Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
"Karácsony Gergely Budapestjén", az adófizetők pénzéből fenntartott fővárosi Katona József Színház olcsóbban adja a belépőjegyet annak, aki a Gyurcsány-párt tagja. Hogyan ítélhető meg ez az ügy politikailag? Lehet köze ennek a DK és Karácsony Gergely közötti megállapodáshoz?
A Bánk bán szerzőjéről elnevezett teátrum politikai semlegességét alapjaiban kérdőjelezi meg az eset, vagyis
az egyébként adófizetők pénzéből fenntartott intézmény az adófizetők (és politikai választók) egy jelentős részét nem is kívánja megszólítani, vagy ami súlyosabb esetlegesen: beengedni.
Persze előfordulhat, hogy az önkormányzat első embere nem tudott a súlyos politikai alapú diszkriminációról, sokak szerint ugyanakkor Karácsony Gergely tudtával és beleegyezésével kellett, hogy történjenek a vonatkozó folyamatok. Amennyiben utóbbi bebizonyosodik, az azért problematikus, mivel a fővárosi önkormányzat tartja fenn az intézményt, az önkormányzat vezetője pedig a főpolgármester.
A korrupció ezen speciális, színházi formája kapcsán a politikai felelősség kérdése egyértelműen felvetődik: egy önkormányzatnak felelősen kell gazdálkodnia, itt pedig konkrétan az adófizetők pénzéből akarják kiegészíteni a DK-s párttagok jegyár-kedvezményét.
Valakinek pedig „fizetnie kell a révészt". Kiss József, Jászai Mari-díjas színházrendezőt, drámaírót idézve
miközben vizet – tolerancia, nyitottság, autonómia, függetlenség, szabadság – prédikálnak, bizony bort – zártság, kirekesztés, önhittség, agresszió, kioktatás, megbélyegzés – isznak. Miközben színpompát, szabad önkifejezést hirdetnek, szürke egyhangúságot terjesztenek.
Még egyszer tehát: az önkormányzati fenntartású, adófizetők pénzéből élő pesti színház olcsóbban adja a jegyeket, ha valaki egy pártnak, mégpedig Gyurcsány Ferenc pártjának a tagja. Ön szerint jogilag ez hogyan állja meg a helyét? Illetve a hatóságok – például a Gazdasági Versenyhivatal vagy más szerv – tehetnek valamit annak érdekében, hogy ilyen fajta diszkrimináció ne valósuljon meg?
A Gazdasági Versenyhivatal olyan, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény hatálya alá tartozó ügyekben jár el, amelyek nem tartoznak a bíróság hatáskörébe, valamint a piaci verseny érdemi érintettsége esetén, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő felett visszaéléssel kapcsolatos felügyelet esetén a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény rendelkezései alapján a hivatal hatáskörébe tartozó ügyekben. A Hivatal itt korlátozottan léphet közbe, de elmondható: a GVH-nak a verseny szabadságával és tisztaságával kapcsolatos általános funkciója mellett az is fontos, hogy a hatóság elősegítse, illetve pótolja – ahol mindenképpen szükséges – az állami szabályozás kialakítását, így
később akár jogalkotói lépések is felmerülhetnek.
Mondhatni, ez egy kiegyenlítetlen versenyhelyzet: a színház sokkal alacsonyabb jegyárat határoz meg egy politikai párt tagjai számára, mint másoknak, még akkor is, ha amúgy a színház nettó költsége magasabb, a jegyár veszteséget pedig kipótolni kénytelenek a nem DK-s adófizetők is.
Az olyan politikai ügy, amely egy visszaélésszerű intézményi magatartást tekintve akár precedensként is szolgálhat, vagyis más színházak is követhetik ezt a rossz példát. Ami az esetleges jogi felelősségi kérdéseket illeti, ultima ratióként
a hűtlen kezelés gyanúja vetődik fel.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 376. § (1) bek. szerint, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
Az, hogy a színház vezetősége pártpolitikai alapon osztogat kedvezményes jegyeket, az intézet megkárosítását jelenti, vagyis vagyoni hátrány okozását.
Ha kisebb vagyoni hátrány (50 000 – 500 000 Ft) okozásával valósult meg a bűnelkövetés, úgy a büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, amennyiben nagyobb (500 000 – 5 000 000 Ft) vagyoni hátrány okozásával valósult meg a bűnelkövetés, úgy a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés.
Morálisan hogyan ítélhető meg ez az ügy?
