Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kovács Attila ezt követően arról beszélt, hogy december a nagy politikai csatározások ideje, emlékeztetett: tavaly ilyenkor ünnepeltük a helyreállítási terv elfogadását. Továbbá idén a héten - csütörtökön az Európai Bizottság "zöld jelzést adott" még 10 milliárd euró folyósításának -, illetve a múlt héten - a RepowerEU energetikai program jóváhagyását illetően - is pozitív fejlemények láttak napvilágot. Ugyan bíztató hírek érkeztek Európai Bizottsággal való tárgyalásokat illetően, Kovács Attila kijelentette:
Én is azok táborát gyarapítom, akiktől távol áll ezekben a pillanatokban a hurráoptimizmus. Az Európai Bizottság az elmúlt bő két évben bebizonyította, hogy nem volt egy megbízható, nem volt egy szavahihető partner a Magyarországgal való tárgyalások folyamatában. Mindig újabb és újabb "érveket" talált a Bizottság, mindig újabb és újabb kérdések érkeztek a magyar államigazgatási szervekhez azt illetően, hogyan lehetne még ezeknek a forrásoknak a jóváhagyását késleltetni, elodázni.
Ugyanakkor jó hírek érkeztek a magyar gazdaság ellenállóképességével kapcsolatban. Bebizonyosodott, hogy a
a magyar gazdaság jól működik az uniós források nélkül is.
Ugyanakkor hozzátette:
Persze, ki az, aki elugrana és ne tartana igényt a természetesen neki jogi értelemben járó forrásokra? Magyarország is igényt tart rá, a magyar emberek is igényt tartanak rá, a pedagógusok hónapok óta várnak gyakorlatilag az uniós forrásokból esedékes bérrendezésre. A magyar vállalkozói szférának, a magyar pedagógusoknak, a magyar nyugdíjasoknak szükségük van ezekre a forrásokra, az Európai Bizottság pedig nem a magyar kormánnyal szúr ki, amikor újabb és újabb kritériumokat, mondvacsinált indokokat támaszt, hanem végsősoron a magyar emberekkel.
A szerdai döntéssel ugyan ennek a politikai játéknak ezen szakaszának a végére értünk, ugyanakkor hozzátette:
Nincs kétségem afelől, hogy a folyósítás, az egyes mérföldkövek teljesítése kapcsán mindig megfogja ragadni a lehetőséget, hogy a magyar kormányt szőnyeg szélére állítsa, a magyar kormányt megbélyegezze és emögött nincsen más, mint az, hogy a magyar kormány és a magyar kormányfő az elmúlt években világossá tette, hogy bizonyos politikai-ideológiai sarokpontokból nem enged. Nem enged a migrációból, nem enged a családpolitikából, nem enged a gyermekvédelemben és nem enged végső soron azoknak a föderalista törekvéseknek, amelyek egyre nagyobb hullámban érkeztek Brüsszel felől.
Kovács Attila ezt követően szintén szót ejtett Ukrajna európai uniós tagságának kérdéséről, szerinte
az ukrán csatlakozás három kulcsszóval jellemezhető: részrehajlás, kivételezés, kapkodás.
A részrehajlás és a kivételezés már a tagjelölti státusz megszerzésénél elkezdődött, amikor az atomhatalommal háborút vívó ország 4 hónap alatt szerezte meg a tagjelölti státuszt, miközben más országok évekig várnak, vagy ott vannak a nyugat-balkáni országok, amelyeket hosszú ideje hiteget az Unió. Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban kijelentette:
Azt gondolom, hogy ma az Európai Unióban nincs mértékadó politikai erő és nincs olyan józan választópolgár, aki 2030-as dátumot emlegetne Ukrajna uniós csatlakozása vonatkozásában.
Továbbá a tagjelölti státuszt még mindig nem szerzett nyugat-balkáni országok kapcsán pedig kijelentette:
a Nyugat-Balkán országai becsapásnak élik meg, hogy Ukrajna "gyorsítópályán beelőzve" szerezte meg tagjelölti státuszát.
