A legkevesebbe valószínűleg K. P. T. informatikus került, akinek az ASP programok használatával összefüggő távsegítség és eseti jelleggel „helyszíni támogatás" nyújtása volt a feladata. A megbízási díját havi 200 ezer forintban állapították meg azzal, hogy a személyes jelenlétért alkalmanként további 90 ezer forint és útiköltség járt neki.
Az ASP (Application Service Provider) modell lényege, hogy a felhasználó nem egy számítógépes programot vásárol meg, amit a helyi számítógépre telepít, hanem egy távoli szolgáltató központtól szolgáltatásként veszi igénybe az alkalmazásokat. Az állam 2016-tól biztosított lehetőséget az önkormányzati ASP központhoz történő csatlakozásra. A kincstár honlapján pedig azt olvashatjuk:
„A Magyar Államkincstár (MÁK) önkormányzati ASP rendszerért felelős szakterülete a csatlakozási szándék bejelentésétől a teljes bevezetési időszakban közvetlen szakmai támogatást nyújt, az egyes szakterületek alkalmazási szakértői végig kísérik a folyamatokat és teljeskörű oktatást, valamint igény szerinti gyakorisággal szakmai konzultációkat biztosítanak."
Túl azon, hogy a polgármesteri hivatalok rendszergazdáitól eleve elvárható lenne, hogy az intézmény működése során használt szoftvereket és alkalmazásokat ismerjék, ezek szerint a szükséges oktatást, szakmai segítséget a MÁK is biztosította. A K. P. T.-nek kifizetett összegek tehát majdnem biztosan megspórolhatóak lettek volna.
Korábban megfigyeltük már, hogy hiába hemzsegnek a jogi és államigazgatási végzettséggel rendelkező alkalmazottak az önkormányzatoknál, és legyen bármilyen népes a törvényesség őrének, azaz a jegyzőnek a kabinetje, a hivatalok előszeretettel foglalkoztatnak adott esetben külső jogi tanácsadókat. Tatabányán a vizsgált időszakban négy is volt belőlük.
Dr. Torda Csabáné ügyvéddel azután kötöttek szerződést, hogy a 2022-es országgyűlési választás helyi választási bizottságában befejezte a munkáját, tehát nem volt ismeretlen Tatabányán. A közelebbről meg nem határozott „tanácsadói és ügyvédi feladatok" ellátásáért tavaly június 1-vel egy havi 700 ezer forintos megbízási szerződést kötöttek.
Az ország egy másik szegletéből érkező (korábban az Alföldön dolgozott) M. Sz. K. igaz csak két hónapig dolgozott a hivatalnak – de lényegesen többért, 960 ezer forintért adott gazdasági és jogi szaktanácsokat.
Sz. H. Cs. megbízatása „kormányzati, önkormányzati koordinációs és működéssel kapcsolatos tanácsadói feladatok" ellátására szólt havi 400 ezer forintért.
A legérdekesebb e körben Fakli István alkalmazása. Neki „a polgármester részére (...) az önkormányzat működésével és az alpolgármesteri feladatokkal kapcsolatos" tanácsadói teendői voltak 2022. november 30-ig havi 689 ezer forintért. Fakli a baloldali szivárványkoalíció jelöltjeként indult az önkormányzati választáson 2019 őszén, de kikapott. Viszont az összefogás, illetve az LMP színeiben külsős tagként bekerült a gazdasági, lakásügyi és turisztikai bizottságba.
Ezt követően Szücsné Posztovics Ilona polgármester 2021 nyarán, a veszélyhelyzeti jogrend adta jogkörével élve összehívta az ökormányzati T-Szol Zrt. akkori igazgatóságát, és Fakli István ültette a testület élére. Állítólag közel 1 milliós fizetésért, de ezt nem tudjuk megerősíteni. Tatabánya képviselő-testülete viszont még az ősz folyamán visszahívta. A tanácsadói megbízás ezek szerint amolyan vigaszdíj lehetett a számára.
Végül érdemes még kiemelni Lévai Ferencet, aki havi 300 ezer forintért idősügyi kérdésekkel foglalkozik. A nyugdíjas Lévai alapításától tagja az MSZP-nek, előtte az MSZMP tagja, és 1987-89 között tatabányai párttitkár volt. Önkormányzati, megyei és országgyűlési képviselő is volt. Ami az utóbbit illeti, 2002-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy négy év alatt mindössze négyszer szólalt fel. A 2019-es önkormányzati választás után helyet kapott a már említett T-Szol igazgatóságában, ezt követően lett tanácsadó.
A fentieken kívül egyébként a hivatal két céget és egy magánszemélyt, P. Zs.-t, bízott meg a vizsgált időszakban közbeszerzési tanácsadással, illetve egy felújítás szupervíziójával. Bár lehet érvelni amellett, hogy egy pályázat sikeres benyújtásához nem árt a szakértő segítség, az mégis csak furcsa, hogy Tatabánya baloldali vezetése pusztán a kiírások figyelemmel kíséréséért is fizetett. Ahogy az is, hogy a Tulipános Ház felújítását nem (csak) az építési iroda munkatársai felügyelték.
