Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A szerb-magyar határtérségben tapasztalható illegális migráció nemzetbiztonsági vetületeiről szóló jelentés újabb súlyos részletekkel gazdagította az eddig is borús képet a déli határ kapcsán. Eszerint ugyanis a magyar védvonal fizikai, élőerős és jogi elemei egyaránt egyre fokozódó nyomásnak vannak kitéve.
Az egyik fő, beazonosított kockázatot a szerbiai afganisztáni hátterű embercsempészcsoportok közötti fokozódó konkurenciaharc jelenti. A jelentés szerint ugyanis ez a jelenség egyértelműen erősödő erőszakkészségben is tetten érhető. Ahogy arról lapunk korábban is beszámolt, az embercsempészek afganisztáni háttere ma már egyfajta irányítást is jelent.
A Nemzetbiztonsági Bizottság számára készült dokumentumból kiderül, hogy a bandák vezetői és tagjai között immár olyanok is vannak, akik rokoni kapcsolatban állnak a tálib kormányzat, illetve az abban befolyásos, terrorszervezetként nyilvántartott Haqqani-csoport vezetőivel.
A jelentés megállapítja, hogy az embercsempészek fokozódó erőszakkészsége mögött nagyrészt üzleti érdekek állnak. Az embercsempészet mint üzletág ugyanis egyre jövedelmezőbb, ezért egyre többen vennének részt a benne, miközben a rivális bandák igyekeznek nemcsak megőrizni, hanem növelni is a piaci részesedésüket.
A jelentés szerint „ebben a helyzetben egy olyan csoport megjelenése, amely tagjainak nyíltan felvállalt erőszakkészsége és gátlástalansága, az az >otthonról< hozott magatartásforma, miszerint az >ellenséges katona< megtámadása és legyőzése dicsőség, kiemelt kockázati tényezőt jelent."
Ez pedig abban is testet ölt, hogy az egyik, déli határunk túloldalán aktív afganisztáni bűnbanda a TikTok nevű közösségi médiumon már nem is annyira csempésztevékenységét, hanem önmaga harcias erőszakosságát reklámozza.
A 40-059 nevű banda által közzétett videók kísérteties hasonlóságot mutatnak az ISIS, illetve az Al-Kaida korábbi felvételeivel.
Az is beazonosítható a jelentés szerzői szerint, hogy ez a 40-059 kódnevű csoport, illetve egy másik, a 313-as nevezetű banda állnak gyakorlatilag az összes délvidéki, embercsempészek közötti fegyveres összetűzés mögött. Ahogy arról a magyarországi média is beszámolt, nemrégiben a szerb rendőrökre is rálőttek a csempészek.
Sőt, magyar határvadászokra is céloztak már a határ túloldaláról, miközben rendszeresen verbálisan és fegyverekkel is fenyegetik a határ magyarországi őrzőit. Október 20-án hajnali kettő óra előtt tíz perccel például sorozatlövést adtak le – feltehetően célzatosan a levegőbe – miközben a magyar oldalon négy határvadász éppen kilenc migránst tartóztatott fel.
Két nagyobb afgán embercsempészcsoport között immár rendszeres fegyverhasználattal is járó konfliktus alakult ki, de ezt immár a tálibok sem nézik tétlenül. A titkosszolgálatok információi szerint döntés született arról, hogy lezárják ezeket a belső vitákat, a pénzügyi források küldésének ellenőrzését pedig teljes egészében átveszik.
Innentől fogva – ha ez a tevékenység a jövőben is működőképes lesz – az embercsempészek bevételei tehát részben a terrorizmus finanszírozására, vagy akár a helyi hatóságok korrumpálására, illetve további fegyverek beszerzésére is mehetnek majd.
Mindemellett talán a legsúlyosabb eddig kiderült információ az, hogy van olyan közel-keleti terrorszervezet, amely teljes embercsempész-hálózatot vásárolna a Balkánon.
Összességében mind a közelmúlt, mind pedig a közeljövő várható eseményei kapcsán számos kockázat azonosítható. Az embercsempészek egyre agresszívabbak, vélhetően egyre több köztük a harci övezetből érkező, harci tapasztalattal rendelkező személy. A fegyveres erejük egyre nő, miközben az embercsempészet egyre jövedelmezőbb. Ráadásul immár egyre szervezettebbek, nem függetlenül attól, hogy a tálibok is lehetőséget látnak Európa kapujának ellenőrzésében. Arról nem is beszélve, hogy a közel-keleti események nyomán terrorszervezetek számára is vonzó lehet az embercsempészet uralása.
