kormányzások keretén belül érvényesül. Donald Trump, a Fidesz-KDNP és Recep Tayyip Erdoğan-féle rendszer sikeres populista kormányzásnak tekinthetőek, annak ellenére, hogy a baloldal és liberális erők derogáló jelzőként, a jelentést kiüresítő parttalan üres szóvá tették .

- ismertette Békés Márton.

Mint mondta, a populista mozgalmak a törésvonalakatt írja felül. Napjainkban ilyen a Fidesz-KDNP kormányzása, amely nemzetben gondolkodik és a nemzeti integráció keretében belül minden csoportot képvisel. A magyar konzervatív kormányzás képes arra, hogy mindenkit valamilyen más alapon szólítson meg. Ezzel ellentétben Nyugaton az figyelhető meg, hogy a politikai pártok kiüresednek és egyneműsödnek, képtelenek már az ilyen pártok a széles csoportok képviseletére.

Forrás: Alapjogokért Központ

Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője elmondta, hogy a baloldali eliteknek az a fő bajuk a populizmussal, hogy a fogalom tulajdonképpen a demokráciát jelenti. Alapvetően a progresszív liberális erőknek van egy elképzelésük arra vonatkozóan, hogy milyen legyen a világ: ez pedig imperatív, kizárásos alapon jelenik meg - hívta fel a figyelmet.

Erről pedig semmilyen vitát nem akarnak folytatni, nem az érdekli őket, hogy legyen egy diskurzus és egy kiterjedt döntéshozatal. Akik ennek ellentmondanak és más elképzeléseket szeretnének megvalósítani, azok a populistához hasonló jelzőket kap.

A populisták és a progresszív liberálisok között egy konceptuális eltérés áll. A felfogásban gyökerező ellentét következtében pedig ellene vannak minden olyan mogalomnak, amelyek a széles néprétegek akaratát valósítják meg - vélekedett az elemző.

Forrás: Alapjogokért Központ

- hangsúlyozta Szikra Levente.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!