Makronóm: elkezdtek csökkeni az élelmiszerárak, működnek a kötelező akciók

Vágólapra másolva!

A kötelező akciók elindultak, az élelmiszer-termelők áremelései leálltak, a boltokban pedig számos élelmiszernél érdemi árcsökkenést tapasztaltak a Makronóm Intézet munkatársai. Az ezúttal második alkalommal vizsgált alapvető élelmiszerek árai jellemzően 5-13 százalékkal csökkentek az elmúlt negyedévben. A kenyérfélék, a tej, a tejtermékek és több szezonális zöldség és gyümölcs is olcsóbb, a paradicsom átlagára például 47 százalékkal alacsonyabb ma, mint márciusban.

Origo

Vágólapra másolva!

KSH drágulás akciós termék Makronóm Intézet

Legutóbb 2023. március végén mérték fel a Makronóm Intézet munkatársai hat különböző országos üzletlánc két vidéki, két főváros környéki és két budapesti boltjaiban az élelmiszerek árszintjét.

A napokban – 2023. június 8-a és 12-e között – újra ellátogattak ugyanazokba az üzletekbe: a Sparba, a Pennybe, a Tescóba, a Lidl-be, az Auchanba, az Aldiba és ezúttal már egy hazai lánc, a CBA egyik üzletébe is.

Kiválasztott termékkörönként (lásd a frissített táblázatot lentebb, 1. ábra) a két legolcsóbb árucikk árát írták össze, és lehetőség szerint a lédig vagy nagyobb kiszerelésű, kedvezőbb árfekvésű termékeket keresték.

Ezek között volt akciós és kötelezően akciós termék is. Továbbá mindenhol az azonos termékek, hasonló kiszerelések és minőségek kilós, literes és darabárait vetették össze, hogy a lehető legpontosabb legyen az összehasonlítás.

Eredményeket – szembeállítva a március végi és a június első felét jellemző árakat – az alábbi táblázatban lehet végigkövetni. Az utolsó oszlopokban az átlagos – természetesen az összevethető kilós és literes – árakat vették alapul, és ezek változását számolták, hogy kiszűrjék az egyes üzletek eltérő árazási és akciós gyakorlatából adódó különbségeket.

1.ábra: Élelmiszerárak változása 2023. márciusról júniusra

Amint az a gyűjtésükből jól látható,

márciushoz viszonyítva komoly árcsökkenést találtak: a láncok mintegy 5-8, esetenként 11-12 százalékos árkorrekciót hajtottak végre a kenyérfélék, a sajt, a tej, a vaj, a tejföl – és egyébként más tejtermékek – esetében.

A zöldségeknél és a gyümölcsöknél már vegyes volt a kép: az árakat itt a szezonalitás is jelentősen befolyásolja.

Így például a vöröshagyma közel 13 százalékkal volt olcsóbb, mint március második felében, a paradicsom átlagára pedig jelentősen, kis híján 47 százalékkal csökkent, és sok helyütt az alma is olcsóbb lett.

Ezeket részben szezonális hatások magyarázzák, ahogyan azt is, hogy a burgonya, a sárgarépa és helyenként a narancs ára is emelkedett. Az előbbieké átlagosan csaknem 18 és 15,5, utóbbi 32,5 százalékkal. Igaz egyes boltok akcióinak keretében narancsot is vehettünk a márciusihoz közeli áron.

Az alapélelmiszerek közül – bár akadtak kisebb eltérések – szinte változatlan maradt március óta a negyed kilós őrölt kávé, a B minőségű rizs, a száraztészta (spagetti), a cukor, az étolaj, a búzafinomliszt, a tojás és az ásványvíz ára, melyek közül több a szintén érvényben lévő hatósági áras termékkategóriába tartozik.

Versenyre késztetnek a kötelező akciók

Márciusban a nagy áruházláncok még egymással versengve jelentették be az árcsökkentéseket, az árcsökkentési kedv azonban áprilisban enyhülni látszott. A tavaszi árcsökkentések folytatását segítette elő a kötelező akciózást előíró friss rendelet,

amelynek lényege, hogy húsz termékkörben (bizonyos üzletméret felett) hetente rotálva kötelező bizonyos termékeket akciósan, a megelőző 30 nap átlagos árszintjéhez képest legalább 10 százalékkal olcsóbban árulni.

Így tehát minden nagyobb boltban rendelkezésre áll a vásárlók számára egy 20 termékből álló fogyasztói kosár, amelyben szereplő termékek árainak legalább 10 százalékkal kell alacsonyabbnak lennie az egy hónappal korábbihoz viszonyítva.

A kötelező akciózásnak nyilván nem örülnek a nagy kereskedelmi láncok, ugyanakkor annak kereteit úgy alakítják ki, hogy nagymértékben megfeleljen az eddigi gyakorlatnak, így bevezetése nem is okozott nehézséget

– mondta el a kutatás kapcsán Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. Kedvező továbbá, hogy az üzletláncok meglátták a kötelező akciózásban rejlő marketing lehetőségét is, és

egymással versengve jelentenek be az előírtnál magasabb árcsökkentéseket, kihasználva a média és a fogyasztók érdeklődését a téma iránt.

Erre a visszaeső forgalom miatt a boltoknak szükségük is van: fokozza az egyes láncok közötti versenyt, és kedvező inflációs pályát vetít előre. A múlt évben több esetben is a magas kereslet tette lehetővé az áremeléseket, idén ennek fordítottját tapasztalhatjuk a boltokban: a vásárlókért zajló verseny fokozatosan letöri az inflációt – tette hozzá az elemző.

