Kőszeg Ferenc szerint
az érzelmi kapcsolatok nagyon széles körűek, amelyeket nem lehet merev kategóriákba leírni.
Mint fogalmazott:
egy szexuális kapcsolat egy felnőtt és egy fiatalkorú között semmiképpen nem fogadható el. De ha emögött egy pusztán lelki és érzelmi kapcsolatról van szó, akkor ezt elítélni, és hát, akár büntetni, az szerintem nagyon helytelen.
Ennek kapcsán kiemelte, miszerint
elég sok szexuális kapcsolat volt diák és tanár között, ami tilos volt és helytelen, de nem volt belőle nagy ügy, mert hozzátartozott az élethez.
Példaként említette, hogy
volt egy leánygimnázium, ahol egy nagyon szuggesztív tanárba egy csomó lány szerelmes volt, akik büszkék voltak arra, hogy viszonyuk volt ezzel a tanárral. Nyilvánvalóan lehetett volna ebből – a Sipos-ügyhöz hasonlóan – ügyet és botrányt csinálni. De az iskola tudomásul vette, erőszak egyáltalán nem volt benne
– fejtegette a politikus, aki úgy véli, akkor legyen az ilyen eseteknek hatósági következménye, amikor tényleg valami megengedhetetlen történik.
Gulyás Márton ekkor a Sipos Pál, a diákjai zaklatása miatt pedofilgyanúba keveredett egykori tanár, televíziós személyiség ügyét hozta fel példaként, aki
együtt maszturbált 14–18 éves fiú diákjaival, de fogdosott és megcsókolt egy 18 év alatti lányt is.
A Magyar Helsinki Bizottság alapítója, volt SZDSZ-es politikus szerint
ennek a megtörténte még mindig kisebb baj, mint ennek a nyilvános leleplezése.
Mint mondta,
nyilvánvalóan nem helyes, ha egy felnőtt együtt maszturbál egy gyerekkel, de ha egy rendőrtisztviselő kihallgatja a gyereket ebben az ügyben, az lehet neki nagyobb trauma, mint a történtek. Egy hatósági beavatkozásnál szinte minden jobb, mert egy hatóság nem tud nem durván és esetlenül beavatkozni egy ilyen dologba. Nem tudja olyan differenciáltan látni ezeket a dolgokat úgy, ahogy azok vannak
– vélekedett Kőszeg Ferenc.
Kiderült az is, hogy abban az iskolában ahová a fia járt, volt egy olyan pedagógus is, aki időnként kikezdett a fiúkkal. Ő azonban nem tanácsolta a fiának, hogy jelentse azt.
A Partizánban adott interjút követően a Magyar Helsinki Bizottság közleményt adott ki, amelyben kijelentették, hogy
a hatalommal való visszaélés ellen küzdő jogvédőkként és gyakorló szülőkként, oktatókként is teljességgel elfogadhatatlanok az interjúban megjelenő nézetek.
Mint írták, Kőszeg Ferenc a Magyar Helsinki Bizottság egyik legismertebb alapítója, aki a szervezet elnöke volt 2006. december 31-ig, amikor nyugdíjba ment. Közel húsz éve nem képviseli a Magyar Helsinki Bizottságot, nem nyilatkozik a szervezet nevében.
A szervezet reakciójára válaszul Kőszeg Ferenc is nyilatkozatot adott ki, amelyben közölte, hogy a bizottság közleményének megjelenése után semmiféle személyes megbeszélésre nem tart igényt. Sőt mi több
az alapító elnöki címről, valamint a Helsinkitől kapott kitüntetéséről is lemond.
Nyugdíjba menetelemkor a Magyar Helsinki Bizottság tevékenységemet a bizottság alapító elnöke kitüntető címmel jutalmazta. A nyilatkozat megjelenése után erre a címre nem tartok többé igényt. Alapító elnöki címemről ezennel lemondok
– olvasható az egykori elnök nyilatkozatában, aki a Helsinki közleményét nem tudja másképp látni, mint
alázatos és ráadásul fölösleges hajlongásnak a Fidesz szellemiség előtt.