Gyurcsány Ferenc vasárnap úgynevezett évértékelőt tartott. Hogyan értékelhető a beszéd, annak stílusa és üzenete?
Gyurcsány az évértékelő beszédében lényegében ugyanazon politika folytatására tett ígéretet, amelyre a magyar választók tavaly tavasszal – megszakítás nélkül – már negyedik alkalommal mondtak határozott nemet. A volt miniszterelnök a polgári kormány teátrális hangvételű támadására helyezte a hangsúlyt, és a jobboldali választók sértegetéséről sem feledkezett meg, adós maradt viszont valódi politikai alternatívák felmutatásával, melyek révén a baloldal kitörhetne a 2006 óta tartó – és éppen Gyurcsány által okozott – hitelességi válságából.
Gyurcsány azt mondta: "A magyarok most a legvédtelenebbek a rendszerváltás óta, mi pedig emiatt szemben állunk a mostani kormánnyal." Miért nem igaz ez a kijelentés?
A polgári kormány 2010 óta – szakítva a szocialista-liberális kormányok megszorításokra épülő politikájával – számos intézkedéssel igyekezett mérsékelni az emberek terheit. Ebbe a körbe sorolható többek között az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, a rezsicsökkentési program, a családtámogatások rendszerének bővítése, a nyugdíjemelés, a nyugdíjprémium, illetve a balliberális kormányzat által korábban elvett 13. havi nyugdíj visszaépítése. Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy a kormány az orosz-ukrán háború, valamint a brüsszeli szankciók által gerjesztett energiaválság idején is biztosítja a lakosság számára – az átlagfogyasztás mértékéig – az olcsó energiát, illetve a szankciós infláció ellensúlyozása céljából élelmiszerárstopot vezetett be.
Gyurcsány Ferenc sértegette beszédében a Fidesz szavazóit, azt mondta, hogy szégyelljék magukat. Ezt hogyan értékelhetjük, mi volt ezzel a célja?
A baloldalon nem ritka jelenség a választók becsmérlése, Márki-Zay Péter, a hatpárti balliberális összefogás egykori miniszterelnök-jelöltje is számos alkalommal szidalmazta a kormánypártok támogatóit. Gyurcsány Ferenc – Márki-Zayhoz hasonlóan – vitathatatlanul azon politikusok közé tartozik, akik képtelenek szembenézni a politikai realitásokkal, miszerint a kormánypártok magas választói támogatottságának oka abban keresendő, hogy a polgári kormány a magyar választók döntő többségének értékrendjéhez illeszkedő politikát folytat.
Gyurcsány indulatos szavai mögött az állhat, hogy a volt kormányfő a mai napig nem érti, hogy több millió választó miért zárkózik el következetesen attól a bukott szocialista politikától, amit a Demokratikus Koalíció vezére képvisel, és amin nem hajlandó változtatni.
Kijelenthető, hogy a bukott miniszterelnök teljesen maga alá gyűrte az ellenzéki pártokat, a teljes baloldalt?
A Demokratikus Koalíciónak a megalakulása óta határozott célja a balliberális partnerek felszalámizása, amely folyamat egyre rohamosabban beteljesedni látszik. Gyurcsány Ferenc az évértékelő beszédében minden korábbinál egyértelműbben jelezte, hogy
nem pusztán a „szövetséges" baloldali pártok bizonyos politikusaira, hanem azok teljes szavazóbázisára is igényt tart.
A volt kormányfő 2022 tavaszán még az összefogás szenvedélyes híveként tüntette fel magát, majd ősszel a felesége vezetésével árnyékkormányt állított fel, melyből korábbi választási partnereit már kihagyta. Ezt követően Gyurcsány februárban elérkezettnek látta az időt arra, hogy a DK-t immár a kormánykritikus szavazók egyetlen potenciális „otthonaként" tüntesse fel, egyértelmű üzenetet küldve a többi baloldali pártnak.
Gyurcsány egyértelművé tette az irányt, miszerint semmin nem fognak változtatni. Mi az oka, hogy továbbra is a magyar emberek érdekeivel szemben politizálnak a baloldalon?
Évek óta megfigyelhető, hogy meghatározó politikai kérdésekben a baloldal a magyar választók elvárásaival szemben foglal állást. Ennek legkézenfekvőbb magyarázata az, hogy a balliberális tömb külföldi – és így a hazai sajátosságokat figyelmen kívül hagyó – politikai receptek kritikátlan másolásával alakítja belpolitikai agendáját, valamint a pénzügyi forrásait is túlnyomórészt külföldi szereplőktől szerzi.
Értelemszerűen a finanszírozás terhét vállaló külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeik képviseletét várják el a baloldaltól, akár Magyarország rovására is.
A 2022-es országgyűlési választások eredménye azonban világosan jelzi, hogy a magyarok hogyan viszonyulnak ehhez a balliberális „stratégiához".
Év- és jövőértékelőt tartott a Gyurcsány-bőrbe bújt ellenzék színe-java, így az LMP, a Momentum is. Mi a legszembetűnőbb az LMP frakcióvezetője és a momentumos Donáth Anna kijelentéseit nézve?
A Momentumról, az LMP-ről, továbbá az MSZP-ről, a Párbeszédről és a Jobbikról is elmondható, hogy
ezek a pártok a megnyilvánulásaikkal levegőért kapkodnak, a létjogosultságukat próbálják igazolni a Demokratikus Koalíció által dominált baloldali politikai térben.
A jelek arra mutatnak, hogy a politikai túlélésre az említett pártok közül egyedül a Momentumnak lehet esélye és szervezeti ereje. Ennek megfelelően Donáth Anna a radikális irányváltás, illetve a „régi ellenzéki vonatról" történő leszállás politikáját hirdette meg, más kérdés, hogy a Momentum hasonló jelszavakat már hangoztatott a párttá alakulásakor, 2017-ben, hogy aztán összefogjon azon baloldali erőkkel, amelyek leváltására létrejött.
Az LMP frakcióvezetője, Ungár Péter a zöld politika képviseletétől várja pártja népszerűségének növekedését. Valószínűsíthető azonban, hogy az LMP valódi vonzereje 2010 és 2018 között – vagyis amikor önállóan képes volt bejutni az Országgyűlésbe – elsősorban nem a zöld arculatában, hanem a párt harmadikutasságában rejlett, amely viszont a 2022-es hatpárti összefogással végleg szertefoszlott.