A több mint egy éve dúló orosz-ukrán háború minden szörnyűsége ellenére a Gyurcsány Ferenc vezette dollárbaloldal még mindig a háború pártján áll, és továbbra is a fegyverszállítások megindítását követeli a kormánytól. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a Fidesz–KDNP által az Országgyűlés elé benyújtott békepárti javaslatot is folyamatosan támadták, majd pedig nem szavazták meg.
Már a háború kitörése előtt egyértelművé tették, hogy fegyvereket és akár katonákat is küldenének a háborúba, ezt maga a bukott miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter jelentette be.
A dollárbaloldal vezére, Gyurcsány Ferenc szintén egyértelművé tette háborúpárti álláspontját, szerinte ugyanis „pocsék ember, aki nem hal meg Ukrajnáért". A háború egyéves évfordulóján pedig szégyenletesnek nevezte a kormány békepártiságát, és lényegében a fegyveres konfliktus folytatását népszerűsítette.
De ne szaladjunk előre az időben, tekintsük át részletesebben az első baloldali nyilatkozatokat! A bukott miniszterelnök-jelölt nevéhez fűződnek talán a legerősebb háborúpárti nyilatkozatok. Márki-Zay Péter tavaly februárban még a háború kitörése előtt a Partizán nevű, Amerikából pénzelt baloldali propagandacsatornának adott interjúban úgy fogalmazott: ha kirobban egy katonai konfliktus, akkor Ukrajnának minden segítséget megadnának, amit a NATO szövetségi rendszere megenged. Gulyás Márton szélsőbaloldali aktivista a segítség konkrét formáját firtató kérdésére Márki-Zay egyértelművé tette:
Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is.
Két nappal a háború kitörése előtt az ATV Egyenes beszéd című műsorában kijelentette:
Tehát, hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk.
A Gyurcsány-párt, és maga Gyurcsány Ferenc is hangzatos nyilatkozatokban követelte Ukrajna katonai támogatását. A bukott miniszterelnök egy tavaly március 25-i Facebook-posztban odáig ment a háborús hangulatkeltésben, hogy feláldozná a magyar nemzetet az ukrajnai konfliktusban. A dollárbaloldal vezére Zelenszkij ukrán elnöknek a magyar kormányfőhöz intézett provokatív követelése és Orbán Viktor erre adott elutasító válasza kapcsán úgy fogalmazott a közösségi oldalán akkor: „Pocsék ember leszel vagy meghalsz. Melyiket választanátok? Orbán ezt a választást hagyja a hazának, neked. Elfordítjuk fejünket ezrek, milliók halálától, meggyalázásától, mert ha nem, ha segítünk, akkor magunkra vonzzuk a sátán bosszúját és mi magunk fogunk halni – állítja. Orbán szerint életünk ára a bűnbeesés. Az élethez sz...r alakká kell válnunk – mondja. Meg se próbál más utat ajánlani a nemzetnek."
Gyurcsány szerint tehát „pocsék ember, sz...r alak" minden magyar, aki nem hajlandó meghalni Ukrajnáért. A DK-elnök ezzel csúcsra juttatta a háború kezdete óta zajló baloldali háborús uszítást.
Rónai Sándor, a Gyurcsány-párt EP-képviselője egy videóban arról értekezett, hogy az Unió egyes tagállamai és a NATO milyen katonai és pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának. Ezután sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar kormány nem segíti száz százalékig ezt a folyamatot, hiszen más uniós tagállamok például fegyvereket szállítanak.
A szintén gyurcsányista EP-képviselő, Ara-Kovács Attila a Klikk TV-ben beszélt arról, hogy részt vett egy fegyverszállításokat követelő brüsszeli tüntetésen. Mint mondta, a demonstráció kifejezetten azért szerveződött, hogy Ukrajnát támogassák.
Én tartottam itt a DK részéről a frontot. Ott nagyon egyértelműnek tűnt számomra, hogy mindenki milyen értelemben elkötelezett ebben a háborúban
– mondta a politikus.
Ugyanez a vehemens háborúpártiság volt jellemző az egész baloldalra. Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke egy 2022. február elsején, tehát még a háború kitörése előtt megjelent publicisztikában azt írta, hogy „a szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez".
Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője és Berg Dániel – a szintén momentumos EP-képviselő Cseh Katalin férje – a háború kirobbanása után néhány nappal katonai segítségnyújtást sürgetett Ukrajnának. Donáth erről egy Facebook-bejegyzésben írt:
Az ukrán elnök és pártja csatlakozik európai pártcsaládunkhoz. Ukrajna európai ország, és Putyin bűnös háborúja támadás az egész európai közösség ellen. A mai napon pártcsaládunk, az ALDE pártvezetői rendkívüli ülést tartottak az ukrán helyzetről, és – a momentumos ALDE-alelnök, Berg Dániel támogatásával – azonnali hatállyal elfogadtuk Vologyimir Zelenszkij pártjának, A Nép Szolgájának csatlakozási kérelmét pártcsaládunkba. Közösen elfogadott határozatban erősebb szankciókat, több katonai és humanitárius segítséget sürgetünk Ukrajnának.
Maga Cseh Katalin is hasonló álláspontot képviselt a közösségi oldalán közzétett élő bejelentkezésben tavaly március elsején. Ebben egyértelműnek nevezte, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának abban, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amelyekkel meg tudják vívni ezt a háborút.
A Jobbik is kivette a részét a háborús hangulatkeltésből tavaly. Potocskáné Kőrösi Anita, a párt parlamenti képviselője egy fórumon cinikus kijelentést tett, mondván, hogy egy háborúban, amiben a NATO részt vesz, akkor ott természetesen menni és harcolni kell, de nem a civil embereket küldjük. A jobbikos politikus utalt arra, hogy neki is van férje és két fia, akik hadkötelesek lennének. „Hát nyilván nem akarom én sem, hogy a gyerekeimet és a férjemet elvigyék (...). Aki meg elment katonának, az azért ment oda, hogy ha a NATO hadba küldi, akkor ő fölüljön a repülőre és elmenjen a háborúba. Mer' ő ezért kapja a fizetését. Ő ezt a szakmát, ezt a hivatást választotta."
A háborúpárti megszólalásokra magyarázatot ad, hogy a 2022-es választási kampányra összesen 4 milliárd forintnak megfelelő dollárt kapott a baloldal, nagyrészt az Egyesült Államokban bejegyzett Action for Democracy nevű alapítvány közvetítésével, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester és Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök bizalmi embere, Korányi Dávid vezet. Ez a szervezet közvetlenül a magyar választás előtt jött létre, és feladata az volt, hogy befolyásolja a hazai belpolitikát a kormányváltás érdekében. A pénzekből részesült a Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom, de jelentős, milliárdos nagyságrendű összeg érkezett a baloldali kampányt lebonyolító DatAdat nevű céghez és a szintén Gyurcsány-Bajnai-tengelyhez köthető és médiahálózatot is működtető Oraculum 2020 Kft.-hez.
A törvénysértés gyanúját felvető külföldi finanszírozás arra enged következtetni, hogy ezért valamilyen megrendelést kellett, vagy kell ma is teljesítenie a dollárbaloldalnak és a vele együttműködő dollármédiának.
Innen nézve már érthető, miért ragaszkodnak a választói akarattal ellentétes háborúpárti politikához, és miért akarják a brüsszeli és washingtoni instrukcióknak megfelelően belesodorni Magyarországot az orosz-ukrán háborúba.
A következtetést több azóta elhangzott baloldali nyilatkozat is erősíti. A Jobbik elnöke és európai parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton március 5-én a Hit Rádió műsorában egyértelműen kijelentette, hogy Magyarországnak be kell állnia abba a sorba, amit Brüsszel vezet. A műsorvezető kérdésére köntörfalazás nélkül elmondta, hogy mit várnak hazánktól Brüsszelben:
„nagyon világosan álljon be a sorba, tartsa a sort" a Brüsszelben meghatározott politika tekintetében.
Gyöngyösi válaszából tehát egyértelművé vált, hogy az uniós döntéshozók és a mögöttük álló érdekcsoportok azt akarják:
Magyarország adja fel a békepárti álláspontját, és ha úgy kívánják Brüsszelből, akkor küldjön fegyvert, vagy vezessen be ész nélkül mindenféle energiaszankciót.
Ez utóbbit is megerősítette Gyöngyösi, hiszen a műsorban hangsúlyozta, hogy szerinte a szankciók működnek, úgy látja, nincs más lehetőség az oroszok megbüntetésére, ezért teljes körű gazdasági szankciókat követel Oroszország ellen.
A guruló dollárok közvetítésében kulcsszerepet vállalt Korányi Dávid volt főnöke is harciasan kiállt Ukrajna fegyveres támogatása mellett. Karácsony Gergely főpolgármester a háború egyéves évfordulóján úgy fogalmazott:
Budapest a béke mellett áll, Budapest Ukrajna mellett áll, Budapest az euroatlanti együttműködés és szolidaritás mellett áll, és ebből nem enged. Szerinte béke akkor lesz, ha Ukrajna győz.
