Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Újabb gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett meg a kormány hétfőn. Árplafont vezet be az áramra három szektorban – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely közölte, az árplafont július 1-jétől nettó 200 euró/megawattórában állapítják meg, és az a feldolgozóiparra, a szálláshely-szolgáltatásra, valamint a raktározásra, szállításra vonatkozik. A miniszter indoklása szerint olyan szektorokról van szó, amelyek a gazdaság teljesítményére és az inflációra a legnagyobb hatással vannak, mivel ezek termelő- vagy termeléshez kapcsolódó tevékenységek. Hozzátette: a kormány cserébe azt várja, hogy ezek a cégek növeljék a gyártási kapacitásukat és az év hátralévő részében ne emeljék az árakat; ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogja ellenőrizni. Jelezte, az intézkedés több mint ötezer vállalkozást érint, és 40 milliárd forintos költségvetési kiadása van.
A gazdaságvédelmi akciótervbe illeszkedő döntésként a kormány arról határozott, hogy lehetővé teszi a Szép-kártyák felhasználását hideg élelemre. Kiemelte: augusztus 1-jétől december 31-ig erre korlátlanul lesz lehetőség, és ezzel egyidejűleg azt is lehetővé teszik, hogy ebben az időszakban a munkáltatók a Szép-kártya keretét, amelynek maximális összege 450 ezer forint, további 200 ezer forinttal megemeljék a kedvezményes szabályoknak megfelelően.
A gyógyszerforgalmazó cégek esetében a kormány arról döntött, hogy július 1-jétől az extraprofitadójuk felét leírhatják, ha azt beruházásra vagy kutatás-fejlesztésre fordítják. A gyógyszergyártók esetén pedig a jövő évben megfelezik az extraprofitadót, és ezt még egyszer meg lehet felezni, tehát ennek a fele is leírható, ha az érintett cégek beruházásra, illetve kutatás-fejlesztésre költik ezt az összeget – mondta Gulyás Gergely.
A kormány még 2022-ben egy tizenegy pontból álló akciótervet dolgozott ki és léptetett életbe annak érdekében, hogy védje a családokat, a vállalkozásokat és a magyar gazdaságot a kedvezőtlen nemzetközi környezet hatásai ellen.
Idetartozott az energiaintenzív feldolgozóipari kis- és középvállalkozások támogatása, a Széchenyi-kártya-programon belül a rendkívül kedvező hitelek biztosítása, a gyármentő program, a kamatstop kiterjesztése a kis és közepes cégekre (kkv), a Nemzeti Tőkeholding Zrt. létrehozása, az agrárvállalkozások hitelmoratóriuma, a szálláshelyek és vendéglátók támogatása, a rezsicsökkentés az átlagfogyasztás mértékéig, az élelmiszerárstop, az üzemanyagárstop, valamint a lakossági kamatstop. Mindegyik intézkedés beváltotta a hozzáfűzött reményeket.
Az energiaintenzív feldolgozóipari magyar vállalkozások megsegítéséhez a kormány 2022-ben százmilliárd forintos, 2023-ban pedig 100-120 milliárd forintos kerettel hirdetett meg célzott programot. Összességében tehát mintegy 200-220 milliárd forintnyi összeggel támogattta a kormány az energiaintenzív kis- és közepes vállalkozásokat (kkv).
2023. első félévében kezelési költség nélkül, a piaci kamatszinthez képest rendkívül kedvező, évi ötszázalékos ügyfélkamattal voltak elérhetők a Szécheny-kártya-program termékei. Januártól hat darab termék maradt: folyószámlahitel, likviditási hitel, mikrohitel, Széchenyi turisztikai kártya, Agrár Széchenyi beruházási hitel, valamint a Széchenyi zöldberuházási hitel. A kormány a Széchenyi-kártya-program további megerősítéséről is döntött. A 2022-es 130 milliárd forint után 2023-ban 290 milliárd forinttal támogatja a költségvetés a programot, így több mint kétszeresére nő a kkv-k támogatása.
A Gyármentő programban első körben 150 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást igényelhettek a nagyvállalatok.
Budapesten harminc, vidéken 45 százalékos támogatásintenzitással segíti a kezdeményezés a sikerrel pályázó cégek energiahatékonysági fejlesztéseit. További segítségként kétszázmilliárd forintos keretösszegű Gyármentő garancia- és hitelprogram is indult. A két részből álló lehetőség 2023. január 1-jén startolt. A program egyik elemeként a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) százmilliárd forint keretösszegű Gyármentő likviditási garanciaprogramot indított a nagy- és középvállalkozásoknak. Az MFB állami kezességet, illetve garanciát vállalt a forgóeszköz-, folyószámla-, illetve a működést finanszírozó hitelek biztosítékaként.
