Rezsicsökkentés, kötelező migránskvóta, háború: ezekről szól a nemzeti konzultáció

Afrikai migránsok partra szállnak a Kanári-szegeteken, amelyre egy év alatt több mint hatezer bevándorló érkezett.

Az egyre erőszakosabb illegális migráció, a rezsicsökkentés és a kamatstop brüsszeli eltörlésének az ügye, valamint Ukrajna támogatása is kérdés lesz a hamarosan kezdődő nemzeti konzultációban. Brüsszel újabb 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, és ezt a pénzt a tagállamokkal akarja kifizettetni. Magyarországtól is plusz befizetéseket kér, de a magyar emberek erről is elmondhatják majd véleményüket a nemzeti konzultációban. 

Mi most azt akarjuk, hogy legyen egy újabb nemzeti konzultáció. Fontos, hogy az embereknek adjunk lehetőséget, hogy elmondják, mit szeretnének. Így a kormány magabiztosan tárgyalhat Brüsszelben

– mondta Orbán Viktor kormányfő még október 27-én. A novemberben induló új nemzeti konzultáció során 10-11 kérdésben kérik ki az emberek véleményét. Szerinte Brüsszelben változtatni kell a migráció és a gazdaságpolitika ügyében is, mert képtelen gazdasági ötletek is vannak az asztalon.

Hamarosan kezdődik az új nemzeti konzultáció Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Középpontban a biztonság

Orbán Viktor bejelentése óta egyre több részlet derül ki a nemzeti konzultációról, ezért most nézzük meg pontosan, hogy milyen témák lesznek majd terítéken. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára október 28-án azt közölte, hogy a kérdések egy része Magyarország biztonságával kapcsolatos.

Nagy a nyomás rajtunk, hogy adjunk több pénzt az orosz–ukrán háborúra, ez nem éppen a béke irányába mutat

– fogalmazott. Hozzátette, emellett azt is el akarják érni, hogy a kormány fogadja el az új migrációs csomagot, ami nemcsak a migránsok szétosztásáról szólna, hanem arról is, hogy még a menekültkérelmek elbírálása előtt be kellene fogadnunk a bevándorlókat, annak minden következményével.

Nem lehet eltúlozni ennek jelentőségét, ha tudjuk, Európában újabb terrortámadások történtek, és most már lövöldöznek is a déli határunknál.

Úgy folytatta, hogy a kérdések egy másik csoportja gazdasági természetű.

A kormánynak az az álláspontja, hogy a válság alatt ne a családok viseljék a terheket. Az extraprofitot felhalmozó vállalatoknak pedig ki kell venniük a részüket a teherviselésből

– tette hozzá.

Ennek ellenére Brüsszelből azt akarják elérni, hogy töröljük el a rezsitámogatást, a kamatstopot és az extraprofitadót is. Mi ezt nem akarjuk, mert óriási pluszkiadást jelentene a családoknak.

Dömötör Csaba elmondta azt is, arról is várják majd a véleményeket, hogy Brüsszelből úgy kérnek a kormánytól pluszpénzbefizetést, hogy közben a Magyarországnak járó pénzeket nem adták oda.

Később Dömötör arról is beszélt, hogy a nemzeti konzultáció egy megerősítő eszköz a kormány nevében, mert amikor több százezer ember kiáll egy vélemény mellett, az igen is számít a tárgyalóasztaloknál. Úgy fogalmazott: olyan időszakot élünk, amikor a válságok "nem egymást váltják, hanem egymást erősítik", és ilyenkor számít igazán, hogy van-e egy országnak olyan kormánya, amely a biztonsági és a gazdasági szempontokat egyszerre tudja érvényesíteni. Az újabb nemzeti konzultáció azért aktuális, mert a "biztonsági fenyegetés" mellett egyre több olyan "jelzés, elvárás vagy konkrét javaslat" érkezik Brüsszelből, amely a magyar gazdaság mozgásterét szűkítené.

A pénztárcánkat érintő kérdések is szerepelnek majd a nemzeti konzultációban Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2022 Kamil Zajaczkowski/Shutterstock. No use without permission./Kamil Zajaczkowski

Három főbb gazdasági kérdés lesz

A közelgő nemzeti konzultáció másik fő témája a már említett gazdasági kérdéskör lesz. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő október 31-én közölte, hogy

három olyan gazdasági témájú kérdés is lesz, amely jelentősen meghatározza a magyar gazdaságot, a magyar családok mindennapjait, és amelyekben Brüsszel megtámadta Magyarországot és "ránk akarja kényszeríteni saját akaratát.

Szentkirályi Alexandra kiemelte, Brüsszel azt akarja elérni, hogy "eltöröljük a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót". Az Európai Bizottság az írásos állásfoglalásában azt írta, hogy az energiatámogatási intézkedéseket, vagyis a rezsicsökkentést fokozatosan meg kell szüntetni. Azt a rezsitámogatást akarják eltörölni, amelynek köszönhetően az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági gáz és áram ára, és havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti a családok energiaszámláit.

A magyar emberektől azt is megkérdezik, mit gondolnak arról, hogy Brüsszel a kamatstopot is el akarja törölni. Ez olyan intézkedés, amely 300 ezer családot és csaknem 30 ezer vállalkozást véd az ukrajnai háború miatt megemelkedett banki kamatoktól. Ezenfelül arról is megkérdezik a magyarokat, mit gondolnak Brüsszel azon tervéről, amellyel megszüntetné a hazai extraprofitadót is. Ezt azokra a nagyvállalatokra vetették ki, amelyek a járvány és a háborús válság idején jelentős extraprofitot halmoztak fel.

