Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ukrajna mihamarabbi felvétele az Európai Unióba a háború kitörése óta egyre erősebben jelen van az európai közbeszédben. Az uniós csatlakozás ügye jelentősen megosztja a közvéleményt, és számos kérdést vet fel. A magyarokat, a szomszédos ország megcélzott uniós tagságával kapcsolatban több olyan jogos kérdés foglalkoztatja, amelyekre Brüsszelben nem tudnak, vagy nem akarnak reagálni. Kijev sem siet a magyar fél által felvetett problémák érdemi megoldásával, ehelyett gyakran kioktató és arrogáns üzeneteket fogalmaz meg, mint például a 2022-es országgyűlési választás előtti uniós csúcson, amit sokan a magyar választásba való beavatkozásként értékeltek.
Miközben a magyar kormány humanitárius segítséget küld Ukrajnába és befogadja a háború elől menekülőket, addig az ukrán vezetők a magyar gazdaság olajellátását veszélyeztető tervekről tárgyalnak. A magyar társadalom a kettős mérce példájának tekintette, hogy Ukrajnában egy magyar bankot sokáig a "háború nemzetközi támogatójának" minősítettek, míg az orosz piacon ugyanúgy jelen lévő más nyugati bankokat nem.
A kárpátaljai magyar kisebbség helyzete az elmúlt időszakban több téren romlott: az ukrán törvények által korábban biztosított, valamint szerzett jogaik csorbulnak. A munkácsi vár ormáról eltávolították a turulszobrot, és amikor a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Középiskola ukrán igazgatót kapott, tanévkezdéskor megtiltották a magyar himnusz éneklését. A magyar kisebbség oktatási intézményeiben ukrán nyelvű oktatásra akarnak áttérni.
Az ukrán dömpinggabona ahelyett, hogy – az eredeti megállapodások szerint – csak áthaladna Kelet-Közép-Európán és a harmadik világ éhezőihez kerülne, elönti térségünk piacait. A helyi gabonapiacok védelme érdekében nyáron hazánk mellett négy másik tagország is korlátozó intézkedéseket vezetett be. Lengyelországban és Szlovákiában a közúti fuvarozók a határátkelők lezárásával tiltakoznak az alájuk kínáló ukrán konkurencia megjelenése miatt, ami ellen Brüsszel nem tesz semmit.
Brüsszelben nem verik nagy dobra, hogy a háborúban álló ország uniós tagsága esetén a Lisszaboni Szerződés 42.7 cikkelyének értelmében a többi tagországnak milyen kollektív védelmi segítségnyújtási és támogatási kötelezettségei keletkeznének, potenciálisan még jobban belesodorva az EU-t a háborúba. Az Európa legjobb termőföldjén dolgozó ukrán gazdák, egyes becslések szerint, akár százmilliárd eurós agrártámogatásra is számíthatnak, ami újabb befizetési kötelezettséget jelentene, és szinte minden tagország nettó befizetővé válna, vagy a jelenlegi agrártámogatásokat kellene átlagosan 20 százalékkal csökkenteni – a jelentős felzárkóztatási forrásigényről nem is beszélve.
Miközben Lengyelország és Magyarország még mindig nem kapta meg a nekik jogosan járó uniós forrásokat, addig Brüsszel újabb 70 milliárd eurót kér Ukrajna számára, részint a háborút és ezzel az ott élő emberek szenvedését elnyújtó fegyvervásárlásra.
A magyar kormány ezért is javasolta az Európai Tanács elnökének, hogy az EU állam- és kormányfői alaposan vitassák meg Ukrajnával kapcsolatos céljaikat, és a háború miatt bizonytalan területű és lakosságú ország uniós tagságának alternatíváit.
A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásában az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos véleményeket vizsgálta a felnőttkorú magyar lakosság körében. Az eredményekből egyértelműen látható a csatlakozás elutasítottsága.
A magyarok elsöprő többsége, 72 százaléka ellenezné Ukrajna mihamarabbi felvételét az Európai Unióba, a támogatók aránya pedig mindössze 24 százalék.
Ha a kérdésben megvizsgáljuk a decembert megelőző három hónap adatait, látható, hogy a csatlakozást ellenzők aránya trendszerűen nő, a támogatóké pedig csökken. Míg szeptemberben az elutasítók nagyságrendileg kétszer annyian (63 százalék) voltak, mint a támogatók (32 százalék), addig decemberben már háromszor annyian ellenezték (72 százalék) Ukrajna EU-s csatlakozását, mint amennyien támogatták (24 százalék) azt.
