Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Orbán Viktor miniszterelnök az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Veszprémben mond ünnepi beszédet idén október 23-án. Veszprém az 1956-os forradalom egyik legjelentősebb helyszíne volt, a szovjet csapatokkal szemben itt alakult ki Budapest után a legnagyobb fegyveres ellenállás. Az elsők között Veszprémben kezdődött el a Nemzetőrség szervezése, már október 29-én. Emellett a város óriási szerepet vállalt abban, hogy a forradalom alatt – más települések mellett – biztosította Budapest élelmiszer-ellátását.
Orbán Viktor tavaly Zalaegerszegen, a Mindszenty József életét bemutató Mindszentyneum átadóján mondott beszédet. A miniszterelnök beszédeinek helyszínei szimbolikusak:
jól mutatják, hogy az 1956-os forradalom az egész ország forradalma volt.
A miniszterelnök 2022-es ünnepi beszédében üzent a vidéket lesajnáló baloldalnak:
Nem értik, hogy Budapest nem azonos az országgal, nem értik, hogy 1956 nem egy város, hanem az egész ország, sőt az egész nemzet forradalma volt
- mondta.
Orbán Viktor 2022-ben arról is beszélt, hogy 1956-ban minden adott volt az erőszakmentes átmenethez. 1955-ben nyerte el függetlenségét Ausztria, joggal gondolhattuk, hogy a szovjetek is rájöttek arra, hogy az elnyomásra nem lehet hosszú távon birodalmat építeni.
Magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, és ha a Nyugat nem árul el minket, akkor sikerrel járhattunk volna.
Orbán rámutatott arra, hogy
a Nyugat árulásának következtében a már visszavonuló szovjetek megfordították a tankokat, és eltiporták a forradalmat.
Háború a szomszédban, pénzügyi válság és visszaesés az Unióban, migrációs válság délről - ezzel kell most megküzdenünk. Szerencsére nem a baloldal van kormányon, és egységes nemzeti kormány van - tette hozzá. Képesek vagyunk megvédeni Magyarország érdekét itthon és külföldön.
Arra a csodálatos napra emlékezünk, amikor mi, magyarok megmutattuk, kik is vagyunk valójában - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából tartott ünnepi beszédében 2021-ben. A kormányfő több százezer ember előtt hangsúlyozta: a nemzetek életében vannak pillanatok, amikor hirtelen mindenki úgy érzi, elég volt, nem mehetnek úgy a dolgok, ahogy eddig mentek. Orbán Viktor úgy fogalmazott: "mi, magyarok jól döntöttünk, protestáltunk, felegyenesedtünk, fellázadtunk és harcoltunk". Szabadság a rabsággal szemben, függetlenség a megszállás ellen, magyar hazafiak a kommunisták ellenében - folytatta a kormányfő, aki szerint arra a csodálatos napra emlékezünk, amikor mi, magyarok megmutattuk magunknak, a világnak és az ellenségeinknek, kik is vagyunk valójában.
Orbán Viktor a 2022-es választásra készülve emlékeztetett arra:
Csak egy baloldal van, akik 15 évvel ezelőtt az emberek közé lövettek, most újra a színpadra készülnek, és a nagy vízen túl készülődik Gyuri bácsi.
Amikor kellett volna, hogy jöjjenek, akkor nem jöttek, míg most nem hívtuk őket, de itt vannak" - mondta a kormányfő.
Se Európa, se Magyarország nem maradhat meg, ha önmaga ellen fordul - mondta Orbán Viktor 2019-es ünnepi beszédében a Zeneakadémián. A miniszterelnök hangsúlyozta, 1956-ban szabad és független Magyarországot akartunk a nemzetek Európájában. Orbán Viktor hangsúlyozta: "a haza mi vagyunk mind", ez a törvény, ahogy az is törvény, hogy "haza csak addig van, amíg van, aki szeresse", aki áldozatot hozzon érte.
Haza csak ott van, ahol hazafiak is vannak.
"A hitványság mindig összeadódik", a kérdés az, hogy "a hazafiak hajlandóak-e összeadódni" - mondta. Úgy látja, 1956-ban "összeadódtunk", és "hát csodát is tettünk", soha nem látott magasságokba emelkedtünk, és ma is ebből a csodából élünk. Nagy árat fizettünk érte, de "a magyar csodát nem adják olcsón" - fűzte hozzá a miniszterelnök. A miniszterelnök szerint
a magyar nemzet 1956 őszén "felsőbb osztályba lépett" egy olyan történelmi teljesítménnyel, amelynek erkölcsi kisugárzása érezhető volt az egész Földön.
Az ötvenhatosoknak köszönhetjük, hogy a történelem sötét óráiban, a szovjet megszállás alatt is "megőrizhettük a tartásunkat, felemelhettünk a fejünket", mert volt mire és kikre büszkének lenni - idézte fel.
A magyar nem szerencsejátékos fajta, nem hazárdírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti, ha a hősiesség és a józan ész is az ő oldalán áll - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján, Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt 2018-ban. Európa nagyságát, erejét és dicsőségét az egymással egyszerre versenyző és együttműködő nemzetállamok adták - jelentette ki a miniszterelnök. Brüsszelt ma azok uralják, akik a szabad nemzetek szövetsége helyére európai birodalmat kívánnak, olyan európai birodalmat, amelyet nem a népek választott vezetői, hanem a brüsszeli bürokraták irányítanak - tette hozzá.
