Kedden vette kezdetét a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Miért töretlen, és az évek előrehaladtával egyre sikeresebb ez a rendezvény?
Tusványos az összmagyarság legnagyobb nyári találkozópontja, amely a határokon átnyúló összetartozás és egyben a közéleti eszmecsere fontos fórumának tekinthető.
A magyar patriotizmus, a hazafiasság érzésének egyre elterjedtebb mivolta egyre több magyar látogatót vonz a Szabadegyetemre, amelynek egyik töretlen célja:
őszintén, nyíltan, és kötetlenül beszélgetni a régió, Európa és a világ kulturális, valamint társadalmi átalakulási folyamatait kísérő problémáiról.
Az elmúlt években az esemény kiemelkedő szellemi műhellyé vált, és töretlen népszerűségét a közösség ereje adja, amely érzi, hogy valóban a szerte a világban élő magyar embereket élénken foglalkoztató kérdések, és az ezekhez kapcsolódó viták kerülnek Tusványos programjainak fókuszába. A tábor egyúttal olyan építő diskurzusok fórumává vált, ahol a jelen és a jövő problémáinak, valamint legfőbb kihívásainak lehetséges és közös megoldási lehetőségei kerülnek előtérbe, ahol egyúttal alapvetés a nemzetek és nemzetiségek tiszteletben tartása, valamint a szuverén érdekeinek méltányos figyelembevétele.
Mi a fő üzenete Tusványosnak évről évre, mit képvisel, és miért ilyen fontos ez a mára kialakult "brand"?
Visszatekintve, a sokszor húsbavágó, sőt megosztó témák – őshonos nemzeti kisebbségek ügye, az illegális migráció folytán bekövetkező népességcsere – középpontba kerülése ellenére a konszenzusra törekvés és a közös pontok keresése állt a középpontban.
Az, hogy vitáink ellenére, ha néhány kérdésben nem értünk egyet, akkor is képesek vagyunk a harmonikus és prosperáló együttélésre elsősorban egymással és a szomszédos, régióbeli nemzetekkel.
Tusványos több mint egy szabadegyetem és több mint egy fesztivál. A mai világban, amikor a politika monológokból áll, lassan a Bálványosi Nyári Szabadegyetem az egyetlen olyan hely, ahol érdemi párbeszéd valósulhat meg
– mutatott rá Toró Tibor. És igen, a határon átnyúló magyar nemzeti együttműködésről szóló viták, valamint a nemzeti közösségünk kulturált politikai eszmecseréjének fontos színhelye Tusványos, amely
a '90-es évektől szimbolikusan is szakítani kívánt a posztkommunizmus nyomorúságával, izgalmas vitáival hozzájárult az európai integrációról vagy a polgári kibontakozásról szóló diskurzushoz is.
A rendezvény idei mottója „a béke ideje". Mit üzen ez a nagyvilágnak?
Mivel az EU és a nyugati világ háborús lázban ég, és a magyar és a nemzetközi baloldal folyamatos háborúpárti nyilatkozatai el kívánják nyomni még Ferenc pápa békeüzeneteit is, nos egy ilyen politikai közegben fontos a békepártiak részéről szilárd ellenpontokat képezni. Magyarország, a nemzeti kormány és a magyarok többsége békepárti, ahogy Németh Zsolt a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján fogalmazott, hogy hazánk
békediplomáciát folytat, az álláspontunk pedig az, hogy a háborúnak nincs katonai megoldása, mielőbb diplomáciai megoldásra van szükség. Elítéljük az orosz agressziót, és egyértelműen azon vagyunk, hogy erősítsük az Ukrajna iránti szolidaritást.
Az említett mottó számos olyan jelentéstartalommal bír, amelyet a jelenlegi magyar kormány is képvisel: a béke mindenek előtt, a problémák helyben és csak távolból való megoldása, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, a nagyhatalmi és globális érdekek kiszolgálása helyett a nemzeti és nemzetbiztonsági érdekek előtérbe helyezése. A miniszterelnök tavaly elmondott tusnádfürdői beszédében is világosan fogalmazott:
Magyarországnak joga van szomszédos országként azt képviselni, hogy a béke az egyetlen megoldás az emberéletek megmentésében, és mint mondta, ez a háborús gazdasági válság egyetlen ellenszere is egyben.
A konfliktus elmúlt közel másfél éve egyértelműen igazolni látszik Orbán Viktor álláspontját arról, hogy csak a mielőbbi fegyverszünet – és az azt követő békekötés – jelenti az egyetlen járható, normális utat Európa és az euroatlanti közösség számára.
Milyen beszédre számíthatunk szombaton Orbán Viktor miniszterelnöktől?
Az esemény mindenkori csúcspontját a magyar miniszterelnök beszédei jelentik, amelyeket élénk hazai és nemzetközi figyelem övez immár hosszú évek óta.
Orbán Viktor tusnádfürdői beszédei hagyományosan átfogó, nemzetstratégiai és külpolitikai koncepciót is tartalmaznak, melyeket jellemeznek a bátor, szókimondó és helyenként magyarosan karakteres megfogalmazások, a globális politikai fősodor nézőpontjával homlokegyenest ellentétes állásfoglalások is igen jellemzőek, erre idén is számíthatunk a kormányfő tusnádfürdői beszédében.
Egyébként a hosszú évek tapasztalatai alapján pont a megújulás jegyében születő jelleg az, amely megjósolhatatlanná teszi a miniszterelnöki beszédet, és a Szabadegyetem jelmondata alapján csak sejtésünk lehet a béke iránti elkötelezettség artikulálása, a háborúellenesség és a globalista érdekek elleni álláspont esetleges kifejtése vonatkozásában.
Milyen nemzetközi visszhangot várhatunk majd a kormányfő beszéde után?
A közös békevízió összefogást, az összefogás pedig sikeres együttműködést teremtene Közép-Európában, sőt az Unióban is, ezért a háborúpárti, elsősorban transzatlanti vagy transzatlanti pórázon tartott politikai, gazdasági és médiaelit felelősei már bizonyosan "csőre töltve" várják Orbán Viktor beszédét.
Ők azok, akik önző és számító módon megalkották a veszélyes béke, a rossz béke vagy éppen a vérszomjas béke (bloody-minded peace - idéztem itt a Politicót) abszurd kategóriáit, és mindenkit, aki másképpen gondolkozik, megpróbálnak elnyomni, vagy helyzetét ellehetetleníteni.
A magyar kormányzat, a nemzeti többség nem először dob normapálcát a globalista küllők közé, ezért megértésre nem, kritikára és támadásra annál inkább számíthatunk.
Ugyanakkor Charles de Gaulle, szuverenista francia államférfi, az Ötödik Köztársaság első elnöke megfelelő választ ad az ezzel kapcsolatos dilemmákra:
Kérdés, tudhatjuk-e, hogy az ember a kavarodások során rabszolgává válik-e a közösben; hogy sorsát a hatalmas hangyaboly hajtja-e vagy sem; vagy képes-e és akarja-e ellenőrizni az anyagi haladást annak érdekében, hogy méltóbbá, szabadabbá és jobbá váljon.