Lázár János, építési és közlekedési miniszter köszöntőjében kifejtette, hogy Kós Károly 140. születésnapja alkalmából rendezték meg idén először az építészeti díjátadót. Szerinte
egy jó díj jelenti a múltat, a jelent és a jövőt. A jó díjat értékalapon adják, és a teljesítmény jutalma és elismerése.
A múlt jelenti azoknak az építészeknek a múltját, akik ma példaképek. A jelent pedig azért jelenti, mert alkalmas arra, hogy itthon és külföldön is megmutassa, hogy kik vagyunk mi magyarok.
A magyar építészet a magyarok önkifejezése, és jól megmutatja, milyen a 21. századi magyarság.
Lázár János megköszönte minden építésznek, hogy részt vesznek a 21. század országépítő munkájában.
Novák Katalin, köztársasági elnök ünnepi beszédében elmondta, hogy minden ember mást gondol az épített világ és az emberek kapcsolatáról. Szerinte érdemes az épített örökséget értéknek tekinteni, és az ókoriakra gondolni, akik valamit a szakrális terekkel ki akartak fejezni. Szerinte ahol a pusztítás történik, nem mindegy, hogyan lehet megőrizni az értékeket.
A teremtett környezet tisztelete mellett kell alkotni, és ezt fontos szem előtt tartani
– tette hozzá. A köztársasági elnök kifejtette, minden utazása során látja, hogy a régi korok emberei is teremteni akartak, és szerinte minden épület, város mesél. A Sándor-palota is mesél, és a Vigadó épülete is sokat mesél a történelemről. Novák Katalin szerint a műemlékek megvédése ma is kiemelt feladat. Novák Katalin felidézte a Vigadó épületének történetét, és elmondta, hogy szerinte ma egy méltó hely, és nagy üzenete van annak, hogy az építészek mit alkotnak, mit üzennek a 21. századi magyarokról. A köztársasági elnök úgy látja, hogy
az építészetben megmutatkozik a múlthoz való viszony, és hogy milyen hangsúlyai vannak a jelennek, harmadrészt pedig, hogy nyitottak vagyunk-e a világra.
Beszédében hangsúlyozta, hogy a mai kor magyar építészeinek alkotásai modernek és korszerűek, az emberek is ilyenek, akik tisztelik a hagyományokat, de alkotnak és azt világszínvonalon. Ilyen a mai magyar 21. századi építészet – tette hozzá. Szerinte a magyar építészetben megmutatkozik, milyen fontos nekünk magyaroknak a magyar kultúra, a sport, és odafigyelnek az emberek hétköznapi életére. Felidézte:
olyan kormányzati programok indultak el, amik a hétköznapi élet tereit is támogatják. Ilyenek az otthonteremtési támogatások, és ennek köszönhetően sok otthon jöhetett létre és újulhatott meg.
Novák Katalin szerint ezek a saját tulajdonú otthonok megmutatják, milyen a magyar kultúra, a magyar építészet. A köztársasági elnök szerint
a beruházások mutatják, hogy Magyarország milyen nyomot fog hagyni maga után, az pedig, hogy 200 új templom épült, láttatja, mi fontos nekünk.
A magyar építészek határon túl is alkotnak, figyelik a trendeket, és elismerik a munkájukat. Novák Katalin kifejtette, hogy szerinte nagyszerű lenne, ha megtanulnánk vágyakozni az iránt, ami a miénk, és büszkék lennének rá, hiszen a magyar építészet csodálatos. Novák leszögezte: szerinte fontos, hogy egymás szakmai riválisaiként egymás szövetségesei legyenek az építészek.
Azt kívánta az építészeknek, hogy az eredmények mellett éljék meg a család, az otthon melegét is, és ne csak az épített kultúrában hagyjanak örökséget, hanem a családjukban, a gyermekeikben is.
Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnök ünnepi köszöntő beszédében Kós Károlyt idézte: szükségünk van a művészetre, a művészi munkára és a kultúra más termékeire is, ezért meg kell ezeket teremteni. Az elnök kifejtette, hogy ez egy történelmi nap, mert először ünneplik a magyar építészet napját.
Hazánkban olyan országépítés zajlik, amelyet a szülőföldünkhöz kapcsolódóan tartunk elképzelhetőnek
– tette hozzá. Turi szerint Kós életművét ismerni kell, és jó példa lehet az építészek előtt, úgy mint Makovecz Imre életműve is. Szerinte az építészet nagy hatással van természeti és szociális környezetünkre, mert olyan világot tervez, amely anyaghasználatával az emberekhez szól, és azok igényeit formálja. Kós politikus, író is volt, a kulturális élet szervezője is.
Világunk és környezetünk nagy impulzusoknak van kitéve, és fontos az alkotás, hogy a jövőnek hasznos példát adjanak az építészek. Az épített kultúra a mindennapok része, szükség van oktatásra, a múlt épített örökségének megismertetésére az átlag polgárokkal. Kellenek alkotók, akik a hagyományokból táplálkoznak, akik oktatók-nevelők – tette hozzá.
A díjátadón több díjat is átadtak.
A Kós Károly-életműdíjat idén először adták át, amelyet Dévényi Sándor professzor emeritus kapott.
Ybl Miklós-díjban (életműdíj) részesült Bordás Péter; Dénes György és Krähling János.
Mőcsényi Mihály-díjban részesült életműdíjként Vincze Attila.
A Forster Gyula-díjat kapta Besey László.
Schönvisner István-díjat kapott Gallina Zsolt.
Bődi Imre és Frikker Zsolt kapták a Pro Architectura díjat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új oktatási épületéért.
Major Zoltán és Müllner Péter kapták a Pro Architectura díj a cserépváraljai Munkás Szent József Templom felújításáért.
Sztranyák Gergely és Getto Tamás kapták a Pro Architectura díj az új Pécsi Vásárcsarnok épületéért.
Hegedüs Csilla kapta a Pro Architectura díj a bonchidai Bánffy kastély felújításáért.
A díjátadó ünnepség az alábbiakban nézhető vissza!