Új tanári életpályamodell: működőképes struktúra jött létre

Mindenki tapasztalni és látni fogja majd, hogy igenis működőképes struktúrát hoztunk létre, amiben benne van az, hogy középtávon jelentősen javuljon a pedagógusoknak a foglalkoztatási környezete, ezáltal pedig javuljon a köznevelés minősége - minderről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár beszélt az Origónak annak kapcsán, hogy a héten az országgyűlés elfogadta, majd pedig Novák Katalin köztársasági elnök is aláírta az új tanári életpályamodellről szóló törvényt. 

Az Országgyűlés keddi ülésén megszavazta a tanári életpályamodell új szabályozását, hogyan értékeli az egész munkafolyamatot? Gyakorlatilag hónapokkal ezelőtt elkezdődött, mit tart a legfontosabb mérföldköveknek a törvényjavaslat elkészítése során?

A legnagyobb mérföldkő az új pedagógus-életpálya teljesülése lesz:

jelentős béremelést tervezünk a tanároknak, miközben csökkennek a terheik: heti 24 órát kell tanítaniuk és 10 hét szabadságra mehetnek.

Januárban született arról elvi kormányzati döntés, hogy az Európai Unióval aláírt megállapodások mentén, ami egy jelentős béremelés mérföldköveit rögzítette, egy új pedagógus-életpálya szabályozás szülessen. Első lépésként a kormánynak kellett letennie egy tárgyalási alapnak használható tervezetet az asztalra, ez március 2-án megtörtént. A javaslat elkészítését két online pedagógus konzultáció előzte meg, majd egy nagyon hosszú egyeztetési folyamatra került sor. Összesen húsz alkalommal egyeztettünk a Nemzeti Pedagógus Karral, a szakszervezetekkel, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal kétszer tárgyalta, az Országos Köznevelési Tanács szintén két alkalommal tárgyalta a törvényjavaslatot. Az Országos Diáktanács is véleményezte.

Összegezve tehát minden a köznevelés rendszerében működő valamennyi szervezettel egyeztettük az álláspontokat. Ebben az évezredben nem volt még ilyen átfogó szakmai egyeztetés törvényjavaslatról.

Tapasztalom, hogy a közbeszédben erről megoszlanak a vélemények, az ellenzék szerint látszategyeztetések voltak. Ez nem igaz. Én többször elmondtam, hogy az egyeztetés nem azt jelenti, hogy odajönnek a szakszervezetek, elmondják, hogy mi hogyan legyen, aztán a kormány a javaslataikat sietve végrehajtja. A jó javaslatokra azonban nyitottak vagyunk, mi a konstruktív együttműködés alapján álltunk a tárgyalásokhoz.

A március 2-án közzétett szöveghez képest, 58 tartalmi pontból, 34 területen változtatott a Kormány, tehát igenis érdemi egyeztetések voltak.

Ezt követően, június elején nyújtottuk be az Országgyűléshez a törvényjavaslatot.
Az egyeztetések tovább folytatódtak, részben a már felsorolt partnerekkel, illetve az Európai Bizottsággal is. Mivel a pedagógus bérfinanszírozás kapcsán az aláírt megállapodások mentén együttműködünk, még ha ennek az anyagi részét még vissza is tartják, olyan szabályozást kell elfogadni, amiben az együttműködés további lehetősége fennmarad, és a támogatások lehívhatók lesznek. Ennek mentén került sor a törvényalkotási bizottság ülésére, majd hétfőn megtartottuk a záróvitát, kedden pedig megszavazták az Országgyűlésben az új pedagógus életpálya törvényt. Most már az Európai Bizottságon a sor, hogy a nekünk járó támogatások elérhetővé váljanak, és a béremelés minél gyorsabban és minél nagyobb mértékben valósulhasson meg.

Szeptembertől életbe lép az új tanári életpályamodellről szóló törvény Forrás: MTI/Rosta Tibor

Milyen további lépések következnek most az elfogadott törvényből?