Gyurcsány korábban hülyeségnek nevezte a rezsicsökkentést

Mindezekkel kapcsolatban később Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója arról beszélt, „ezek ráadásul húsba vágó kérdések", hiszen a rezsicsökkentésről, a kamatstopról, valamint az extraprofitadóról szólnak. Brüsszel szerint ezeket mind el kellene törölni, viszont ma Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági energiaár – mondta a politikus, aki úgy fogalmazott, „ennek vetne véget a brüsszeli direktíva".

Hollik István hangsúlyozta: egy ilyen komoly politikai vitában meg kell kérdezni a magyar embereket. Legalábbis szerintünk – tette hozzá. Úgy látszik, a dollárbaloldal szerint viszont nem, hiszen Dávid Ferenc, „Gyurcsány árnyékminisztere" időhúzónak és feleslegesnek nevezte a nemzeti konzultációt – utalt a DK politikusa által mondottakra. Ezen persze nem csodálkozunk, hiszen amikor ők kormányoztak, soha nem kérdezték meg az embereket, az energiaárakat viszont 2010 előtt az egekbe emelték, és emellett ők persze Brüsszel minden kérését kérdés nélkül végrehajtották.

Gyurcsányék hülyeségnek tartják a rezsicsökkentést Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

A politikus emlékeztetett:

a „dollárbaloldal" a rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta támadja azt.

Egy évtizede beszélnek arról, hogy a rezsicsökkentés tarthatatlan, az árszabályozó intézkedések, mint a rezsicsökkentés, rosszak. Sőt, Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerint „a rezsicsökkentés az egy hülyeség" – mondta. Mi viszont arra kérjük Gyurcsány Ferencet, ne támadják, hanem vegyenek részt a nemzeti konzultációban – hangsúlyozta Hollik István. Hozzátette: így újra lehetőségük lesz világossá tenni a magyaroknak, hogy a rezsicsökkentés ügyében a magyar emberek és családok vagy Brüsszel oldalán állnak.

Nem a migránskvótára és migránsgettóra

A kérdések egy jelentős része a migrációról fog szólni, mivel Brüsszel ránk akarja erőltetni az illegális migránsokat, de a magyar kormány álláspontja egyértelmű: nemet mond a migránskvótára és a migránsgettókra - jelentette be Kovács Zoltán államtitkár.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig elmondta: a nemzeti konzultáció migrációval kapcsolatos kérdésének megválaszolása abban segít, hogy Magyarország az emberek többségének véleményén nyugvó, világos álláspontot foglalhasson el a vitában.

Azt szeretnék világossá tenni, hogy az a migrációs politika, amit Brüsszel képvisel, tarthatatlan, és most már közvetlen veszélyt is okoz, elsősorban azoknak a honfitársainknak, akik a határainkat őrzik

– jelentette ki a frakcióvezető.

Az Ukrajnának szánt pénzekről is dönteni lehet majd

Mindezek mellett a konzultációban téma lesz az is, hogy Brüsszel újabb ötvenmilliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, és ezt a pénzt a tagállamokkal akarja kifizettetni, Magyarországtól is pluszbefizetéseket kér. Erről is elmondhatják véleményüket a magyar emberek a nemzeti konzultáción – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára. Menczer Tamás kiemelte:

Brüsszel több tízmilliárd euróból akar fegyvereket vásárolni, ezeket a fegyvereket Ukrajnába akarják küldeni, és „a brüsszeli kalkuláció szerint a háború a szomszédságunkban még legalább négy évig tartani fog" –

mondta. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány ezt nem akarja, hanem azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akar.

A nemzeti önrendelkezésről szól a konzultáció

A hamarosan induló nemzeti konzultáció kapcsán érdemes azt is leszögezni, hogy Orbán Viktor számára ellenzékben is fontos volt az egyetértési pontok létrehozása az emberekkel; 2005-ben indította útjának az első nemzeti konzultációt, a 2010-es kormányváltás után pedig immáron tizenharmadik alkalommal él ezzel a sikeres kapcsolatteremtési eszközzel.

Ennek a társadalmi támogatásnak köszönhetően jött létre az önálló magyar modell, a konzultációk során ugyanis a választóknak egyebek mellett olyan sorskérdésekben volt döntési lehetősége, mint például a szuverén gazdaságpolitika alapjainak megteremtése, a családtámogatási rendszer bővítése vagy az illegális migráció elleni magyar küzdelem.

Jól példázza, hogy a nemzeti konzultációnak érdemi ráhatása van a kormány döntéshozatalára, hogy a 2011 tavaszán kiküldött nemzeti konzultációkban a gyerek után járó plusz szavazati jogról is kérdezték a kitöltőket, de közel 74 százalékuk elutasította azt.

A szintén 2011-es „Szociális Konzultáció" keretében a véleményt nyilvánító polgárok 86 százaléka kérte azt, hogy az állam szorítsa korlátok közé a közműszolgáltatók magánérdekeit, ami a rezsicsökkentés előfutára volt. Ugyanezen konzultáció keretében a véleményüket elküldők több mint kétharmada (67 százalék) tette le a voksot amellett, hogy a devizahiteleseknek állami segítséget kell nyújtani. A kormány ezt követően számos intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítésére.

A „Gazdasági Konzultáció" keretében 86 százalék nyilatkozott arról, hogy adókedvezményt kellene kapniuk azoknak a cégeknek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre. Ezt követően indult el a Munkahelyvédelmi Akció, amelynek keretében célzott járulékkedvezményt kaptak a vállalkozások. A Munkahelyvédelmi Akció 900 ezer munkavállalót érintett.