Durván égeti a pénzt Facebookon Márki-Zay: tízszer annyit költ, mint a többi megyei jogú város polgármestere együtt
A jelek szerint Márki-Zay Péter képtelen kiheverni, hogy nem csak miniszterelnökjelöltként bukott hatalmasat, de megalázó vereséget szenvedett Lázár Jánostól is a 2022-es országgyűlési választásokon.
Ha vetünk egy pillantást a Facebookjára, a következőt látjuk: szeptemberben 23 hirdetést indított el (némelyiket több különböző beállítással, de ezeket most egybeszámoltuk) az oldalon. Ezek közül 16-ban kifejezetten politizál, olyan ügyekkel foglalkozik, amelyeknek Hódmezővásárhelyhez, a vásárhelyiek mindennapjaihoz kevés közük van. További két-három kiemelt posztja pedig finoman szólva véleményes.
Nézzünk néhány példát: kifogásolta a magyar űrprogramot, a Budapest Airport megvásárlását; gúnyolódott Rétvári Bencén és a honvédelmi miniszteren; támadta a munkásszállások és az akkumulátorgyárak építését; továbbá neki ment Lázár Jánosnak.
Az építési és közlekedési minisztertől annyira eldobta az agya a gépszíjat, hogy hatféleképpen adta fel ugyanazt a hirdetést, s erre költötte az egész havi keretének negyedét: 48-54 ezer forintot. Merthogy egyébként Márki-Zay Péter a Meta összesítése szerint 176-198 ezer forintot facebookozott el szeptemberben.
A megyei jogú városok kilenc ellenzéki vezetője közül ő az abszolút rekorder. 2019. április 15. és 2023. szeptember 24. között 220 948 581 forintot költött. Igen, több mint 220 milliót! A legtöbbet saját magára. A Meta szerint Márki-Zayhoz a saját oldalán kívül további két „megnevezés" tartozik. Az egyik a Mindenki Magyarországa Mozgalom, amit szerény 182 647 forinttal tolt meg, valamint a kormanyvaltok.hu, aminek a reklámozásába viszont 108 308 453 forintot ölt, így az önfényezésre 112 452 151 forintja maradt.
Ennek egy jelentős hányadát, mint a szeptemberi példánk mutatja, valószínűleg nem a „termelési jelentésekre", a város eredményeinek hirdetésére, esetleg közérdekű információk, programok reklámozására fordította – hanem arra, hogy önmagát az ellenzék egyik véleményvezérének, fontos szereplőjének tűntesse fel. Hiába, a látszatra adni kell...
Kétes dicsőség, de azt elmondhatja magáról, hogy nincs még egy polgármester, aki egy ligában játszana vele. A megyei jogú városoknál, és a 2019. április 15-től 2023. szeptember 24-ig terjedő intervallumnál maradva, csupán Veres Pál, Miskolc polgármestere ugrotta meg a 10 milliós álomhatárt. Ő viszont magára alig költött valamit, és 2020 márciusa óta nem volt kiemelt posztja.
A Meta szerint Veres számláján 14 202 778 forint van; 12 340 656-ból a Függetlenek a Szinva Városáért Egyesületet promózta, a többi hirdetés (1 862 122 Ft) „megnevezés nélkül" jelent meg. Az utóbbi kategóriában COVID-dal kapcsolatos tájékoztatások, és a politikus miskolci víziójáról szóló posztok egyaránt megtalálhatóak.
Az „1-5 milliós kategóriába" tartozik Péterffy Attila(Pécs, 4 830 368 Ft), Szűcsné Posztovics Ilona (Tatabánya, 1 151 227 Ft) és Nemény András (Szombathely, 1 059 730 Ft). Közülük Péterffy a legaktívabb, havi rendszerességgel ontja magából a termelési jelentéseket és a programajánlókat. Szeptemberben például 47-48,5 ezer forintot költött, és a hirdetési kerete 90 százalékát a saját oldalára fordította.
Nemény júliusban, Szűcsné tavaly márciusban vett utoljára hirdetést a Facebooktól. Míg azonban a szombathelyi polgármester szinte minden pénzt a mögötte álló Éljen Szombathely! Egyesület reklámozására fordított, tatabányai kollégája mindössze 155 ezer forintot tett bele a „Kormányváltás 2022" hirdetéseibe.
Ami a többieket illeti, a képlet a következő:
Botka László, Szeged polgármestere utoljára 2022 áprilisában hirdetett. A vizsgált időszakban összesen 872 300 forintot költött el, szinte az egészet az Összefogás Szegedért Egyesület kampányára (826 002 Ft). A sorban 441 039 forinttal az érdi Csőzik László következik, aki aktívabb, szeptemberben is promózta magát. Ő a teljes összeget a saját oldalára fordította.
Messze lemaradva, a sor végén Pintér Tamás (Dunaújváros) és Fekete Zsolt (Salgótarján) kullog. Az előbbi júniusban fizetett utoljára a Metának, 2019 óta pedig összesen 274 788 forintot hagyott Zuckerbergék zsebében. Az összeget körülbelül kétharmad-egyharmad arányban a pártja és a személyes oldala között osztotta meg. Az előbbire 173 734, utóbbira 101 054 forintot adott. Fekete pedig kizárólag a 2019-es választási kampány idején reklámozott, akkor is az MSZP Nógrád Megyei Területi Szövetségének oldalát tolta meg egy kis apróval – 83 258 forinttal.