A magyarok egyre nagyobb része tud érdemi összeget megspórolni

A magyarok egynegyedének nem marad pénze a hó végére, ráadásul a lakosság negyede egész évben nem képes megtakarítani. Az elmúlt egy évben kismértékben ugyan, de romlott a magyar lakosság pénzügyi helyzete – ezt mutatja a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának (International Personal Finance - IPF) az az 500 fős mintán végzett, kor, nem és régió tekintetében reprezentatív kutatása, amelyet 2023 májusában a Kantar készített.

Miközben korábban a magyarok 78 százaléka azért valamennyit félre tudott tenni, a legfrissebb felmérés során már 27,4 százalék válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem tudott megtakarítani az év során. Mindez vélhetően a jövedelmi különbségek emelkedésére utal, mert a korábbi felmérésekhez képest nőtt azok aránya, akik érdemi összeget tudtak megspórolni. A válaszadók 19,7 százaléka sorolható ebbe a kategóriába, közülük 2,7 százaléknak nagy összeg (a havi jövedelem több mint 50 százaléka), míg 17,1 százaléknak elegendő összeg (a havi jövedelem 20 és 50 százaléka között) marad hó végén is a számláján. (A figyelmes olvasónak feltűnhet, hogy a két részadat összege nem adja ki a szumma értéket, ami a kerekítéseknek köszönhető). A korábbi kutatásokban az ilyen, érdemi megtakarítással rendelkező válaszadók aránya csak 10 (2020), majd 17 (2021) százalék körül alakult.

A férfiak jobb helyzete

A teljes kutatás elgondolkodtató tanulsága, hogy Magyarországon továbbra is jelentős különbség van a férfi és a női válaszadók anyagi lehetőségei között, nem fogunk meglepetést okozni, az előbbiek javára. Ha azt mondtuk, hogy összességében a válaszadók 19,7 százaléka rendelkezik érdemi havi megtakarítással, akkor jelentős differencia, hogy a férfiaknál 24,4 százalék, a nőknél csak 15,4 százalék ez az arány. Összességében tehát az elmúlt 12 hónapban enyhén romló megtakarítási képesség jellemezte a magyarokat, amit a gazdasági, jogi környezet változása alapján érthető is lehet (hiszen magas volt az élelmiszer-infláció, emelkedtek a rezsiköltségek, illetve annak, akit nem mentett meg a kamatstop, növekedhettek a kamatköltségei is).

Generációs különbségek, élen a fiatalok

Szintén izgalmas eredményeket hozott az, hogy miként alakult az egyes generációk megtakarítási képessége. Azt feltételezhetjük, hogy az emelkedő korral és a növekvő szakmai tapasztalattal, idősebb korban a jövedelmek is nőnek. Mégis a nagyrészt családalapítás előtt álló, 18-34 éves korosztályban a legmagasabb, 30,4 százalék az említett „érdemi” havi megtakarítók aránya, míg a 35 és 54 év között 19,3 százalék, és 55-75 éves kor között csak 11,6 százalék. Talán igaz lehet az a mondás, hogy amíg az embernek nincsen gyermeke, addig mindenre van pénze, amikor már vannak gyermekei, akkor semennyi pénz nem elég.

Rendszeres megtakarítás

Eltérő mintázat látszik abban is, hogy milyen rendszerességgel tudnak a magyarok megtakarítani. Akár pozitív mutatónak is mondhatjuk, hogy a megkérdezettek egyharmada minden egyes hónapban képes félretenni, az ő arányuk pontosan 33,5 százalék. Itt két részre oszlik a megtakarítók tábora, „a kényszer nagy úr” – vallhatják azok a rendszeres megtakarítók, akik mindig ugyanakkora összeget takarítanak meg, ez ugyanis lehet például egy rendszerességet megkövetelő pénzügyi program eredménye. Ugyanakkor az ilyen megtakarítók csak feleannyian vannak, mint azok, akik eltérő összegeket tudnak megtakarítani, ami talán életszerűbb, mert a váratlan kiadások hullámzása miatt az összeg ingadozhat. Itt is elég riasztó az a 27,34 százalék, akik egész évben semmit sem tudtak megtakarítani.

Pénzügyi magabiztosság

Aligha meglepő, hogy a lakosság egyes tagjainak pénzügyi magabiztossága mennyire szorosan összefügg a jövedelmi helyzettel. A válaszadók fele, egészen pontosan 50,1 százalék vallja, hogy kellően ért a pénzügyekhez. Érdekes, hogy itt is jelentős eltérés mutatkozik a nemek között, hiszen, ez az arány a férfiak körében 62,2 százalék, míg a nők körében 38,8 százalék. Felmerülhet az a kérdés, hogy mi okozza ezt a nagy eltérést, vajon ekkora különbség lenne a gazdasági érdeklődés, vagy a tudásszint között, esetleg egyszerűen arról van szó, hogy a férfiak „kevésbé szenvednek hiányos önértékelésben”.

Érdekesség, hogy a korral csökken a magabiztosság is. Ezt okozhatja az, hogy az emberek felejtenek, de talán az is, hogy a fiatalság magabiztossága után a tapasztaltabb válaszadók nagyobb felületen találkoznak az ismeretlennel. A legszignifikánsabb összefüggés azonban alighanem az, hogy akik a hónapok többségében egy meghatározott összeget félre tudnak tenni, azok 76,6 százalékban magabiztosak, míg akik nem takarítottak meg semennyit sem az elmúlt egy évben, ők csak 34,2 százalékban.

Félretett összegek

A kutatásból az is kiderült, hogy mindösszesen a válaszadók 35,5 százalékának van legalább hat hónapra elegendő megtakarítása. Itt is megfigyelhető a keresztösszefüggés, vagyis, hogy akinek a hó végén nagyobb összeg maradt meg a jövedelméből, azok között 69,4 százaléknak van fél évnyi tartaléka, míg akinek semmi, azok közül csak 7,6 százaléknak.

A magyarok 24,2 százalékának egyáltalán nincsen megtakarítása, viszont 10,4 százalék azon szerencsések aránya, akik több mint egy évre is ellátnak.

Ami a kölcsönfelvételi kedvet illeti, a megkérdezettek csupán 44,3%-a élt ezzel a lehetőséggel a megelőző egy évben, 24,7 százalékban családi segítséget vettek igénybe, 12,2 százalékban pénzügyi szolgáltatókhoz, 9,3 százalékban a barátokhoz, illetve a kollégákhoz fordultak – a maradék 5,3 százalék vagy nem válaszolt, vagy valahonnan máshonnan kért kölcsön.