A kihirdetés már meg is történt, most egy hosszabb átmeneti időszakunk van, hiszen maga az új jogállás, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony csak január elsejével lép életbe. A következő lépés az, hogy egyrészt a törvény kihirdetését követően ennek egy végrehajtási rendelete is megszületik.

Szeptember 15-ig értesítik a munkáltatók a munkavállalókat a törvényből fakadó változásokról, vagyis arról, hogy jövő év január elsejétől milyen új szerződésük lesz. Amint megkapják ezt az értesítést, szeptember végéig tudnak rá reagálni.

Ha elfogadják az ebben foglaltakat, és én azt hiszem, hogy ez döntő többségében így fog történni, akkor az érintetteknek január elsejével ennek mentén változik majd meg a jogállása. Az eddigi vegyes jogviszony helyett önálló hivatásrendet, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt kapnak a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, más közszolgálati dolgozókhoz (kormánytisztviselők, rendvédelmi és egészségügyi dolgozók) hasonlóan.

Aki ezt nem fogadja el, annak november végével szűnik meg a jogviszonya; feladatait október végéig kell még ellátnia.

A baloldal azt állítja, hogy itt több ezer fő távozására kell számítani. Az egészségügyi jogviszonynál is ezt mondták, de nem így lett, hazugságnak bizonyult. Mi jóval optimistábbak vagyunk, a törvényjavaslat végső verziója igenis kedvező a pedagógusokra nézve: jelentős béremelést tervezünk nekik, két éven belül 800 ezer forintra nő a tanárok átlagkeresete, heti 24 órát kell tanítaniuk és 50 nap, azaz 10 hét szabadságot kapnak. Jelentősen nő a pályakezdők és a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozók bére. Fontos látni, hogy nemcsak az állami szolgálatban lévők számára, hanem az egyházi és magánintézményekben dolgozók számára további kedvezmények is megjelennek, melyek rájuk eddig nem vonatkoztak.

Van egy olyan köre a potenciális kilépőknek, ahol viszont ezt racionális megtenniük: a frissen nyugdíjba lépőkre gondolok. A törvény megváltoztatja azt a korábbi szabályt, amit még a gazdasági válság időszakát követően, a nagyobb munkanélküliség időszakában vezetett be a kormány: ez a bér és a nyugdíj együttes folyósításának tilalma az állami rendszerben. Az előző évben ezt a tiltást feloldottuk, kipróbáltuk, működött: a nők köréből a 40 éves korkedvezménnyel nyugdíjba menők jelentős része visszajött és tovább dolgozott ebben a tanévben. A törvény ezt a szabályt állandósítja, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a nyugdíjas korúak számára is elérhető lesz, és nem lesz tiltott már a nyugdíj és a bér együttes folyósítása.

Lesznek tehát, akik úgy mennek nyugdíjba, hogy közben továbbra is számíthatunk a munkájukra. Ez egy komoly munkaerő tartalék.

Maruzsa Zoltán: Ne az életkort, ne az egykori végzettséget fizessük meg, hanem a többletteljesítményt Forrás: MTI/Kovács Tamás

Hogy látja, mik még az elfogadott törvénynek a legnagyobb előrelépései a korábbi szabályozáshoz képest?

A béremelés, az önálló és megbecsült hivatásrend, a kevesebb teher, és a több szabadság. Az egyik nagy erény, hogy a korábbi közalkalmazotti jogviszony szabályai csak az állami szolgálatban lévőkre vonatkoztak, egyházi és magánintézményekre nem. A Kjt. a '90-es évek elején született, amikor a rendszerek döntő többségében államiak voltak. Azóta ez jelentősen megváltozott, az egyházi és magánintézmények aránya csaknem 30 százalékra nőtt.

Most egy egységes jogviszonyrendszer jön létre a köznevelés területén. Megszűnik az a különbségtétel, hogy például a jubileumi jutalom az állami szférában jár, de egyházi vagy magánintézményeknél nem kapnak.

