A mostani ítélet hátterében lévő ügy lényege, hogy még 2012-ben milliárdos értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanújával kezdett vizsgálódni a Fővárosi Főügyészség a Malévval kapcsolatban. A vizsgálat akkor már egy éve folyt, és többek közt a Malév korábbi vezérigazgatóját, Leonov Pétert, illetve a korábbi orosz tulajdonost, Borisz Abramovicsot is meghallgatták. A hatóságok az eljárás több részletét is államtitokká minősítették, így Leonov ügyvédje, Papp Lajos akkor a Blikknek mindössze annyit mondott: ügyfelét tanúként hallgatták ki, aki a Malév végéért semmilyen formában nem érzi magát felelősnek. A lap akkor úgy tudta, az ügy titkosítására azért került sor, mert több – köztük néhány jelenleg is mentelmi joggal rendelkező – politikus neve is felmerült a nyomozás során.
2012 januárban Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos öt feljelentést tett a cég ügyeivel kapcsolatban. Ez többek között a légitársaság 2007-es privatizációját, a légitársaságnak adott egyes garanciákat, valamint a Malév visszaállamosítását érinti. Budai szerint korábbi pénzügyminisztereket is terhel felelősség a Malév megroppanása miatt.
Most kiderült, hogy a Fővárosi Főügyészség vádirata alapján, a több százmilliós vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelési ügyben a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletet hirdetett, amelyben a Zrt. korábbi igazgatósági elnökét, és az egyik volt vezérigazgatót is bűnösnek mondta ki, és őket próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint pénzbüntetésre ítélte.
A Fővárosi Főügyészség végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásáért, valamint harmadik társuk bűnösségének a megállapításáért is fellebbezett.
A vádirat szerint az ügy egyik vádlottja, a MALÉV Zrt. egykori igazgatósági elnökeként, a vagyonkezelői kötelességeire vonatkozó szabályokat megszegve, arra utasította vádlott-társait, a MALÉV Zrt. két akkori vezérigazgatóját, hogy egy az érdekeltségébe tartozó céggel tanácsadói szerződéseket kössenek.
A többségi tulajdonos elnök utasításának megfelelően, a másik két vádlott a vagyonkezelői kötelességeikre vonatkozó szabályokat megszegve, 2007-2008. években, az ügyben szereplő céggel összesen három tanácsadói szerződést kötött, amelyek alapján a MALÉV Zrt. a későbbiekben tényleges teljesítés nélkül fizette ki a szerződésekben szereplő megbízási díjak összegét.
Erre úgy kerülhetett sor, hogy az egyik vezérigazgató vádlott valótlan tartalmú teljesítési igazolásokat állított ki a ténylegesen el nem végzett tanácsadói feladatokról - közölte az ügyészség.
A vádlottak a fenti cselekményükkel a MALÉV Zrt.-nek összesen több mint 800 millió Ft vagyoni hátrányt okoztak.
A MALÉV Zrt. által átutalt pénzösszeget ezt követően az elnök és a valótlan teljesítési igazolásokat kiállító vezérigazgató továbbutaltatta a saját érdekkörükbe tartozó cégek részére, amelyek azt az üzleti tevékenységük keretében felhasználták.
A Fővárosi Törvényszék a tárgyalások eredményeként kihirdetett ítéletében a volt igazgatósági elnököt - mint felbujtót -, valamint a valótlan teljesítési igazolásokat is kiállító volt ügyvezető igazgatót,
különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében; valamint pénzmosás bűntettében bűnösnek mondta ki, és mindkét vádlottat 2 év börtönbüntetésre, valamint egymillió forint pénzbüntetésre ítélte.
A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását mindkét vádlott esetében 4 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a vádlottakat 5 évre eltiltotta attól, hogy gazdasági társaság vezető tisztségviselői legyenek. Harmadik vádlott-társukat a bíróság a vád alól bizonyítottság hiányában felmentette.
Az ítélet nem jogerős, a Fővárosi Főügyészség az elítélt vádlottak esetében súlyosításért, végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása, valamint a pénzbüntetés összegének megemelése érdekében fellebbezett; harmadik, felmentett társuk vonatkozásában pedig a bűnösség megállapítására és büntetés kiszabására irányul az ügyészi fellebbezés.