Az árfigyelő rendszer sikere felülmúlt minden várakozást

Budapest, 2023. június 1. A 2023. június 1-jétől életbe lépő kötelező akciózásban szereplő termék ártáblája a budapesti Corvin Bevásárlóközpontban lévő CBA üzletben 2023. június 1-jén. Ezen a napon elindult a kötelező akciózás a kereskedelmi üzletekben a háborús és szankciós áremelkedés miatt megnövekedett élelmiszerárak visszaszorítására. Ez egy újabb kormányzati intézkedés a magyar családok és nyugdíjasok védelmére. Az élelmiszerüzletekben 20 termékkategóriában számíthatnak a vásárlók árleszállításokra. Valamennyi kijelölt termékkategóriából egy-egy szabadon választott terméket szükséges a kötelező akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árnál legalább 10 százalékkal kedvezőbb áron értékesíteni. MTI/Hegedüs Róbert

A legnagyobb kereskedelmi láncok a kötelező akciókat integrálni tudták a saját gyakorlatukba, így annak megvalósítása nem okozott többletköltséget számukra – mondta megkeresésünkre Molnár Dániel. A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint az eddigi árstopos termékek bevétele a kötelező akciós termékek közé azt a célt szolgálja, hogy az árstop elengedése után se ugorjon meg jelentősen ezek ára.

Augusztus elsejétől újabb fontos intézkedések léptek életbe az infláció letörésének érdekében. A kötelező élelmiszerár-akciózás mértéke a korábbi 10-ről 15 százalékra emelkedett, és a legfontosabb élelmiszerek is bekerültek azok közé a termékek közé, amelyeket a boltoknak kötelezően le kell árazniuk. Mit vár a kormány ennek a módosításnak a bevezetésétől?

A kötelező akciózás két hónapja működik, így annak hatásai kapcsán már levonhatóak következtetések. Az látszik, hogy

a legnagyobb kereskedelmi láncok a kötelező akciókat integrálni tudták a saját gyakorlatukba, így annak megvalósítása nem okozott többletköltséget számukra.

Megfigyelhető továbbá, hogy sok esetben nem is az augusztusig előírt 10 százalékos árcsökkenést alkalmaztak, hanem annál nagyobb mértékűt, kihasználva a marketinglehetőséget, amelyet a nagyobb médiafigyelem biztosított. Emellett nem váltak be azon jóslatok sem, hogy a láncok a kis mennyiségben kirakott árukat akciózzák majd le, ezzel mérsékelve az intézkedés költségét. A kötelező akció mértékének növelése emeli az eszköz inflációra gyakorolt hatását. Azonnali hatást itt nem várunk, tekintve, hogy a gyakorlatban eddig is gyakran 10 százaléknál magasabb kedvezményeket nyújtottak a láncok. Azonban hosszabb távon, amikor a marketingszempontok háttérbe szorulnak, illetve a forgalom is emelkedni kezd, a boltok várhatóan visszatérnek majd a törvényileg előírt minimum árkedvezmény szintjére.

Az eddigi árstopos termékek bevétele a kötelező akciós termékek közé azt a célt szolgálja, hogy az árstop elengedése után se ugorjon meg jelentősen ezek ára.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium friss kutatásából az derült ki, hogy az árfigyelő rendszer 2 százalékpont körüli élelmiszer-inflációt csökkentő hatással volt Magyarországon. Ez miért fontos, és hogyan realizálódik a gyakorlatban? Ezt hogyan érzékelik a fogyasztók?

Az élelmiszerek áremelkedése különösen is fáj a fogyasztóknak. Ez az a termékkör, amelyet leggyakrabban és legnagyobb volumenben vásárolnak, és amelyet nem tudnak elhalasztani. Így tehát minden olyan kormányzati intézkedés, amely mérsékli az árakat, ebben a szegmensben minden fogyasztót közvetlenül érint. Az árfigyelő rendszer ezt oly módon eredményezi, hogy fokozza a versenyt a legnagyobb kereskedelmi láncok között, a fogyasztó könnyen összehasonlíthatja az árakat és kiválaszthatja a közelében lévők közül a számára legkedvezőbb árfekvésű boltot. Emiatt pedig

az alacsonyabb árakat kínáló láncok keresletnövekedést tapasztalhatnak, míg a drágábbak forgalma tovább csökkenhet. Ez pedig gyors áralkalmazkodást vált ki a láncok között; senki nem akar a legdrágább lenni, ami pedig az árak mérséklődésében csapódik le.

Elméletileg előfordulhatna, hogy a láncok összejátszanak egymással és magasan rögzítik az áraikat, azonban a kereslet visszaesése miatt most megérné az egyes szereplőknek ettől eltérni, illetve a GVH is kiemelten figyeli, hogy a napi árváltozások a verseny fokozódását vagy az összejátszást tükrözik vissza. Utóbbi esetben jelentős büntetésre számíthatnak a kereskedelmi láncok.

A SZÉP-kártyát ezentúl hideg élelemre is fel lehet majd használni. Ez miért fontos, és mit vár tőle a kormány?

A magas infláció következménye, hogy csökken a lakosság vásárlóereje, mivel mérséklődnek a reálbérek. Hiába emelkednek gyors ütemben a nominális keresetek, az nem tud lépést tartani az áremelkedési ütemmel, így pedig a fogyasztók kevesebb terméket és szolgáltatást tudnak megvenni. Az alacsonyabb kereslet miatt pedig a vállalatok visszafogják termelésüket, ahogy azt a belföldre termelő iparágak termelési adatai is visszatükrözik, így pedig a gazdaság széles szegmensében csökken az aktivitás. A SZÉP-kártya módosítása ezen a helyzeten kíván változtatni.