Az európai parlamenti választásokra készülve azt mondta: "Válasszuk a függetlenséget és a nemzetek együttműködését a globális kormányzással és ellenőrzéssel szemben. Utasítsuk el a globalizmus ideológiáját, és támogassuk helyette a hazafiság kultúráját."
Válasszuk a nemzeti büszkeség jövőjét!
– mondta a kormányfő.
Ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk - mondta Orbán Viktor a Terror Háza Múzeum előtt 2017. október 23-án. Azt is mondta, hogy az 1956-os forradalom nemzeti forradalom volt. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ma minden választás sorsdöntő Európában. Most dől el, sikerül-e visszaszereznünk a régi, multikulturalizmus előtti, nagyszerű Európánkat. Hangsúlyozta: "azt akarjuk, hogy tiszteljék azt, akik és amik vagyunk", hiszen a magyarok ezer éven át őrizték Európa határait és küzdöttek a nemzeti önállóságukért.
Bátor és harcos nemzet vagyunk, amely jól tudja, akit nem tisztelnek, azt megvetik
- mondta, kijelentve: "azért nem értenek bennünket Brüsszelben ma sem, mert már akkor sem értettek". Orbán Viktor már akkor azt mondta: Európa vakvágányra futott, a pénzügyi spekuláns birodalom ejtette foglyul Brüsszelt és jó néhány tagállamát is. A miniszterelnök hozzátette: a 20. században katonai birodalmak okozták a bajt, most a globalizáció farvizén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel. Nincsenek határaik, de van világmédiájuk, és vannak tízezerszám megvásárolt embereik. Gyorsak, erősek és brutálisak - tette hozzá.
Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az "elszovjetesedéstől" – mondta Orbán Viktor 2016-ban Budapesten, a Kossuth Lajos téren, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján rendezett állami díszünnepségen. A miniszterelnök arról is beszélt: "nincs győzelem a szívek felemelése nélkül", 1956-ban sem lett volna nélküle. Hiába a politikai erőfölény, a parlamenti többség, az új alkotmány, most sem lehetséges a győzelem a szívek felemelése, Magyarország és a magyarok lelki ébredése nélkül – mutatott rá. Hozzátette: évezredes igazság, hogy "fő dolgokban egység, egyebekben szabadság és mindenekben szeretet".
Úgy vélte, 1956 őszén mindenki láthatta a szabadságot a maga szépségében. "A szabadság, ha magyar, még halálában is csodálatos", "bár jeltelen sírba, arccal a föld felé, kátránypapírba csavarva, lábát szögesdróttal összekötözve temették el", mégis feltámadt, itt van közöttünk ma is – mondta.
Beszédét azzal folytatta, ha egy nemzet feladja függetlenségét, bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé; "a birodalmak bekebelező és megemésztő étvágyával szemben csak a saját nemzeti függetlenségünk védhet meg bennünket". Mint fogalmazott, "a szovjet birodalomnak is azért akadtunk meg a torkán", mert "ragaszkodtunk nemzeti eszménkhez".
Orbán Viktor 2013-ban, az akkori október 23-i békemenet végén azt mondta, 2010 óta nagy dolgok történtek. "Olyan döntéseket hoztunk, amikre nem kértünk jóváhagyást, sőt, a fél világ ellenére hoztuk ezeket. Új alkotmány készült, segély helyett munkára építjük az életünket, nemzeti gazdaságpolitikát indítottunk, újraiparosítás van, a magyar földet magyar kézben tartjuk. A magyar szabadság nevében hoztunk döntéseket" – mondta, hozzátéve: "közeledünk a valódi felszabadulás, a mindennapi szabadság felé". "Egyenesen meg kell mondani, mit akarunk: azt akarjuk, hogy mindezt ne lehessen elvenni a magyaroktól. Elvenni a nyugdíjat, gyedet. Ne lökhessék adósságba, ne tehessék ismét együtt tönkre Magyarországot, ne szolgáltathassák ki spekulánsoknak" – mondta.
"A kétharmados forradalom megszabadított bennünket attól, hogy a forradalom napján úgy érezzük, mégiscsak újra kell vívni ezt a harcot" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2010. október 23-i beszédében a Kossuth téren. A kormányfő szerint a 2010. áprilisi választásokkal, a "kétharmados forradalommal" a magyarok lezárták azt a harcot, ami 1956-ban fegyveres forradalommal kezdődött, majd 1990-ben alkotmányos forradalommal folytatódott.
20 éve mindig azért jöttünk össze ezen a napon, hogy csendes fogadalmat tegyünk, hogy befejezzük, amit elkezdtek
- mondta Orbán, aki végig szenvedélyesen, átéléssel beszélt, többször is megemelte a hangját. Szerinte az elmúlt húsz évben a magyarok mindig úgy érezték, valami visszafogja őket, nem tudják megvalósítani szüleik és nagyszüleik álmát. "Megülte a lelkünket az érzés, hogy az '56-os történet befejezetlen" - mondta Orbán, aki szerint a választásokon elért kétharmados győzelem lehetőséget ad arra, hogy megteremtsék "Magyarország sikeres és virágzó korszakát".