A másik nagy változás, hogy a jelenlegi bérszabályozás szerint az egyes minősítési kategóriákon belül (tehát pl. PED-I, mesterpedagógus) a pedagógus életkora és végzettségi szintje, tehát hogy annak idején főiskolán vagy egyetemen végzett-e, ez a meghatározó. Mostantól ez nem így lesz, hanem

a teljesítmény, az éves teljesítményértékelés, illetve a munkájuk eredményessége az, ami alapján a sávhatárok között meg tudják majd határozni a bérüket.

A bértömeg felett az intézmény vezetője rendelkezik majd, és ez mindenképpen egy jelentős motiváló tényező lesz, ez egyértelmű célja volt a törvényjavaslatnak.

Ne az életkort, ne az egykori végzettséget meghatározó intézménytípust fizessük meg, hanem a többletteljesítményt, a pedagógiai hozzáadott értéket, a tanítás eredményességét. Ennek jelentős minőségi hozadéka lesz.

Azt természetesen én is tudom, hogy amíg ez a kultúraváltás beáll, addig némi idő szükséges. Ehhez a váltáshoz kell egy jó kimeneti mérési rendszer, ami a tanulási eredményeket, a tanulói előrehaladást felméri. Ezt elkezdtük, már nem csak szövegértésből és matematikából mérünk, hanem a következő tanévben már lényegében minden mérhető tárgyból szervezünk kimeneti méréseket, negyediktől tizenegyedik évfolyamig. Ennek a rendszernek a továbbfejlesztése, pontosítása jól használható adatokat fog biztosítani, ugyanakkor az igazgatóknak is kell majd tudniuk okosan használni ezt az új eszközrendszert. Ezekről a kérdésekről az előttünk álló időszakban még biztosan lesznek viták, de ezt követően ez rendszerszinten egy nagyon előremutató változást hoz.

Az új szabályozás ráadásul egy flexibilis bérezési keretrendszert teremt, ezzel arra is alkalmassá tesz minket, hogy amint az Európai Bizottsággal lezárulnak a viták - márpedig én hiszem, hogy ez a közeli jövőben megtörténik -, akkor amint megérkeznek a többletforrások, az érintett bértömeget a rendszerre terítve azonnal képesek leszünk a radikális béremelést végrehajtani.

A tiltakozások ezek után erősödni fognak, vagy most már nyugvópontra jutnak ezek az utcai akciók, mire számít a következő hónapokban?

A baloldal által fűtött akciók többször erőszakig fajultak, a tanév végére viszont már inkább érdektelenségbe fulladnak.

Politikai aktivisták és baloldali politikusok vesznek részt ezeken az akciókon. A baloldalt és a Soros-hálózatot ismerve, én biztos vagyok abban, hogy az ősszel is folytatják a hazugságokat, álhíreket és a feszültségkeltést, mivel két választás előtt és egy éppen átalakulóban levő köznevelési rendszer kereteiben leszünk akkor még, ők pedig a tanárokat kihasználva fognak kampányolni.

Mivel szeptember 15-ig kapják az értesítést, szeptember végig nyilatkoznak, január 1-jén változik meg a jogállásuk, ezért biztos vagyok abban, hogy teljes nyugalomra nem számíthatunk. Abban azonban bízom, hogy ezt követően viszont meg fog nyugodni a rendszer, mert mindenki megtapasztalja majd, hogy igenis működőképes struktúrát hoztunk létre, amiben benne van az, hogy jelentősen javuljon a pedagógusok foglalkoztatási környezete, ezáltal pedig javuljon a köznevelés, minősége. Elvégre a gyermek az első, minden lépés azt a célt szolgálja, hogy a gyermekek oktatása jobb legyen, az a tanár, aki többet dolgozik és eredményesebben foglalkozik a diákokkal, az jobban keressen.