Több mint egy éve zajlik a háború a szomszédunkban, és mindez egész Európát is megrázza - mondta Kocsis Máté az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitájában. Ma már belátható távolságon belülre került a világháború lehetősége is, mivel egyelőre nem látszik a békés megoldás.
Mi magyarok tudjuk, hogy ebből a konfliktusból senki nem jöhet ki győztesen. Minél későbbre tolódik a béke, annál nagyobbak lesznek a veszteségek.
Kocsis Máté kifejtette, hogy jelenleg csak egy hajszál választ el minket, hogy mi magunk is belesodródjuk a háborúba. A szankciókkal a Nyugat is elrontotta a válaszadást - tette hozzá. A háborúnak csak békével lesz vége, nem szankciókkal és Leopard tankokkal - mondta a Fidesz frakcióvezetője.
A szankciók nem kényszerítették térdre Oroszországot, sőt a megemelkedett energiaárakkal a Nyugat finanszírozza a háborút.
Ha az EU és az Egyesült Államok a békén akarna dolgozni, akkor azt megtehetnék, de csak a feszültséget növelik. Itthon is egyesek bele akarják sodorni Magyarországot a háborúba - mondta Kocsis.
Szólt arról is, hogy a baloldal továbbra is háborúpárti.
Mi ebben a háborúban nem szurkolunk senkinek.
A háborús provokációkat visszautasítandó közösen rögzíteni kell, hogy Magyarország békepárti marad - zárta Kocsis Máté.
Sztáray Péter, a külgazdasági és külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára válaszában azt mondta, Magyarország továbbra is a béke mellett áll, és nem szállít halált okozó fegyvert. Érdekünk, hogy a NATO kimaradjon a konfliktusból - tette hozzá.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Momentum nem ment el a vitára. Éppen ezért joggal fel lehet tenni a kérdést, hogy ők valójában, milyen pártiak?
Van egy olyan pártszervezet, amelynek az a neve, hogy Momentum, és nem fejti ki a véleményét a békéről -
tette hozzá. A NATO csak egy biztonsági garancia, míg az EU nulla védelmi és katonai képességgel rendelkezik - mutatott rá Simicskó.
Simicskó arról is beszél, hogy igazságos békét nagyon nehéz kötni, amire nagyon jó példa a trianoni diktátum, vagy éppen a délszláv háborút lezáró daytoni megállapodás. Kiemelte, hogy Magyarország nagyon jelentős humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának. Nagyon nehéz visszajönni abból a gyűlöletspirálból, ami érthetően kialakult, de idővel valahogyan ennek véget kell vetni - mondta a KDNP frakcióvezetője.
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) szintén azt hangsúlyozta, hogy
pártja fenntartások nélkül elítéli Oroszország agresszióját és kitartóan támogatja Ukrajnát szavakban és tettekben is.
Szerinte, ha a béke tábora nem győzi le a háborúpárti erőket, könnyen európaivá válhat a konfliktus. "Minket, magyar képviselőket is felelősség terhel, erről szól a békepárti határozat" - mondta. Kijelentette: a szankciók meggyengítik az európai gazdaságot és nyomorba döntik az európai embereket, így kevésbé tud segíteni az ukránokon. Ennek ellenére az ország a legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre. Elmondta:
szövetségeseiket is arra kérik, hogy a békét segítsék elő. Emellett az ország a kárpátaljai magyarság mellett is kiáll.
A háború tönkretette Ukrajnát, Oroszország a brutális támadásával minden határt átlépett, de a háborúnak vannak előzményei, Oroszország biztonsági igényei, valamint a 2014 óta Ukrajna területén zajló harcok. Ha utóbbi kapcsán a felek betartották volna a minszki megállapodást és lett volna politikai erő a betartatásukra, akkor ma nem lenne háború - mondta.
A szankciókról azt mondta: azok szerinte hatástalanok, nagyobb áldozatokat követel a szankcionálótól. Szerinte "a brüsszeli bürokrácia egy párhuzamos valóságban él"
. Eközben egekben az energiaárak, Oroszország azonban más országoknak is el tudja adni a gázt. Európa eközben a maradék érdekérvényesítési képességét is elveszíti, zavaros ideológiáktól és "áljóemberkedésektől" vezérelve kockáztat mindent.
Beszámolt arról is, hogy a nyilatkozat kiáll az ország NATO-tagsága mellett, de szólt az ukrajnai kisebbségi jogok biztosításának fontosságáról is.
