A Gyurcsány-párt mellett a Momentum a letevékenyebb abban a lobbiban, amelyet a dollárbaloldal a Magyarországnak folyósítandó uniós források felfüggesztéséért folytat. Míg ezeket a pénzeket az általuk „civilnek" nevezett szereplők között osztaná szét a baloldal, az aknamunkájuknak épp a valódi civil társadalom egyik tartóoszlopa, a pedagógusok a legnagyobb kárvallottjai, hiszen az EU-s támogatásokból az ő béremelésüket fedezné a kormány.
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője már a 2022-es választás kampányában is azzal próbálta zsarolni a szavazókat, hogy a Fidesz győzelme esetén az ország nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Ezért erősen lobbizott is. Így például 2021 végén – még a Momentum elnökeként – találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel is, több meghatározó baloldali politikus társaságában.
Egyértelművé tettem: a tavaszi választások arról is szólnak, hogy Magyarország hozzájut-e végre azon uniós pénzekhez, amelyeket most a magyar kormány korruptsága miatt nem kapunk meg
– mondta fellengzősen Donáth, hozzátéve, hogy szerinte csak kormányváltás után, Márki-Zay (!) vezetésével tudnának olyan „antikorrupciós garanciákat" kiépíteni, amelyek biztosítanák, hogy az EU-s pénzek oda érkezzenek meg, ahova szánták őket.
Kérdéses, hogy a francia elnök is így látta-e mindezt, hiszen míg Orbán Viktor kormányfővel a szokásos protokolláris keretek között találkozott, addig a baloldali társasággal folytatott megbeszélést követően még közös sajtótájékoztatót sem tartottak. A diplomácia jelrendszerében pedig annak is komoly üzenetértéke van, hogy Macron egy előszobában huppant le Donáthék mellé, ahol még rendes asztal sem volt, székek helyett pedig kopottas kanapékon görnyedtek, s Gyurcsány felesége a táskáját is csak a földön tudta elhelyezni. A hevenyészett találkozóról készült képeken tolmács sem látható, így valószínűsíthető, hogy Karácsony – nyelvismereti sajátosságai folytán – egy szót sem tudott váltani a francia vezetővel.
Alig egy hónappal a bohózatba illő találkozót követően,
tavaly januárban Donáth – Gyurcsánynéval együtt – részt vett a magyar helyreállítási alap pénzeinek felfüggesztését sürgető Delbos-Corfield-jelentés elkészítésében.
Az Európai Parlament 2022 szeptemberében meg is szavazta a Sargentini-jelentés frissített változatát, amelyben ugyancsak a jogállamiság mondvacsinált ürügyén szorgalmazták Magyarország megbüntetését.
A Fidesz sorban a negyedik kétharmados győzelmét hozó tavaly áprilisi választás után a Momentum folytatta lobbiját, hogy ne érkezzenek meg a Magyarországnak járó uniós források. Teljesen semmibe véve hazánk szuverenitását
Donáth Anna nemrégiben még azt is felvetette, hogy Brüsszel vegye kézbe a magyar gazdasági tervezést és az uniós pénzek folyósítását,
amikor az előző évtized elején államcsőd közelébe került Görögország esetében alkalmazott eljárások bevezetését javasolta Magyarország megbüntetésére. – A megoldás a közvetlen folyósítás lenne. (...) Mi azon dolgozunk, hogy az Európai Bizottság végre vállalja fel, hogy ez megtörténhessen, mert ennek nincs logisztikai akadálya, hiszen erre láttunk már példát, amikor Görögország a csőd szélén állt, akkor Görögországnak a gazdasági tervezést, az EU-s pénzek folyósítását ideiglenesen a Bizottság átvette – fogalmazott Donáth a múlt hónapi nyilatkozatában.
Ehhez hasonló üzenetek az utóbbi időben szinte már hetente jelennek meg a momentumos EP-képviselő kommunikációjában. Május elején közzétett Facebook-bejegyzésében például „egyetlen igazi megoldásnak" nevezte, ha az EU a magyar kormány kikerülésével, közvetlenül, például a „civil szervezeteknek" utalná el az uniós forrásokat. Újabban a Momentum elnöke is beszállt ebbe a kampányba, s az elmúlt hetekben a leginkább a baloldal burleszkbe illő kordonbontó akciósorozatában serénykedő Gelencsér Ferenc egy minapi lapinterjúban arról beszélt, hogy a kormány megkerülésével, az általuk favorizált szereplőkhöz akarják eljuttatni az uniós pénzeket.
folytatjuk