"Egyértelműen látni most, és ez így volt korábban is, hogy ezek a cégek tulajdonképpen addig mennek el, amíg csak tudnak, amíg szabad" - mondta a Magyar Nemzetnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. A szakértő emlékeztetett: a rendszerváltoztatás után a hazai élelmiszeripar és kiskereskedelem vállalatait felvásárolták a privatizáció során a külföldi társaságok. Majd szépen ezeknek a cégeknek egy jelentős részét be is zárták.
A nagy nemzetközi láncok koncentráltan működnek a magyar piacon, így nem is alakult ki egészséges verseny közöttük. Így kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy azt csinálnak, amit akarnak. A fogyasztóknak így nincs érdemi döntéshelyzetük
- magyarázta a kutatási igazgató.
Pásztor Szabolcs kiemelte, a nagy multinacionális társaságok is érzékelték, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek a reálbérek hazánkban. Volt kereslet, volt miből nyereséget termelni. A koronavírus-járvány ezt a folyamatot megakasztotta, ez pedig negatívan érintette a kiskereskedelmet is.
A nagy láncok is arra vártak, hogy lecsengjen a járvány, jöjjön a gazdasági újranyitás. Amikor ez megtörtént, akkor viszont igyekeztek minél hamarabb és gyorsabban újra megnövelni a bevételüket
– ismertette a szakértő.
Igen ám, de az energiaválság, a háború, a szankciós politika és az ezekhez társuló infláció megakasztotta a reálbérek emelkedését. A lakosság már nem tudott a korábbiakhoz hasonló mértékben fogyasztani.
Pásztor Szabolcs szerint itt a probléma megint az, hogy nincs érdemi verseny a piacon. Ezért is tette jól a kormány, hogy lépett. A kötelező akciózás bevezetése és az online árfigyelő rendszer is eredményesen működik, rákényszeríti a cégeket az egyes termékek árának csökkentésére. Ez pedig erősíti a vásárlók döntési pozícióját, növeli a vásárlói tudatosságot is.