Tucatnyi fővárosközeli agglomerációs település, összesen jóval több, mint 150 ezer lakosának ivóvízellátása kerülhet veszélybe, ha Karácsony Gergely beváltja azt a fenyegetését, amelyeket a kormánynak küldött minapi levelében fogalmazott meg. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumbana főpolgármester az úgynevezett vízátadási szerződések egyoldalú felrúgásával zsarolja Lantos Csaba energiaügyi és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert.
Karácsony Gergely a Fővárosi Vízművek veszteségével kezdte, melyet szerinte az is okoz, hogy egyes korábbi vízátadási szerződések alapján a cég az ellátási területén kívüli, döntően állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók számára ad át vizet, nagy mennyiségben.
Idén több mint 13 millió köbmétert. A főpolgármester hozzátette: ezt a mennyiséget sok esetben évtizeddel korábban meghatározott, befagyasztott árakon adják át, az ellenérték kisebb az önköltségi árnál is.
Ez a helyzet a fővárosi önkormányzat számára elfogadhatatlan. Egyetlen helyi önkormányzat sem kényszeríthető rá arra, hogy az állami feladatellátás veszteségét viselje – írta Karácsony, majd megfogalmazta ultimátumát: „amennyiben záros határidőn belül az állam nem biztosítja – bármilyen jogcímen – az állami ellátási felelősségi körbe tartozó területekre történő ivóvízátadás veszteségének megtérítését úgy a 2023. évre, mint a következő évekre a Fővárosi Vízművek számára, akkor a Fővárosi Vízművek [...] kénytelen lesz [...] a vízátadási szerződéseit felmondani."
Levelében a főpolgármester konkrétumot nem említett, vagyis nem határozta meg pontosan a követelt összeget, ahogyan azt sem, mikor váltja be fenyegetését. Mikor jön el a „záros határidő".
Az érintett településekre, településrészekre ugyanakkor egy felsorolásban utalást tett. Ezek Vác, Dunakeszi, Dunakeszi-Székesdűlő, Üröm, Nagykovácsi, Csömör, Visegrád-Szentgyörgypuszta, Kistarcsa, Ecser, Szigethalom, Ercsi, Dunaharaszti.
A balliberális városvezetés év elején kezdte kongatni a pénzügyi vészharangot, drámainak szánt bejelentésekben vetítve előre Budapest lehetséges anyagi csődjét. Azóta csak úgy sorjáznak a megszorítási és a pénzszerző ötletek. Előbb Karácsony az adófizetés megtagadásáról számolt be, utóbb Tüttő Kata MSZP-s főpolgármester-helyettes hozta szóba a vízdíjemelést, ám akkor még csak lehetőségként emlegetve a sarcolást. Megvalósult viszont a díjnövelés a tömegközlekedésben: Karácsony Gergely július 21-én több mint húszszázalékos jegyáremelést jelentett be.
Érdemes felidézni, Karácsonyék milyen anyagi helyzetben vették át a főváros irányítását 2019-ben.
Akkor a hivatalos dokumentumok szerint Budapest 214 milliárd forinttal rendelkezett: rövid lejáratú államkötvényben 82 milliárd, hosszú lejáratúban 77 milliárd, pénzeszközállományban 48 milliárd, továbbá a főváros intézményeinél hétmilliárd forint volt.
Ehhez képest idén júliusban, vagyis alig négy év múlva a Mandiner mutatott be egy levelet, melyben Karácsony helyettese, Kiss Ambrus arról írt, hogy a nyár végére akár 90 milliárdos mínuszban lehet Budapest.