A békét Ukrajna nemzeti szuverenitásának és területi integritásának biztosítása hozza el, ennek pedig ma az euroatlanti együttműködés és szolidaritás erősítése a feltétele.
Világos szavak, nyilvánvaló üzenet a baloldal finanszírozói felé, hogy teljes erőbedobással támogatják Brüsszel és Washington háborús politikáját.
Tompos Márton, a Momentum képviselője is döbbenetes háborúpárti nyilatkozatot tett, szerinte
nem szabad tűzszünetet kötni a szomszédban dúló fegyveres konfliktusban.
Azt is elmondta, hogy Magyarországnak igenis támogatni kell Ukrajnát a harcban. Bedő Dávid momentumos képviselő is arról beszélt, hogy pártja azért sem szavazza meg a békepárti nyilatkozatot, mert abban szerepel a fegyverszállítások elutasítása.
Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke, jelenlegi országgyűlési képviselője már a háború előtt a fegyverszállításokról beszélt, amit többször is megerősített. Legutóbb a novemberi lengyelországi rakétabecsapódás után azt taglalta, milyen típusú segítséget kellene nyújtani a továbbiakban Ukrajnának.
Hogy ez a fegyverszállításokban, mondjuk vadászgépek leszállításában ölt-e majd testet, azt nem tudom, de ugye Lengyelország adott volna vadászgépeket valamikor március, áprilisban, de ezt nem engedték neki. Ez változtathat egyébként a háború menetén is. Nekünk, magyaroknak, nekünk az az érdekünk, hogy Ukrajna megnyerje ezt a honvédő háborút Oroszországgal szemben, hogy az orosz határ, az ne Kelet-Magyarországon kezdődjön, hanem sokkal keletebbre.
Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője is hangosan bírálta a békepárti nyilatkozatot a parlamenti vitában. Ez persze nem meglepő, ugyanis Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke nem sokkal korábban Dömötör Csabával, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárával folytatott nyilvános vitában már kifejtette sajátos érvrendszerüket. A miniszterhelyettes idézte Tordai egy tavaly áprilisi nyilatkozatát, amely szerint
itt lenne a legfőbb ideje, hogy Magyarország megkezdje a direkt fegyverszállításokat.
Erre a baloldali politikus helyeselt, és megjegyezte, hogy azért gondolja így ma is, hogy „ne kelljen szégyenkezni". Majd Tordai újra kijelentette, hogy fegyvereket kellene szállítanunk Ukrajnának, ahogy „mindenki" teszi.
Még a Párbeszédnél maradva, Murányi András kommunikációs igazgató az ATV egyik műsorában rátett egy lapáttal kollégái döbbenetes megszólalásaira, amikor trágárkodva gúnyolódni kezdett a békepárti nyilatkozaton, ami szerinte „kártékony", egy „fércmű", majd azzal folytatta, hogy „guggoló ülésben, seggrészegen" jobbat írna.
Gyurcsány Ferenc volt államtitkára, az egykori SZDSZ-es Horn Gábor, aki jelenleg egy, a dollárbaloldalhoz kötődő elemzőintézet vezetője, szintén arról beszélt, hogy ha szükséges, akkor fegyvert is kell szállítani a háborúba.
Horn szerint bármi áron, de segíteni kell az ukránokat.
Krekó Péter, egy másik baloldali elemzőintézet, a Political Capital vezetője a háborúról szóló egyik kerekasztal-beszélgetésen fejezte ki elégedetlenségét az európai fegyverszállításokkal, mert azok szerinte túl lassúak. Annak viszont örült, hogy a németek tankokat küldenek, egy olyan időszakban, amikor a közvélemény támogatása csökkent. Krekó korábban is egyértelművé tette, hogy a háború pártján áll; tavaly nyáron arról beszélt, hogy
a magyar emberekkel fizettetné meg a háború árát.
A momentumos Berg Dániel – Cseh Katalin EP-képviselő férje – egy március 2-i Facebook-posztjában gyalázta a magyar emberek többségét. Az európai liberális pártcsalád, az ALDE egyik alelnöke a kormány békepárti politikáját bírálta, szerinte a kormányzati hozzáállás az emberség és a szolidaritás teljes hiányát mutatja, amivel
mi sem vagyunk különbek annál, aki meghúzza a puska ravaszát, vagy kioldja a bomba biztosítékát.
Teljesen egyértelmű tehát, hogy a baloldal és nemzetközi érdekcsoportok bele akarják préselni Magyarországot a háborúba. Ők képviselik Magyarországon a háborúpárti álláspontot, míg a nemzeti oldal a béke pártján áll.