Pénteken reggel indul az új tanév, és a Gyurcsány által kézivezérelt Karácsony irányította fővárosban hatalmas káoszra kell számítani a főpolgármester teljesen elhibázott ötletei miatt. Ennek egyik kiemelkedő példája, hogy az Üllői úton a buszsávot biciklisávvá alakították. Persze a biciklisávot gyakorlatilag senki sem használja, ahogyan a Nagykörúton sem. Viszont hatalmas dugókat okoz a megmaradt két sávon.
Karácsony Gergelyék 96 millió forintból létesítettek úgynevezett védett kerékpársávokat az Üllői úton és a Váci úton. Egészen abszurd módon mindkét oldalon 3,5 méter szélességben: vagyis gyakorlatilag kétszer kétsávos bicikliutat hoztak létre.
A megoldás egyértelműen akadályozza a mentőautók közlekedést és parkolását, így értelemszerűen a mentést is, és bár a főpolgármester kabinetfőnöke, Balogh Samu politikai elfogultsággal vádolta a mentősöket, Facebook-bejegyzéséből kiderült, hogy az Országos Mentőszolgálat véleményét meg sem kérdezték a munkálatok megkezdése előtt. A mentősök mellett várhatóan az autósok sem fognak tudni közlekedni, mert
a hatalmas forgalomnövekedést a két útszakasz nem fogja elbírni.
A káoszt csak növeli majd a városban, hogy hiába rajzolta át csúcsidőben a 100E útvonalát ad hoc megoldásként a BKK, hogy elkerülje az Üllői úti káoszt: a Vitézy Dávid által jegyzett példa alapján a járat 30-35 perc helyett 50 perc alatt jutott el a repülőtérről a Deák Ferenc térre. Ennél is sokatmondóbb adat, hogy
a buszsávban elért egy-két perc helyett most 13 perc alatt tette meg az utat a dugóban araszolva a Corvin-negyedtől a Kálvin térig,
tehát ez a rövid szakasz felelős a menetidő jelentős növekedéséért. És ez még nyáron történt, az iskolakezdés előtt...
Várhatóan csak növeli a káoszt az is, hogy a Lánchídon nem haladhatnak majd autók. Ezt a döntést arra hivatkozva hozta meg a baloldali főpolgármester, hogy a fővárosiak egy apró töredéke támogatta ezt a tervét. Bár Karácsony Gergely a 2019-es önkormányzati választási kampányban az állította, hogy a közösségi közlekedést és az alternatív közlekedési módokat részesítené előnyben az autókkal szemben, arra azonban senki sem számított, ami megválasztása utána következett. Átfogó koncepció nélkül, rajtaütésszerűen létrehozott kerékpárutak, önkényes lezárások, forgalmi káosz, fullasztó dugók nap mint nap.
2020 tavaszán,
a koronavírus-járvány első hullámának idején kezdték el kialakítani Karácsonyék a nagykörúti kerékpársávot,
amelyet sokszor éjszaka festettek fel, reggelre megbénítva a belvárost. A Magyar Autóklub elnöke arra figyelmeztetett, hogy 2020 szeptemberétől, az iskolakezdés idejétől forgalmi káosz lesz a belvárosban – ami be is következett.
A fővárosi közlekedők dolgát nemsokára tovább nehezítette a Blaha Lujza tér 2021 nyarán indult átépítése, ami szintén jelentős hatással volt a körút forgalmára. A helyzetet tovább terhelték a tér kereszteződésében létrehozott felszíni gyalogátkelők.
A Lánchíd 2021-es tavaszi felújítása tovább rontotta a már akkor is súlyosnak ítélt közlekedési állapotokat Budapesten.
Hogy teljes legyen a káosz, 2021 nyarán a főváros elkezdte a pesti alsó rakpart felújítását is, ezért lezárták az Eötvös tér és a Margit híd közötti útszakaszt.
A közfelháborodást fokozta, hogy ekkoriban láttak napvilágot a főpolgármester azon tervei is, amelyek szerint a rakpart egy részét végleg átadja a gyalogosforgalomnak, tovább nehezítve az autósok dolgát.
Karácsonyék „forgalomcsökkentő" terveit a baloldali vezetésű kerületek is igyekeznek átültetni a gyakorlatba. A főpolgármester legszorgalmasabb budapesti tanítványának Niedermüller Péter, a gyurcsányista Demokratikus Koalíció VII. kerületi polgármestere bizonyult.
2023. január elejétől új közlekedési rend lépett érvénybe a Nagykörút és a Károly körút (Kiskörút), illetve a Király utca és a Rákóczi út által határolt területen, valamint korlátozták három nagy forgalmú utca, a Dohány, a Dob és a Wesselényi átmenő forgalmát.
A területet lényegében labirintussá változtatták az autósok előtt, az új forgalmi rendet pedig szigorúan ellenőrizték, és röpködtek a több tízezres közlekedési bírságok. A megoldást a momentumos Soproni Tamás vezette VI. kerület is átvette.
A főpolgármester választási programjában központi helye volt a tömegközlekedési szolgáltatások javításának, hiszen ez kulcskérdés a forgalomcsökkentés eléréséhez. A politikus a kampányban azt is felvetette, hogy a buszok, villamosok, metrók nem eléggé komfortosak.
A jegyek és bérletek árának beígért csökkentése azóta sem került napirendre, az emelés annál inkább:
a vonaljegy szeptember elsejétől 450 forintba kerül majd, a buszokon megvásárolható jegy ára 600 forint lesz, a tízes gyűjtőjegyért négyezer forintot kérnek el.
A hármas metró szerelvényeinek légkondicionálóval való ellátása eközben lassan négy éve várat magára.
Jól mutatja a főváros állapotát, hogy a baloldali vezetésnek négy év alatt sikerült csődbe vinnie Budapestet. A Karácsony Gergely vezette, gyurcsányista többségű főváros 214 milliárdos (ebből 180 milliárd szabad felhasználású) megtakarítást örökölt 2019-ben Tarlós Istvántól, mégis, 2023 augusztus végére „összejöhet" a 90 milliárdos mínusz – utóbbit maga a városvezetés ismerte el egy levélben. A fizetésképtelenség elkerülését – mint minden más esetben is – a kormánytól várják.
Miután Gyurcsány Ferenc a kormánnyal szembeni határozottabb fellépést követelt, április közepén a főpolgármester gyorsan újra bejelentette a várható csőd közeli helyzetet és azt, hogy nem fizeti be a szolidaritási adó egy részét, amelyet a hátrányos helyzetű települések kapta volna meg. Továbbá közigazgatási pert is indítanak a szolidaritási hozzájárulás növekménye miatt. A Pénzügyminisztérium ezt követően ismertette: Karácsony városvezetése 214 milliárd forint megtakarítást örökölt. Ezek:
Hozzátették:
a főváros iparűzésiadó-bevételei idén várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot,
ezenfelül Budapest további 46 milliárd forint támogatást kap a költségvetésből. A két tétel együtt meghaladja a 317 milliárd forintot, ami 130 milliárd forinttal több a 2019-es adatnál.