Gyurcsányék elvették a nyugdíjakat, az Orbán-kormány visszaadta és megemelte

2024-ben is garantálható a nyugdíjak reálértékének növekedése, hiszen a kormány jövőre is az infláció mértékével megegyező, hatszázalékos emelést hajt végre, februárban is lesz – már emelt összegű – 13. havi nyugdíj. Mindezek mellett pedig most döntött a kormány arról, hogy idén 3,1 százalékos nyugdíj-kiegészítést fizet az időseknek a vártnál magasabb drágulás miatt. Ennek eredményeként pedig már idén 217 ezer forintra nő az átlag öregségi nyugdíj összege. A mostani kabinet egyik legfőbb eredménye, hogy visszaadta az időseknek a Gyurcsány-Bajnai-kormány által elvett 13. havi nyugdíjat. 

Az idősek novemberben közel félhavi nyugdíjjal többet vehetnek majd ki a borítékból - jelentette be csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök.

A 210 700 forintos átlagos öregségi nyugdíj esetén havi szinten 6532 forint lesz a novemberi emelés – erről már a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt. Ami az emelés mértékét illeti, a januári 15 százalékos emelést további 3,1 százalékkal egészíti ki a kormány – közölte Gulyás, szintén az öregségi nyugdíjakra vonatkozóan –, ez megfelel a 6532 forintnak az átlagos öregségi nyugdíjat tekintve. Ez a január–októberi időszakra, valamint a 13. havi nyugdíjra szól, tehát a kijáró összeget tizeneggyel kell megszorozni – az öregségi nyugdíj alapösszegével arányban.

Orbán Viktor: A Gyurcsány-korszakban elvettek egyhavi nyugdíjat válság idején, mi viszont adunk a nyugdíjasoknak

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel pedig a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége volt. A kormányfő a beszélgetés elején elmondta: nem lehet megtenni a korábban évtizedeket dolgozó nyugdíjasokkal, hogy cserben hagyjuk őket, ezért volt szükség a csütörtökön bejelentett nyugdíj-kiegészítésre.

A nyugdíjasokkal van egy megállapodása a kormánynak

- idézte fel a miniszterelnök.

Mint részletezte: vállalták, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét, így a mostani kiegészítést is beleépítik az idősek nyugdíjába, és azzal együtt tervezik majd a következő emeléseket. Az első pillantásra azt mondanánk, hogy a költségvetés nem engedheti meg magának a nyugdíj-kiegészítést – fogalmazott Orbán, hozzátéve, a „Gyurcsány-korszakban elvettek egyhavi nyugdíjat válság idején, mi viszont adunk a nyugdíjasoknak".

A mostani bejelentéshez érdemes azt is hozzátenni, hogy

január elsejétől újabb hat százalékkal nőnek majd a nyugdíjak.

Mindez azért fontos, mert jövőre a szakértők 4-6 százalékos inflációt várnak, tehát a nyugdíjemelés az inflációs várakozások tetején lesz. Abban az esetben pedig, ha a magyar gazdaság valóban növekedési pályára áll, és a 3,5 százalékos bővülést elérjük, akkor nyugdíjprémiumot is fizet jövőre a kormány. De nézzük, mi történt 2010 óta a hazai nyugdíjak értékének a tekintetében!

Jóval az infláció felett nőttek a nyugdíjak

2010-ben még csak 86 ezer forint volt az átlagos nyugdíj összege, míg idén, ahogyan azt korábban említettük, több mint 217 ezer forintra nő. Év elején a nyugdíjak nominális értékét mindig az adott évre tervezett inflációval emelik.

Ez alapján 2010 és 2020 között 9 alkalommal a nyugdíjemelés meghaladta az inflációt, így a nyugdíj vásárlóértéke nőtt.

Emellett, ha az év első 8 hónapjában az átlagos pénzromlás mértéke meghaladja az év eleji nyugdíjemelést, akkor korrekciót (nyugdíj-kiegészítést) hajt végre a kormány.

A nyugdíjak értékeléséhez fontos hozzátenni, hogy a kormány ígéretének megfelelően 2021-től a Gyurcsányék által kivezetett 13. havi nyugdíjat visszaépítették, így tovább javult a nyugdíjasok életszínvonala.

2010 óta folyamatosan nő a nyugdíjak vásárlóértéke Forrás: Origo

Hatalmas reálérték-növekedés

Összességében 2010 óta – a gazdasági válságok ellenére is – mintegy húsz százalékkal növekedett a magyar nyugdíjak reálértéke, vásárlóértéke a kormány intézkedéseinek, így a nyugdíjemeléseknek, a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésének, a nyugdíjprémiumoknak köszönhetően. A magyar nyugdíjasok szegénységi mutatói sokat javultak 2010 óta, s ma már európai viszonylatban a második helyen áll e tekintetben az ország. Míg Németországban minden ötödik, a balti államok némelyikében pedig minden második nyugdíjast fenyeget az elszegényedés, addig Magyarországon nyolcból csak egyet – emelte ki.

A háborús válság és az elhibázott brüsszeli szankciók ellenére sem vesztettek értékükből a nyugdíjak Forrás: Anadolu Agency via AFP/2023 Anadolu Agency/Ignacio Marin

2022-ben is az infláció felett nőttek a nyugdíjak

2022-ben az ukrajnai háborúra adott elhibázott brüsszeli szankciók miatt Magyarországon is megugrott az infláció. Nézzük, mi történt a nyugdíjakkal! A megugró árak ellenére is fizetést meghaladó mértékben nőtt tavaly a nyugdíjak vásárlóereje Magyarországon.

A többszöri emeléssel és a 13. havi nyugdíjjal összesen 18,2 százalékkal nőtt az ellátás összege, míg az idősek fogyasztói kosarának drágulása 15,2 százalék volt 2022-ben.

Az átlagos saját jogú öregségi nyugdíj összesen 18,2 százalékkal emelkedett tavaly.

Az elmúlt években sem vesztett vásárlóértékéből a hazai nyugdíj Forrás: PENNY

Még Németországban és Svájcban is nagyobb a szegénység a nyugdíjasok között, mint nálunk

A hazai nyugdíjak értékének a megítéléséhez érdemes még azt is számba venni, hogy a 2021-es referenciaévben hazánkban a 65 év feletti korcsoportban a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya 18,4 százalék volt, ami tizedszázalékra megegyezett a teljes társadalomra vonatkozó aránnyal. Tehát sem nagyobb nem volt a nyugdíjaskorúak között a szegények aránya, sem kisebb nem volt, mint az országos átlag.

Az oly sokszor dicsért nyugdíjrendszerű Svájcban (25,1 százalék), Németországban (19,8 százalék) a magyarnál jóval nagyobb arányban élnek szegénységben a nyugdíjasok.

A magyar arány jobb az uniós átlagnál, a 11. legalacsonyabb az EU-ban.