Kovács Attila - Kovács Istvánhoz hasonlóan - szintén emlékeztetett: Igaz, hogy Ukrajna háborúban áll egy atomhatalommal, de ez nem lehet indok a kivételezésre. Szerinte az egész folyamat egy szemfényvesztésre hasonlít - a korábbiakban már elhangozott indokok miatt -, szemben az egyenes és direkt tárgyalásokkal. Leszögezte:
Ukrajnát segíteni kell, de elsősorban humanitárius alapon és nem kivételezéssel.
Emlékeztetett: Magyarországnál is 11 év telt el a tagjelöltségi státusztól a csatlakozásig. Ennek ellenére az indokolatlan gyorsaság jegyében a józan haladás támogatóit megbélyegzik, holott az elmúlt évek nagy válságai, ideértve a migrációt, a koronavírusjárványt, a Brexitet, vagy a közel-keleti válságot mind azt bizonyították be, hogy szükség van az olyan kormányzásra, amely a józan ész talaján áll. Ehelyett inkább az látszik, hogy
a kontinens országai inkább az amerikai érdekeket szolgálják ki az európai érdekek rovására.
A sajtótájékoztató első részében említett indokok - újjáépítés, agrártámogatások és kohéziós pénzek - méreteiből világosan látszik, hogy az Unió tagállamai egyenként nem bírnának integrálni egy ekkora területű és ennyi bajjal rendelkező országot.
Egész egyszerűen Ukrajna csatlakozásával jelenlegi formájában működésképtelenné válna az Európai Unió. Mi következik ebből? A "megoldás", vagyis az Európai Unió alapszerződésének módosítása, előkészítve ezzel egy szuperállamot.
Kovács István a sajtótájékoztató végén az Origo kérdésére válaszolva elmondta, hogy
az Európai Unió részéről még soha nem lehetett látni, hogy támogatna autonómia-törekvéseket.
A nemzeti autonómiák kérdése nemtetszést vált ki több tagállamban is, például Spanyolországban. Ugyanakkor hangsúlyozta:
Ukrajna a nemzeti kisebbségeket konzekvensen, hosszú évek óta elnyomja.
Ukrajna ugyan bejelentett bizonyos változtatásokat, amelyek részletei egyrészről még ismeretlenek teljes terjedelmükben, másrészről a megismerhetőkről sem látott még napvilágot hiteles fordítás, a mennyiségük alapján azonban az is látszik, hogy ez elégtelen.
A nyelvtörvény mellett egy sor olyan jogszabályra - kisebbségi törvényre, oktatási törvényre - kell itt gondolni, amelyek hátrányosan érintik a magyar kisebbséget. Továbbá
nem lehet elmenni a szimbolikus lépések mellett sem, mint amilyen a munkácsi Turul-szobor jogtalan ledöntése.
A magyar érdek ennélfogva az, hogy helyreálljon a 2014-et megelőző helyzet, ami egy működőképes keretet jelentett akkor, mivel a magyar kisebbségek jogait garantálták. Vannak olyan országok, ahol előrelépés történt - ilyen ország például Szerbia - és van olyan, ahol romlott, mint Ukrajnában. Kijelentette:
Ne várjuk Brüsszeltől, hogy helyettünk megoldja ezt a kérdést.
Nemcsak azért, mivel Magyarországot nem szeretik Brüsszelben, hanem a nemzeti kisebbségeket sem.
A kisebbségek mindig mást jelentenek nekik. Ha valaki Európán kívülről érkezik, teljesen idegen kultúrából az egy védendő kisebbség, ha valaki szexuális kisebbséghez tartozik az "természetesen" védendő kisebbség, ha valaki őshonos kisebbség tagja, az Brüsszelben értelmezhetetlen kategória.
- mondta Kovács István.
A magyar kormány álláspontja, hogy vissza kell állítani a 2014 előtti állapotot, azonban emlékeztetett:
Azt gondoljuk, hogy a magyar álláspont az ukrán csatlakozással kapcsolatban az kizárólag a nemzeti kisebbségünk jogtiprásaira vezethető vissza. Magyarország az egész Európai Unió érdekeit védelmezi és az egyetlen józan hangot képviseli Ukrajnával kapcsolatban mind a háború, mind a csatlakozás kérdésében
- szögezte le Kovács István.