A kötelező akciók hatása

A kötelezően akciós termékekre is kiterjedt a friss vizsgálat (márciusban még nem volt ilyen szabály, így összehasonlítást itt nem végeztek). Azt tapasztalták, hogy a boltok közel sem csak a drágább, ritkábban keresett termékek árát csökkentették, tehát nem „alibiből" akcióznak, hanem valóban keresett, jó ár-érték arányú termékeket is tömegesen raknak be az akciókba. Az akciós termékek rendre olyanok közül kerültek ki, amelyek keresettek, és adott esetben az összes hasonló termék adta kínálat harmadát-felét is kiteszik. A termékek köre ugyanakkor többször nem hazai gyártású, hanem import termék, amelyek akciós értékesítése révén az erősödő forintárfolyam mellett az áruházláncok mérsékelni tudják veszteségüket.

Nem igazolódott be ugyanakkor az a félelem, hogy az áruházláncok igyekeznek majd trükközni vagy a szabályok adta kereteken belül kijátszani a kötelező akciózást, így csökkentve a szándékolt jogalkotói hatást.

A friss felmérésből jól látható, hogy az első hónapokban indult árcsökkentés – vélhetően részben a kötelező akciók hatására – folytatódott.

A következő hónapokban inkább az árak stagnálására számíthatunk, ami a korábbi, igen magas élelmiszer-infláció hónapjai után nagy megkönnyebbülés minden vásárlónak, különösen az alacsonyabb jövedelműeknek.

A májusi árak: KSH-adatok

A KSH is megállapította június 8-ai jelentésében, hogy az élelmiszerárak drágulásának mértéke lényegében megállt: idén májusban – az áprilisihoz képest – összességében mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak.

Az elenyésző mértékű növekedést elsősorban az idényáras termékek adták, például a burgonya – közölték az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a KSH által ismertetett inflációs adatokra reagálva. „A friss adatokból az látszik, hogy a bevásárlás összességében már nem drágább, mint az előző hónapokban" – emelték ki.

A KSH hivatalos adatfelvételen alapuló felmérése is megerősíti a Makronóm bolti gyűjtésének eredményeit:

– 1 százalékkal mérséklődött a tejtermékek átlagos ára;

– a sajtfélék 2,3 százalékkal kerültek kevesebbe;

– a kenyér ára nem változott;

– a péksütemények viszont 1,3 százalékkal lettek olcsóbbak;

– a száraztésztáért is kevesebbet kellett fizetni májusban, mint áprilisban, átlagosan 0,6 százalékkal.

Drágult viszont – áprilishoz képest 1 százalék feletti mértékben – a munkahelyi étkezés és a büféáruk, a fűszerek és a gyümölcsök. Ahogy a Makronóm adatfelvétele is megerősíti – idényáras jellege miatt a burgonya 31,2 százalékkal került többe májusban, mint áprilisban. „A szokásos első negyedévi áremelések idén elenyészőek voltak, ez pozitív tendenciát vetít előre" – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője.

Éves összehasonlításban tehát tovább lassult a drágulás, 2023 májusában átlagosan 33,5 százalékkal kerültek többe az élelmiszerek, mint tavaly májusban. Ezen az éves időtávon nézve az átlag feletti mértékben, 52,7 százalékkal drágult a kenyér, 51,3 százalékkal a feldolgozott tejtermékek, 46,8 százalékkal a vaj, 46,1 százalékkal a tojás, 37 százalékkal a tészta és – a korábban rekordmértékű áremelkedésen átesett – sajt. A hústermékek esetében viszont átlag alatti, 21 százalékos volt az előző évhez mért drágulás, de az ütem átlag alatt maradt a gyümölcsök, a zöldségek, köztük a burgonya esetében is.

„Idén jelentős árcsökkenést láthatunk a mezőgazdasági termények piacán, amiben közrejátszik, hogy több az áru: a tavalyi aszályos év után idén ugyanis sokkal jobb termés várható. Így a most még mindig kiemelten drága kenyérfélék ára akár érezhetően mérséklődhet, később pedig még az állati eredetű termékek és az egyéb feldolgozott élelmiszerek is olcsóbbak lehetnek" – részletezte Héjja Csaba. Hozzátette, hogy az élelmiszer-előállítás költsége sok tekintetben mérséklődött azáltal, hogy olcsóbb lett az energia és a szállítás, valamint kevesebbet kell fizetni a tejért, az élőállatokért. „Előbb-utóbb a boltokban is érezhetjük majd ennek az árakra gyakorolt kedvező hatásait."

Év végére egy számjegyű infláció

Az MBH Bank szakértői arra számítanak, hogy az év hátralévő részében folytatódik ez a tendencia, és 2023 végére az általános infláció mértéke éves viszonyításban egy számjegyűre mérséklődhet.

Jelentősebb csökkenés júliusra, augusztusra várható, amikor várakozásaik szerint éves összevetésben már 20 százalék alatti lesz a drágulás.

Mivel az inflációs csúcsot magunk mögött hagytuk, a pénzromlás üteme mostantól gyorsuló ütemben lassulhat. A termelői árak csökkenése idővel a fogyasztói árakba is begyűrűzik, de a tavalyinál erősebb forintárfolyam és a várhatóan kedvezőbb mezőgazdasági termelés, egyes tételek bázisba kerülése (adóemelés, rezsicsökkentés átalakítása) is azt vetíti előre, hogy a következő hónapokban számottevő lassulást láthatunk majd az áremelkedési ütemben – fűzte hozzá a fentiekhez Molnár Dániel.