A SZÉP-kártyát már hideg élelemre is lehet használni Forrás: OTP

A megemelt keretösszegnek köszönhetően a munkáltatók kedvező adózás mellett adhatnak extra juttatást a munkavállalóknak, akik azt augusztustól az eddiginél szélesebb körben költhetik el. Ez pedig, kiegészülve az infláció mérséklődése miatt visszatérő reálbér-emelkedéssel, segíthet fokozatosan fellendíteni a kiskereskedelmi forgalmat.

A lépés kedvezőtlenül érintheti a turizmust, ugyanakkor sokan már előre lefoglalták augusztusi nyaralásukat, ők várhatóan nem fogják azt lemondani a módosítás miatt.

Az online árfigyelő rendszer mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket?

Az eddigi adatok azt mutatják, hogy az árfigyelő rendszer felülmúlta a várakozásokat. Előzetesen számítani lehetett rá, hogy a kereskedelmi láncok, felhasználva az adatokat, fokozatosan egymáshoz igazítják majd áraikat, fokozva ezzel a versenyt, azonban ennek sebessége a vártnál is gyorsabbnak bizonyult. Kedvező továbbá, hogy a fogyasztók irányából is nagyfokú az érdeklődés az árfigyelő iránt, amely tudatos fogyasztói magatartásra utal.

Ez persze szintén nem meglepetés; a magas inflációs időszakban a fogyasztók jobban meggondolják, mire költsenek, ebben pedig az árfigyelő egy nagyon hatékony és könnyen kezelhető eszköz.

Sokaknak óriási segítséget jelentenek az árstopos termékek Fotó: Polyák Attila - Origo

A várakozások szerint a csökkenés ütemét és dinamikáját látva már ősszel elérhető lehet az egy számjegyű infláció. Ha ez bekövetkezik, az mit fog jelenteni? Miben fogja érezni a lakosság?

Várakozásaink szerint novemberben csökkenhet a lélektani 10 százalékos határ alá az infláció. Kedvező esetben, ha erősödik a forint, valamint csökkennek a világpiaci olajárak, és így az üzemanyagárak is, és nem következik be a tavalyihoz hasonló megugrás az energiaárakban, akkor ez már akár októberben is bekövetkezhet.

Az infláció letörésére azért is szükség van, hogy emelkedjen a fogyasztók vásárlóereje, a jövedelmükből több terméket és szolgáltatást tudjanak vásárolni, így pedig ismét növekedni tudjon a fogyasztás.

A fogyasztás második féléves bővülése pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdaság növekedni tudjon, és az idei évben elkerülhető legyen a recesszió.

Az Energiaügyi Minisztérium a napokban közleményben jelezte, hogy a rezsivédelem a továbbiakban is változatlan formában és feltételekkel garantálja Európa legalacsonyabb áram- és gázárait a magyar családok számára. Ez Európa más országaihoz képest hogyan segíthet?

Magyarországon a rezsicsökkentés intézménye az átlagfogyasztásig minden háztartást érint. Más országokban is vannak hasonló támogatási rendszerek, azonban azok sok esetben nem minden háztartást, csak a legalacsonyabb jövedelműeket, illetve nem az átlagfogyasztásig, hanem csak egy megadott szintig, alapfogyasztásig védik a családokat az árak megugrásától. Eltérés továbbá, hogy több esetben nem is árszabályozásról, hanem közvetlen jövedelemtranszferről beszélhetünk. A cél minden esetben az, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegeket megvédje az energiaárak elszabadulásától. A magyar rezsivédelmi rendszer kiemelkedik az EU-ban, annak széleskörűsége miatt. Ennek hátránya így, hogy fenntartása a magasabb világpiaci energiaárak időszakában számottevő terhet ró a költségvetésre, mivel földrajzi adottságunk és a termelő kapacitások hiánya nyomán úgy földgázból, mint elektromos áramból importra szorulunk.

Ebből következik viszont az is, hogy a

rendszer arányaiban a legnagyobb összeget hagyja a magyar háztartásoknál, amelyet aztán azok fogyasztásra fordíthatnak, fenntartva ezzel a gazdaság működését.

Európa más országaiban milyen gyakorlatok alakultak ki az infláció csökkentése érdekében?

Nincs egységes gyakorlat az Európai Unióban az infláció csökkentését illetően. Az első védvonal természetesen a monetáris politika. Az Európai Központi Bank, bár megkésve, de az utóbbi időszakban érdemben emelte az alapkamatot, és így tettek a régiós jegybankok is, amellyel a kereslet visszafogásán keresztül kívánják letörni az inflációt. Azonban a jelenlegi inflációs sokk speciális, számottevő részben kínálati oldali tényezők eredményezik, amelyekre a monetáris politika nem tud hatni, így szükség van a kormányzati beavatkozásokra is. Az intézkedéseket alapvetően két csoportba lehet sorolni.

• Egyrészt vannak azok az intézkedések, amelyek az áremelkedés hatását igyekeznek enyhíteni, mint például a legszegényebbeknek, vagy bizonyos társadalmi csoportoknak, mint a nyugdíjasoknak juttatott egyszeri transzferek. Ezek előnye, hogy segítik a leginkább rászorulókat, azonban az infláció letörését nem eredményezik és számottevő a költségvetési vonzatuk.
• A másik irányvonal az árcsökkentések, például az áfakulcs mérséklése révén; itt a költségvetési vonzat mellett problémát jelent, hogy a csökkentést a kereskedők nem feltétlenül engedik át a fogyasztóknak, hanem lenyelik azt.

De Európában több országban is vezettek be ársapkát, például az üzemanyagok esetében, míg a kötelező akcióhoz hasonló programot találhatunk Franciaországban vagy Görögországban.