Mint arról korában beszámoltunk, hétpontos békepárti határozati javaslat elfogadását tervezi az Országgyűlésben a Fidesz–KDNP pártszövetség, erről beszélt a két frakció kihelyezett ülésének szünetében Kocsis Máté Balatonfüreden. A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője korábban a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában ennek kapcsán hangsúlyozta:
A határozat egyik célja a kabinet álláspontjának támogatása. Más uniós tagállamok vezetői, a brüsszeli elit tagjai vagy az amerikai nagykövet mind azt szeretnék, hogy Magyarország fegyverszállításokkal vagy legalább fegyverszállítmányok átengedésével minél inkább vegyen részt a katonai konfliktusban
– tette hozzá Kocsis Máté.
A benyújtott dokumentum többek között rámutat arra, hogy egy éve zajlik a háború Oroszország és Ukrajna között, és nincs jele annak, hogy rövid időn belül véget érne. A kormánypárti frakciószövetség szerint a következmények drámaiak:
a háború már eddig is több százezer emberéletet követelt és az elmúlt évek legnagyobb európai humanitárius válságát okozta.
A határozati javaslat jelentőségét és aktualitását növeli az a tény, hogy Európa a háborúba sodródás napjait éli, az Európai Parlament további fegyverszállításokat követel. Emlékeztetnek arra is, hogy az uniós döntéshozók vadászgépeket, helikoptereket, rakétarendszereket, harckocsikat és még több lőszert küldenének a hadszíntérre. A tagállamok egy része már el is kötelezte magát a további fegyverszállítások mellett.
Mindezekre tekintettel javasolja a Fidesz–KDNP, hogy az Országgyűlés fogadja el a frakciószövetség hétpontos nyilatkozatát.
Ennek első pontja kifejezi a magyar törvényhozás elkötelezettségét a béke mellett. A kormánypártok határozati javaslata elítéli Oroszország katonai agresszióját, és egyértelművé teszi, hogy elismerik Ukrajna jogát az önvédelemre. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy senki nem kényszeríthet minket arra, hogy bármely ország érdekeit Magyarország érdekei elé helyezzük.
Az előterjesztés kitér arra is, hogy a Brüsszelben elfogadott gazdasági szankciók nem csillapították a háborút, az orosz gazdaságot sem kényszerítették térdre. A Fidesz–KDNP-frakciószövetség ellenzi azokat a brüsszeli terveket, amelyek tovább szélesítenék az energetikai szankciók körét. Hangsúlyozzák, hogy a gáz- és olajimport teljes befagyasztása, a nukleáris fűtőelemek behozatali tilalma jelentős ellátásbiztonsági zavarokat és még nagyobb inflációt okozna számos tagországban, így Magyarországon is.
A háború gazdasági következményei mellett a határozati javaslat foglalkozik a humanitárius katasztrófával, a kárpátaljai magyarok helyzetével és a katonai veszélyekkel is.
Végül világossá teszik, hogy hazánk a NATO és az Európai Unió elkötelezett tagja, és ebben a minőségében, szuverén államként Magyarország mindent meg fog tenni a béke előmozdítása érdekében.
Az eddigi hírek alapján egyetlen baloldali párt sem támogatja a javaslatot. Mindez azt mutatja, hogy továbbra is a háború pártján állnak.
Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket, és sürgeti a mielőbbi tűzszünetet és béketárgyalásokat a felek között – jelentette ki Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a magyar kormány álláspontja az egyre nagyobb nemzetközi nyomás ellenére is változatlan.
„A kormány álláspontja az, hogy a magyar érdek továbbra is változatlan, kimaradni a háborúból, így is döntöttek a tavaly áprilisi választásokon az emberek, a szankciókkal kapcsolatos ellenérzéseket megerősítette a nemzeti konzultáció egyértelmű eredménye" – fogalmazott Gulyás Gergely. A miniszter azt mondta: most, amikor a tizedik szankciós csomagot elfogadja az Európai Unió tanácsa, és egy éve tart a háború, szükséges értékelni a helyzetet.
Az ukrajnai háborút minden józan számítás szerint nem lehet megnyerni, ezért is van szükség mihamarabbi tűzszünetre
– hangsúlyozta Orbán Viktor kormányfő legutóbbi interjújában a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök kifejtette: a magyarok már egy évvel ezelőtt is azt mondták, hogy nem lesz megoldás a konfliktusra, és eközben Európa egyre inkább majd belesodródik ebbe a háborúba.
„Nincs messze, amikor arról fog a magyar közvélemény hallani, már vannak az asztalon olyan javaslatok, hogy békefenntartó erők vagy valamilyen katonai csapatok szükségesek lesznek Ukrajna területén. Ez a belesodródás logikus következő lépése lesz majd" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.