Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kezdeményezés hátterében azok a tudományos eredmények állnak, melyek szerint a rendszeres testmozgás komplexen gyakorol pozitív hatást a gyerekekre: nemcsak a testi egészségüket fejleszti, hanem egyebek között serkenti az agyműködést, oldja a stresszt, javítja a tanulási teljesítményeket, illetve a fizikai és mentális teherbíró képességet is.
Ezek alapján kijelenthető, hogy a gyerekek egészségének alapja a mozgás, és az aktív gyerekkorral lehet megalapozni az egészséges felnőttkort.
A program hangsúlyt fektet a minőségi testnevelésre, bővíti a tanórán kívüli iskolai sportfoglalkozások és tömegsport események körét, vagyis a minőségi diáksport kínálatát - írja a Tények.
Egészséges életmódot támogató és mozgásra ösztönző környezetet teremt, segíti a tanulói bevonódást, azaz az diákok bekapcsolódását az iskolai sportaktivitások, mozgásprogramok szervezésébe, lebonyolításába.
Folyamatos tapasztalatmegosztó, tájékoztató és fejlesztést célzó kommunikációra ösztönöz az iskolán belül, a szülői közösséggel, más Aktív Iskolákkal, lehetséges partnerekkel az adott településen, tehát hangsúlyt fektet a partnerségre és a nyilvánosságra.
Az iskolák egészségfejlesztő munkáját ilyen formában, és ilyen komplexen korábban még egyetlen program sem támogatta és honorálta.
Az Aktív Iskola programot 2022-ben 74 iskolában tesztelte az MDSZ, és a részt vevő intézmények visszajelzései alapján kialakított kezdeményezés idén több, mint 300 iskolával indult el, ezzel közel 100 ezer gyermeket és rengeteg családot tud elérni.
A program szakmai támogatói a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Magyar Elhízástudományi Társaság.
A WHO (2022) adatai alapján napjainkban a serdülők 81%-a és a felnőttek 27,5%-a nem éri el az ajánlott napi fizikai aktivitási mennyiséget. A fizikai aktivitás mennyisége gyermekkortól, az életkor előrehaladtával folyamatosan - évente átlagosan 7% - csökkenő tendenciát mutat.
Mivel a gyermekek többsége szinte csak az iskolai testnevelésórákon és sportfoglalkozásokon mozog, a hosszú iskolai téli szünet a COVID időszakhoz hasonló helyzetet generál, hiszen a fiatalok számára az iskola nem biztosítja a napi mozgást; továbbá a fiatalok gyakran a lakásba szorulnak és kevesebb inger ösztönzi őket az aktivitásra, testmozgásra.
Az ünnepek alatt nemcsak a fizikai aktivitás mennyisége csökken, hanem sok családban az ünnepi „lakomák" következményeként a bevitt energiamennyiség is megnövekszik. Az energiaegyensúly felbomlása zsírlerakódást eredményezhet, az inaktivitás pedig a fittségi állapot és ezáltal a közérzet romlásához vezethet.
Mindezek által egy ördögi kör alakulhat ki, az aktivitás csökkenése a fittségi állapot romlásához vezet, mely gyorsabb fáradást eredményez, ez pedig tovább csökkenti az aktivitási mennyiséget. Az inaktív életmód számos nem fertőző betegség (magas vérnyomás, szív érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség stb.) kialakulásának rizikóját megnöveli.
Így az Aktív Iskola program keretében a Magyar Diáksport Szövetség a szülőket szeretné ösztönözni a gyermekekkel közös fizikai aktivitásokra.
Már 4-7 éves gyermekeknél is megfigyelték, hogy az aktív anyák gyermekei 2-szer az aktív apák gyermekei pedig 3,5-szer nagyobb valószínűséggel aktívak, mint az inaktív anyák/apák gyermekei. Mindkét szülő aktivitása esetén a gyermekek 5,8-szor nagyobb valószínűséggel aktívak (Moore, 1990).
Balogh Gábor, az MDSZ elnöke már a COVID időszak előtt és alatt is odafigyelt saját és gyermeke testi egészségére, együtt sportoltak otthon.
Nem kivétel ez alól Béres Alexandra sem, aki amellett, hogy az Aktív Iskola program nagykövete, kétgyermekes anyuka is.
"Két izgő-mozgó kislányom van, akikben – mint minden gyerekben – belülről fakad a mozgás iránti igény. Ezt mi, felnőttek csak elrontani tudjuk, a szülőknek így csupán annyi a dolguk, hogy mindig támogassák a gyerkőcöket a mozgásban, és keressék a lehetőséget a közös mozgásélményekre. Lehet ez a kertben, játszótéren, sípályán, koripályán, de a lakásban is, csak kreativitás kérdése. Ha ezek az élmények kicsi kortól kezdve beépülnek a közös programokba, akkor biztosak lehetünk abban, hogy elültettük bennük a mozgás szeretetét."