„Színházunk helyzete a kormány gazdaságpolitikájának és az önkormányzati rendszer működésének ellehetetlenítése miatt jelentősen romlott az elmúlt években. Ehhez társul ráadásként, hogy az országunkra sajátosan jellemző, egyre súlyosabb gazdasági helyzet (például az európai átlagból messze kimagasló infláció), valamint a fizetőképes kereslet csökkenése miatt, értékesítési osztályunk kénytelen a jegyértékesítési kedvezményeket egyre szélesebb kör számára elérhetővé tenni" – áll a színház válaszában.
Ez a két mondat egyértelműen politikai indíttatású, baloldali – ráadásul a DK kommunikációjával, vélhetően nem véletlenül, egybecsengő – propagandaszöveg, ami aláássa a színház azon állítását, miszerint az független és pártszimpátiától mentes lenne.
Az ügy morálisan elfogadhatatlan, az átlagembernél sokkal tehetősebb baloldali politikusoktól pedig arcátlan, hogy elvárják, hogy kedvezményes jegyeket igénybe véve nézhessenek meg színházi előadásokat.
Ebből is látszik, hogy ők nem a nép emberei, és nem a választókért, hanem a választók pénzéből saját magukért dolgoznak. Ha valóban olyan rossz lenne az emberek helyzete, ahogy beállítják, akkor
még inkább elfogadhatatlan, hogy az adófizetők pénzéből élő baloldali politikusok, akik ki tudnák fizetni a teljes árú jegyet is, egyéni kedvezménnyel járnak színházba.
Ha pedig az önkormányzat lenne annyira lehetetlen helyzetben, akkor az önkormányzati fenntartású színház ezt nem engedhetné meg magának.
Utoljára a jobb- és baloldali állampárti diktatúrák csináltak olyat, hogy párttagkönyvvel még színházba is olcsóbban jártak. Várható, hogy a baloldal mosdatni kezdi a színházat és az igazgatót?
A politikai liberális-baloldal valószínűleg védeni próbálja a mundér becsületét, pedig ez az ügy morális, és politikai értelemben igen tisztán megítélhető, és a konkrét esetben megvalósítani kívánt gyakorlat elítélendő. A baloldalra azonban régóta jellemző a morális következetlenség, maga a DK, illetve annak vezetője, Gyurcsány Ferencnek is a kormányfői tevékenysége is a „következmények nélküli ország" egyik fő szimbóluma volt 2006-ban és azt követően, de az üzleti életben tanúsított attitűdje is hasonló kérdéseket vetett fel annak idején.
A közbeszédben a mai napig tartja magát az a nézet, hogy Magyarországon a színház és a filmgyártás csak liberális lehet, tüntetni színészek csakis nemzeti kormány ellen tüntethetnek. Az ilyen dogmák vezethetnek oda, hogy egy színházi igazgató adott esetben akkora ostobaságot csinál, hogy nem csupán politikai, de pártpolitikai alapon szelektál a nézőközönség között.
Figyelemre méltó, hogy Karácsony Gergely idén nyáron közel 300 millió forint prémium kifizetését hagyta jóvá a fővárosi cégek vezetőinek, és Máté Gábor, a színház igazgatója is feltűnően sok pénzt kapott, egész pontosan 6,3 millió forintot. Hogyan ítélhető meg a mostani botrány fényében: Máté Gábor igazgatónak le kellene mondania? Mi lenne ilyenkor az elvárható magatartás?
A színház politikai semlegességét alapjaiban kérdőjelezi meg az eset, vagyis az adófizetők pénzéből fenntartott intézmény az adófizetők (és politikai választók) egy jelentős részét nem is kívánja megszólítani.
A Katona József Színház lépése megmagyarázhatatlan, morálisan védhetetlen, hogy a direktor erkölcsi felelősségét is felveti az, hogy ez megtörténhet az általa vezetett teátrumban.
Az elvárható magatartás tekintetében a közelmúltból is akadnak pozitív és negatív példák számosan, és a reakciók kapcsán kiváló adut adhatnának a Klubrádió nevű online csatornának a Nemzeti Színház első emberével kapcsolatos minősíthetetlen fröcsögései.
A jelenlegi főigazgató több mint tizenkét esztendeje tölti be a posztot, azonban ez önmagában nem lehet ok a lemondásra. Az viszont már inkább, hogy a teátrum vezetése egyszerre ismeri el a kivételezés tényét és tagadja a pártszimpátia szerinti diszkriminációt. Az pedig perdöntő jelentőséggel bírhat, ha az ügyben vizsgálat, hova tovább büntetőeljárás indul.
