Új, kamattámogatott hitelkonstrukciót vezet be a kormány. Szerdán jelentette be Csák János miniszter, hogy a CSOK Plusz az ötezer lakosnál nagyobb településeken vehető igénybe. Miért egyedülálló, hogy a nehéz helyzet ellenére egy ilyen, új támogatási formával jelentkezik a kormány?
A jelenlegi gazdasági környezetben a kormányzat mozgástere korlátozott: a rezsicsökkentés fenntartása az átlagfogyasztásig, a szigorú monetáris politika miatti magasabb kamatkiadások, valamint az uniós források visszatartása és a gazdaság lassulása egyaránt jelentős költségvetési forrásokat köt le. Ugyanakkor
a kormány még ebben a helyzetben is vállalta a családtámogatások fenntartását és bővítését, hogy közeledjünk a demográfiai célhoz, a termékenységi ráta 2,1-re emeléséhez.
Magyarországon is megfigyelhető trend, hogy a fiatalok szeretnének gyereket vállalni, azonban különböző okokból kifolyólag a tervezett gyerekszám végül nem valósul meg. A gyermekvállalás egyik legnagyobb korlátját pedig nemcsak hazánkban, hanem Európában szinte mindenhol a lakhatási helyzet, a kiemelkedően magas lakásárak jelentik, főleg a városokban. A családok otthonteremtésének elősegítése így a probléma gyökerénél hathat.
Mit tudunk eddig: kik vehetik igénybe, és milyen feltételekkel?
Több részletszabály még nem ismert, ezeket Csák János miniszter november közepére ígérte, azonban a fontosabb sarokpontok a következőek.
A CSOK Pluszt kizárólag házaspárok vehetik majd igénybe, a nők 41 éves koráig, illetve egy átmeneti, 2 éves időszakban a 12 hetes terhesség igazolásával a korhatár feletti nők is élhetnek a lehetőséggel.
A felvehető, kedvezményes, 3 százalékos kamatozású hitel összege a vállalt gyermekek számától függ, egy gyerek esetén 15, két esetén 30, míg három esetén legfeljebb 50 millió forint. A hitelt az 5 ezer fő feletti településeken lehet felhasználni új vagy használt lakás vásárlására, azonban telekvásárlásra nem fordítható. Az áremelkedés megakadályozása érdekében az első lakás vásárlása esetében meghatároztak egy 80 millió forintos felső korlátot, míg továbbköltözés esetén a korlát 150 millió forint.
Azért, hogy minél több pár igényelhesse, a kormány tíz százalékra mérsékelte az első lakás vásárlásánál az elvárt önerőt, míg a többi esetben 20 százalékban rögzítette azt – ez akár a babaváró felvételével is teljesíthető.
Szintén jelentős segítség, hogy az első évben a pároknak csak a kamatokat kell törleszteniük, a tőkét még nem. Ugyan a CSOK keretében eddig megszokott közvetlen támogatás már nem lesz, a második gyerek megszületésétől kezdődően 10 millió forintot elenged a kormány a tartozásból minden megszületett gyermek után.
Kiknek lesz ez nagy segítség, és miért?
A CSOK Plusz elsősorban a gyermeket tervező párok számára jelent nagy segítséget, akik jövőjüket a nagyobb településeken képzelik el. Ezeken a településeken a lakásárak az elmúlt időszakban olyan szintre emelkedtek, hogy az eddigi CSOK már nem jelentett segítséget az otthonteremtésben, a magas piaci kamatok miatt pedig a hitelfelvételi kedv is visszaesett. A megemelt hitelkeret és a kedvező, 3 százalékos fix kamatozás ebben jelentős segítséget jelent a párok számára. Továbbá
az önrész 10 százalékban korlátozása az első lakás vásárlása esetében is támogatja, hogy minél többen tudják igényelni a CSOK Pluszt.
Miért fontos, hogy három százalékos kamattal lehet igénybe venni?
A 3 százalékos kamatszint rendkívül kedvező, az MNB augusztusi adatai alapján a háztartások lakáscélú hiteleinek átlagos kamatlába 9,3 százalék volt. Hosszabb távon nézve a 2020 második felében jellemző mélyponton is csak 4 százalék körül alakult az átlagos kamatszint, vagyis
nem csak a mostani magas kamatkörnyezetben versenyképes ez a konstrukció. A fix kamatozás továbbá azért is előnyös, mert kiszámíthatóvá teszi a törlesztést a családok számára.
Hogyan hathat majd a CSOK Plusz a gazdaságra és az ingatlanpiaci folyamatokra?
A jelenlegi magas kamatkörnyezetben a hitelezés drasztikusan visszaesett, amelynek hatására az ingatlanpiaci aktivitás is lelassult. A KSH adatai szerint az idei első negyedévben magánszemélyek között csupán 14 ezer lakástranzakció jött létre, szemben az egy évvel korábbi 42,1 ezerrel.
A CSOK Plusz bevezetése így közvetlenül hat az ingatlanpiacra, növeli a keresletet, míg a gazdasági hatások elsősorban az új lakásépítések felfutása révén jelentkezhetnek az építőiparban már a jövő év elejétől kezdődően.
Szakértőként hogyan látja: mi ennek a támogatásnak a legegyedibb része, ami eddig még nem volt, és miért?
A legegyedibb résznek én a gyermekszületéshez kapcsolódó tartozáselengedést tekinteném. Ez bizonyos szempontból pont ellentétes az eddigi CSOK-kal, ahol a közvetlen támogatás azonnal érkezik. Viszont a hitelelengedés további ösztönzőt jelent a párok számára, hogy ne halogassák a további gyerekek vállalását, mivel
a második gyerek megszületésével a 10 millió forintos elengedéssel párhuzamosan a törlesztőrészlet is azonnal csökken.
Európában van jelenleg hasonlóan magas támogatást nyújtó családtámogatás?
A lakásvásárlást több országban is támogatja a kormányzat, azonban a támogatások sok esetben nem kapcsolódnak össze a családpolitikai célokkal, illetve jellemzően inkább az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat célozzák, vagy az első lakás megszerzését hivatottak támogatni, nem pedig a gyermekvállalást igyekeznek elősegíteni.
Amíg megjelennek a részletszabályok: milyen mértékű érdeklődésre lehet majd számítani?
Az eddigi CSOK kivezetésével azon párok, akik eddig vonakodtak, az igénybevétellel időszűkébe kerültek, azzal együtt is, hogy a magasabb árak mellett a nagyobb településeken már nem jelentett akkora segítséget a CSOK, mint a bevezetése idején. A kormány már jelezte korábban, hogy készülnek az új szabályok.
A részletszabályok megjelenését követően, illetve a jövő évi indulással párhuzamosan jelentős érdeklődésre számíthatunk, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a CSOK Plusz kedvező konstrukciója érdemben segítheti a nagyobb településeken családot alapítani tervezőket.