Ukrajna elvenné Magyarországtól az uniós pénzeket

December közepén megkezdődhetnek a csatlakozásról szóló tárgyalások Ukrajna és az Európai Unió között. A Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász arról beszélt, milyen következményei lehetnek annak, ha Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagjává válik.

Minden bizonnyal az uniós források elosztását – nem sokkal a Brexit okozta pénzügyi káoszt követően – teljesen újra kellene így strukturálni, aminek viszont több tagállam (jelentős részben Közép-Európában) is kárvallottja lehetne, ezért előbb-utóbb ellenállnának – szögezte le a Magyar Nemzet megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Ukrajna tavaly februárban nyújtotta be tagság iránti kérelmét, ám a tervek szerint még idén megkezdődnek a csatlakozásról szóló tárgyalások Brüsszellel. A szakértő azonban kiemelte,

a jelenlegi tagállamokra nem feltétlenül lesz pozitív hatással a posztszovjet ország felvétele.

Általános közgazdasági nézet alapján Ukrajna elmaradott országnak számít az unió tagállamaihoz képest, így elképesztő arányban áramlanának oda kohéziós források

– mutatott rá, kiemelve, az uniós pénzeket elsősorban a közép-kelet-európai térségtől vonnák el.

Katarina Barley, az Európai Parlament (EP) alelnöke is azt mondta, Ukrajna mezőgazdasága olyan nagy, hogy

a jelenlegi uniós szabályok értelmében csak Kijev és egy másik tagállam kaphat majd uniós agrártámadásokat.

Az aggodalmakat ifj. Lomnici Zoltán is alátámasztotta: kiemelte, egyes számítások szerint az EU hétéves költségvetésének nagyjából 65 százalékát a mezőgazdasági és a szegényebb régióknak szánt fejlesztési források teszik ki, melyek túlnyomó része Ukrajnához kerülne – a visegrádi országok, illetve Bulgária és Románia fejlesztésének rovására.

Ukrajna uniós csatlakozása a zömében Kárpátalján élő kisebbségi magyarokra is hatással lesz, akiknek létszáma becslések szerint a háború végére százezer fő alá csökkenhet. Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, a térségben tapasztalható magyarellenes intézkedések egyértelműen a kisebbségi jogok – és egyben az alapvető emberi jogok – sárba tiprását jelentik.

Amennyiben Brüsszel minimálisan is ragaszkodik az alapszerződésekben foglaltakhoz, illetve számít nekik a nemzetiségek helyzete, úgy Ukrajnának a csatlakozás előtt előírják, hogy eszközöljön drasztikus változtatásokat mind a jogalkotás terén, mind a gyakorlatban a kisebbségek helyzetét illetően.

A magyar kisebbséget érő elnyomó intézkedések felszámolása – tekintettel azok jelentős számára – hosszú időt venne igénybe, emiatt pedig a csatlakozás minden bizonnyal elhúzódik

– fejtette ki a szakértő.

Ifj. Lomnici Zoltán néhány magyarellenes intézkedést is felidézett az utóbbi időkből: az ukrán rendőrség rendeletre hivatkozva eltávolította a magyar zászlókat több kárpátaljai közintézményről, Ukrajna 2017-es oktatási törvénye kötelezően az ukránt írja elő az állami iskolák alapfokú oktatásának nyelveként az ötödik osztálytól. A sort pedig még további, becslések szerint ötszáz atrocitással lehetne folytatni, melyeket a kárpátaljai magyarokkal szemben követtek el a háborút megelőzően: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székháza elleni támadások, a kárpátaljai nemzeti ünnepek megülésének ellehetetlenítése, a nemzeti szimbólumoknak a meggyalázása (például zászlók levétele közhivatalokról), az említett KMKSZ elnökének, Brenzovics Lászlónak de facto száműzése Kárpátaljáról, magyarországi politikusok – például Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár – kitiltása Ukrajnából.

A szakértő kiemelte, a háború csak rontott a kárpátaljai magyarok helyzetén: a munkácsi Turul-szobrot ledöntötték, és aggasztó a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola helyzete is, ahol megtiltották a magyar nemzeti himnusz lejátszását az iskolakezdéskor, de tanárelbocsátásra is sor került.

Az EU-hoz való csatlakozásra a szabályok szerint még éveket kell várni, ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta, egy hosszú, több szakaszból álló folyamatról van szó. Példaként Horvátországot említette, mely a kérelem beadása után tíz évvel jutott el a csatlakozásig, Ukrajna azonban a háború miatt nehezebb helyzetben van.

A háború sújtotta országban fennálló állapotok mind az emberi jogok, mind a gazdaság terén hagynak kivetnivalót maguk után, az ezzel kapcsolatos uniós kritériumoknak való megfelelés viszont előfeltétele a csatlakozásnak

– magyarázta a szakértő.

Ám Kijevnek más ügyek végére is pontot kell tennie, melyek a háború ellenére is útját szabnák a tagságnak, ezek közé tartozik a korrupció, a bíróságok helyzete, a bűnüldözés, a kisebbségi jogok biztosítása és a gazdasági alkalmasság a közös piacra való belépéshez.

A szakértő emlékeztetett, az ukrán EU-csatlakozás kérdése meglehetősen kényes téma volt, és bár Ukrajna abban bízott, 2022 folyamán gyorsított eljárással tagállammá válik, még tavaly áprilisban sem kezdődhettek meg a tárgyalások. Tagjelölti státust 2022 júniusában kapott, ám az elmúlt időszakban már a közvélemény sem olyan támogató, mint korábban. Az alkotmányjogász a Der Spiegel német hetilap nyáron készült felmérését idézte: a válaszadók 45 százaléka támogatja a csatlakozást, 42 százalékuk viszont ellene van. Egyre kevésbé sürgetik az integrációt a német politikusok is, már a baloldali–zöldpárti Annalena Baerbock külügyminiszter is fenntartásait fejezte ki. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is óvatosan kezeli az ügyet:

Ukrajna uniós tagsága nem kérdés, azonban a tagfelvételnek megvan a protokollja, amit ezúttal is be kell tartani

– mondta korábban.

Ráadásul az uniós tagságra Ukrajna mellett olyan államok sora várakozik, melyek egy része korábban beadta kérelmét Brüsszelnek: Albánia, Észak-macedón Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország – egyelőre mindannyian tagjelölti státusban vannak. Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, hogy bár Törökország fontos tagja a szövetségnek, és a NATO második legerősebb haderejét is adja, uniós integrációja már nem kiemelt prioritás a Nyugat számára.

Szerbia és a Nyugat-Balkán esetében azonban kiemelte, a térség mielőbbi integrációja geostratégiai szempontból fontos lenne Brüsszelnek, ám ezt inkább a közép-európai tagországok (közöttük is különösen Magyarország) ismerték fel.

Orbán Viktor EU átalakításával kapcsolatos hét pontja közül a hetedik, hogy Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba. Szerbia 2009-ben adta be csatlakozási kérelmét, és 2012 óta tagjelölti státusszal bír

– mondta a szakértő. Arra a kérdésre, hogy a tagjelölt országok hogyan fogadnák Ukrajna csatlakozását, azt mondta, az azonnali, soron kívüli felvétel minden bizonnyal az érintett országok és polgáraik durva megsértését is magával hordozná.