Járulékleső dzsentrikhez hasonlította a magyarokat a Szemlélek nevű blog podcastjában Geszti Péter, aki enyhe képzavarral a szocializmus olcsó színházjegyeihez is átkötött néhány mondaton belül.
Úgy fogalmazott: a magyarok ahhoz szoktak hozzá, hogy majd az állam ad, majd valahogy megoldja.
(...) mindenki azt lesi, hogyan lehet valahonnan lecsípni a közös adóösszegekből valamit, amihez kiskapukat keresünk"
– fogalmazott, de arról nem beszélt, hogy
a sok tízmilliós nyereséget elkönyvelő cégei dacára miért is működtetett katás vállalkozást.
Mint ismeretes, a kedvezményes kata adónemet az állam kifejezetten a kis jövedelmű szolgáltatók megsegítése érdekében hozta létre – és
az olyan nagy jövedelmű "vállalkozók" visszaélései miatt volt kénytelen eltörölni, mint amilyen Geszti Péter is. Vagyis, akik a katával voltaképpen sefteltek.
Geszti az interjúban kijelentette azt is, hogy a magyaroknak többet kellene művelődniük, és aki nem szeret olvasni, az menjen színházba.
Vagyis előbb leadócsalózta, majd le is bunkózta a magyar embereket.
Az előbbi nagyon különös annak fényében, hogy ahogy az Origo is megírta, Geszti kihasználta a Kata által biztosított munkajogi kiskaput, vagyis tavaly bezárt katás vállalkozása egy másik cégnek dolgozhatott, bizonyos értelemben bújtatott munkavállalóként.
2022-ben áttekintettük a Geszti Péter és felesége, Ditz Edit nevéhez köthető cégadatokat is, amelyekből kiderült, hogy a 2021-es év eredménye után ketten közel 71 millió forint osztalékot vettek ki. A cégük 2021-es adózott eredménye 42 millió forint volt.
És ha már adózási kiskapuk: 2009-ben a Blikk arról írt, hogy
a NAV elődje, az APEH feketelistáján a Gesztihez köthető Akció Reklámügynökség Kft. a 16. helyen szerepelt a 180 napot meghaladó 100 millió forint feletti tartozással rendelkező cégek között.
Geszti 2010-ben adta el a részesedését, kiszállt a cégből.