A program másik elemeként az Eximbank Zrt. százmilliárd forint keretösszegű Gyármentő beruházási hitelprogramot indított. A társaság államilag támogatott, rendkívül kedvezményes és a futamidő végéig fix kamatozású beruházási hiteleket nyújt a hazai termelő közép- és nagyvállalatok energiahatékonysági, valamint megújuló energiatermelő beruházásaihoz. A kamat maximális mértéke a forint hitelek esetén öt százalék, az euró alapú hitelnél pedig 3,5 százalék lehet.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kérését elfogadva a kormány arról is határozott, hogy az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forint alapú kkv-hitelekre is kiterjeszti a kamatstopot. Így november 15-től 2023. június 30-ig a kis- és középvállalatok érintett hitelei alapjául szolgáló kamat mértéke nem lehet magasabb, mint a 2022. június 28-i fordulónapra átszámított bankközi kamat (a három havi BUBOR) mértéke, azaz 7,77 százalék. Az intézkedés automatikusan lépett érvénybe, mintegy kétezer milliárd forintnyi hitelállományt és hatvanezer vállalkozást érint. Így jövő év közepéig a kkv-k összességében mintegy nyolcvanmilliárd forintot takaríthatnak meg.
Ez azt jelenti, hogy átlagosan mintegy másfél-két millió forint maradhat egy cég zsebében.
Ismert, 2022. február 1-jétől 2022. május 31-ig mindegyik Szép-kártya minden alszámlájáról lehetett hideg élelmiszert vásárolni. A kártya zsebei közötti átjárhatóságot a kormány meghosszabbította 2022. december 31-ig. A 2022. november 16-i kormánydöntés értelmében a Szép-kártyafüleket eltörlik, belső korlátok nélkül lehet felhasználni a korábbi célokra. A turizmusfejlesztési hozzájárulás befizetését pedig felfüggesztették 2022. október 1. és 2023. március 31. között. Ezzel a nettó árbevétel négy százaléka maradt a szektornál. A turisztikai szereplők kérésére bevezették a munkaidőkeret-szabályozást: a ágazatnak is elérhető lesz a 24 havi munkaidőkeret alkalmazása.
Járvány idején az emberi életek mellett a családokat és a vállalkozásokat is védeni kell. Nekünk minden élet és minden munkahely számít – mondta Orbán Viktor a Facebook-oldalán még 2021-ben. A kormányfő bejelentette, hogy a kormány kiegészítette a gazdaságvédelmi akciótervet a hitelmoratóriummal. A családok és a vállalkozások hitel-visszafizetési moratóriumát változatlan formában később meghosszabbították.
A járványügyi intézkedések miatt ideiglenesen bezárni kényszerült vállalkozásokat a kormány 2021.decemberben és 2022. januárban is a bérköltségek kétharmadának elengedésével és átvállalásával támogatta. A járulékfizetés elengedését és a bértámogatást a vendéglátóhelyek, a szállodák és az idegenforgalom mellett kiterjesztik a szünetelni kényszerülő magántulajdonú buszos vállalkozásokra is.
A kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozások iparűzési adóját a felére csökkentette járvány alatt a kormány. Ezek a cégek adják a legtöbb munkahelyet, és ezek a legsérülékenyebben a járvány idején. A 25 ezer fő alatti települések a kormánytól támogatást kaptak, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét egyenként tekintették át.
A gyereket nevelő és váró családokat hatmillió forintig kedvezményes, maximum háromszázalékos kamatozású lakásfelújítási hitellel segítették. Ebből hárommillió forint vissza nem térítendő támogatás, ami a felújítás végével vehető igénybe, és automatikusan csökkentette a hitel összegét.
A fent bejelentett intézkedések is jelentősen növelték a magyar gazdaság teljesítményét.
Az első gazdaságvédelmi tervet még 2020 tavaszán hirdette meg a kormány a koronavírus-járvány kitörését követően.
A Gazdaságvédelmi akciótervvel Magyarország régiós bajnoknak számít a célzott ráfordítások összevetésében. A nemzeti bruttó össztermék arányában a több mint 20 százalékos hazai mutatónál mindössze Németország, Olaszország és Svédország fordít többet a vállalkozások megsegítésére, a munkahelyek megőrzésére Európában –
mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter még 2020. május 12-én, az európai országok magyarországi nagykövetei számára szervezett videókonferencián.
A koronavírus-járvány miatti 9 ezer milliárdos magyar gazdaságvédelmi akcióterv megközelítette a 2019-es magyar GDP 20 százalékát, Európa élmezőnyébe tartozott, megfelelt a hasonló spanyol, olasz, cseh intézkedéseknek. Az akcióterv elsősorban a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek teremtését célozta, például a cégek rövidített munkaidőhöz kapcsolódó bértámogatásával.
Ez az intézkedéscsomag is bevált, mert Magyarországon a járvány ellenére nem csökkent a foglalkoztatottság.