Azonban, ha valaki nehezebben venné rá magát a mozgásra, annak a szövetség 8 tuti tippet is összegyűjtött, melyek akár az egész családot mozgásba hozhatják.
1. Évszaknak megfelelő sporttevékenység: A közös időtöltés egyik legkézenfekvőbb módja az évszaknak megfelelő sporttevékenység közös űzése.
Nemcsak a síelés, a korcsolyázás, vagy akár egy közös családi túrázás a téli erdőben biztosíthat közös programot a családnak, hanem egy hóember megépítése, vagy egy családi hógolyócsata is remek lehetőség lehet a szabadidő közös, családi eltöltésére, az inaktivitással, ülő életmóddal töltött idő mennyiségének csökkentésére.
2. Aktív társasjátékok: A téli szünet alatt remek közös családi feltöltődés lehet a társasjátékozás. Válasszunk olyan játékot, mely aktivitást igényel.
Készíthetünk saját társasjátékot is, ahol saját magunk tervezzük meg, hogy egy-egy mezőre lépve milyen mozgást végezzünk, de készen is vehetünk ilyen társasjátékokat. Például a Twister, amely amellett, hogy kizökkenti a passzivitásból a családot, élvezetes szabadidő-eltöltési lehetőséget biztosít az egész család számára életkortól függetlenül.
3. Családi kihívások: Hosszú iskolaszünet idején családi kihívásokat is kitalálhatunk, melyben minden családtag részt tud venni.
Ezek a kihívások lehetnek például ügyességi feladatok (buttle flip játék, célbadobás, dekázási verseny), de valamilyen teljesítmény elérésére irányuló tevékenység egyaránt (pl. egy hét alatt ki trambulinozik a családból a legtöbb percen keresztül, ki tud a legtöbbet megakadás nélkül ugrókötelezni, ki tud a családban a legtöbb fekvőtámaszt/felülést csinálni.)
A családi teljesítményekről naplót is vezethetünk, mely hosszútávon az egyéni fejlődés kimutatására is alkalmas lehet.
4. Lakásban végezhető egyéb aktivitások: Akármilyen kicsi helyünk is van, ki tudunk találni kihívást jelentő aktivitásokat, melyeket közösen valósítunk meg a gyermekeinkkel. Például: Az ajtófélfát kapunak kinevezve különböző méretű labdával játszhatunk kapura rúgó/dobó versenyt.
A konyhaasztal közepére hálót, vagy akár könyveket állítva az otthonunkban is ping-pongozhatunk. A háztartási eszközökből (pl. vödör, fotelok, párnák) házi akadálypályát (exatlon pályát) építhetünk. A pálya teljesítési idejét mérve akár családi bajnokságot is rendezhetünk.
5. Készítsetek közös videót (pl. TikTok)!
Serdülő lányok körében elterjedtek a különböző rövid, zenés-táncos videók. Gyermekünkkel közösen is elkészíthetjük a saját videónkat.
6. Családi Just Dance verseny: Rendezhetünk családi just dance estét, akár versenyt is, ahol – amennyiben nem rendelkezünk megfelelő eszközzel az ellejtett tánc értékeléséhez – a családtagok is értékelhetik egymás teljesítményét.
7. Közös vezetett edzés: A világhálón (pl. Youtube-on) számos mintafoglalkozást találunk (pl. yoga, aerobic, gerinctorna stb.) Keressük meg azt a mozgásformát, amit a gyermek és a felnőtt is szívesen csinál.
Mutasson a szülő saját aktivitásával példát! Lehet, hogy napokig csak a szülő fogja egyedül az aktivitást végezni, de előbb utóbb a gyermek is be fog kapcsolódni! Ne feledjük, hogy az egészségügyi világszervezet állásfoglalása alapján már 5 percig tartó aktivitásokkal is tehetünk az egészségünkért!
A gyermekeknél átlagosan napi 60 perces, felnőtteknél heti 150-180 perces testmozgás 5 perces aktivitások elvégzésével is teljesíthető. Kezdjünk olyan hosszúságú aktivitással, mely örömet okoz, hiszen ez hosszútávon meghatározza az aktivitás iránti motivációnkat.
8. Vicces, aktivitásra ösztönző ajándékok: Lepjük meg az ünnepek alkalmából szeretteinket olyan játékokkal, eszközökkel, melyek élvezetes és aktív szabadidőeltöltésre ösztönöznek. Játsszon közösen a család ezekkel a játékokkal! Példaként néhány: kosárlabda kalap, célba dobós kalap, szoba-darts, gombfoci, falra szerelhető kosárpalánk.
