Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A jelenleg a Gyurcsány-párt európai parlamenti képviselőjeként tevékenykedő Molnár Csaba már a 2010 előtti Gyurcsány-korszakban is meghatározó szerepet töltött be: 2006-ban országgyűlési képviselői mandátumot szerzett. 2008-ban előbb a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárává, majd a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterré nevezték ki. A 2009-ben hivatalba lépő Bajnai-kormányban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető, a miniszterelnököt helyettesítő miniszteri posztot töltötte be.
Molnár Csaba legutóbb akkor került a hírekbe, amikor a rezsicsökkentés ellen szavazott az Európai Parlamentben, de korábban támogatta a migránsok kötelező szétosztásáról szóló javaslatot is. A politikus 2015-ben a déli határzár miatt is bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál. Mint fogalmazott, „a pengékkel ellátott kerítés háború elől menekülők feltartóztatására kevésbé, súlyos sérülések okozására annál inkább alkalmas" és a pengék rögzítése a szögesdrótkerítésen „nemcsak embertelen, de sértheti a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadásáról szóló 2013/33/EU-irányelvet és a nemzetközi jogot".
Molnár Csaba szerint a déli határkerítés építése nem az ország és az Európai Unió védelmét szolgálja, hanem belpolitikai célokat és indulatkeltést. Gyurcsány árnyék-kancelláriaminisztere a hazánknak járó uniós források visszatartásáért is mindent megtesz. A célunk egyértelmű: addig ne jöjjön pénz, amíg az nem a magyar emberekhez, önkormányzatokhoz, vállalkozásokhoz kerül. Nekem hazafias kötelezettségem, hogy megakadályozzam, hogy az uniós pénzek Magyarországra érkezvén négy-öt ember zsebében tűnjön el. Ez hazafias kötelezettségem, aminek minden áron eleget fogok tenni" – jelentette ki Molnár Csaba a párt egyik árnyékkormányinfóján.
Varju László 2002-től országgyűlési képviselő, 2008 és 2010 között a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára volt. A politikus Gyurcsány Ferenc legszűkebb köréhez tartozik.
Varju László a 2022-es országgyűlési választás után három bűncselekmény vádlottjaként vette fel a képviselői mandátumát. A vádemelések közül kettő a baloldal 2018-as tragikomikus MTVA-ostromához, egy pedig az ugyanezen évben megrendezett országgyűlési választáshoz kapcsolódik, amely előtt Varju pénzzel és zsarolással akarta visszalépésre bírni az egyik ellenfelét. Varju Lászlót első fokon pénzbüntetésre ítélték az MTVA-ban történt verekedés miatt.
Ami Varju László politikai véleményét illeti, egy korábbi posztjában „rezsihazugságnak" nevezte a rezsicsökkentést és a Paks II. építését is ellenezte. A politikus az Oroszország elleni szankciók mellett is kiállt, még akkor is, ha az rosszat tesz a gazdaságnak. Gyurcsányék energia- és rezsiügyi árnyékminisztere az extraprofitadó ellen is felszólalt, amikor kijelentette, hogy „semmit sem kellene elvonni a nagy energiacégektől és a bankoktól, mi nem értünk egyet ezzel".
Varju László 2015-ben a kerítés ellen is felszólalt. Mint fogalmazott: humánus bánásmód, fedél, élelem és higiénés ellátás helyett fegyveres katonák, kerítés és statáriális bíráskodás várja a háború elől menekülő családokat. Támogasd te is, hogy a DK nemzetközi szervezetekhez forduljon, hogy megakadályozza ezt a gyalázatot, egyúttal azt üzeni a világ közvéleményének, hogy a demokratikus Magyarország nem azonos az Orbán-kormány iszonyatos politikájával." Sőt, Varju a migránsokat is tovább engedte volna: felszólítjuk a kormányt, hogy hagyja abba a menekültek vegzálását, fejezze be a magyar emberekben meglevő aggodalom gerjesztését és tegye, ami a dolga: regisztrálja, majd engedje tovább a menekülteket."
A szintén Gyurcsány Ferenc közeli bizalmasának számító országgyűlési képviselőt, Vadai Ágnest az árnyékkormány honlapja szerint többek között az teszi alkalmassá a honvédelmi árnyékminiszteri posztra, hogy 2007 és 2010 között a Honvédelmi Minisztérium államtitkára volt.
Vadai Ágnes államtitkári időszaka ugyanakkor nem nevezhető éppen sikertörténetnek. Ahogy arról a hirado.hu is beszámolt, Vadai államtitkársága idején szinte teljesen leépítették a honvédséget és elkótyavetyélték a katonai eszközöket. Vadai államtitkári munkálkodását fémjelzi, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok tevékenységének eredményeként 2010-ben mindössze 17 fő tartalékosa volt hazánknak. A honvédség 45 ezer fős engedélyezett létszáma 2002-ről 2010-re 29 ezer fő alá esett; a mélypont 2007-ben volt, amikor alig érte el a 23 500 főt. A tárca éves költségvetése 2002-ről 2010-re a GDP arányában kifejezve 1,5 százalékról 1,1 százalékra zuhant. A Vadai-érában a Magyar Honvédség módszeres leépítése folyt, ötvenezer különféle haditechnikai eszközt és hadfelszerelést vontak ki, kótyavetyéltek el. Ötven katonai szervezetet szüntettek meg, köztük egészségügyi és oktatási intézményeket is.
A honvédség raktárkészleteit felélték, pótlásukra még csak terv sem készült. Szinte teljesen elherdálták a honvédség vagyonát, kivonták a rendszerből a gépesítettlövész-képesség gerincét alkotó mintegy ötszáz lánctalpas harcjárművet, a pilótaképzés közepes kategóriájú sugárhajtású kiképző repülőgépeit, a haderő légvédelmi képességének rakétakomplexumait. A felújított és modernizált T–72-es típusú harckocsik közül 77-et elajándékoztak, és a vontatók zömét eladták. A katonák illetményein azonban nem emeltek, így méltatlan helyzetbe sodorták a katonák családjait is."
Barkóczi Balázs pályafutása 2006-ban az MSZP-ben kezdődött Isaszegen: 2006-ban és 2019-ben is önkormányzati képviselővé választották, 2017 és 2018 között pedig a baloldali IDEA Intézet politikai elemzőjeként ténykedett. 2019-től a Gyurcsány-párt szóvivője lett, majd 2022-ben országgyűlési képviselő lett.
Barkóczi Balázst 2009-ben másodfokon is elítélték, miután 2006-ben baseballütővel felfegyverkezve követett el garázdaságot és magánlaksértést. Az ítélet szerint Barkóczi Balázst, mint az ügy II. rendű vádlottját, a Pest Megyei Bíróság halmazati büntetésül 300 napi tétel – egy napi tétel összege 300 Ft – összesen 90.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Jogerősen.
Barkóczi Balázs számos nyilatkozatában utalt arra, hogy támogatja a genderideológiát (Barkóczinál már azon a ponton „borul az alkotmányosság", amit az Alaptörvény férfi és nő kapcsolatáról, az egynemű párok örökbefogadásáról vagy az egyedülálló szülők örökbefogadásáról mond), nem létező problémának tekinti az illegális migrációt és támadta a hazai katolikus egyházat.
A gyurcsányista politikus a Soros György által hirdetett nyílt társadalom hívének is számít, aki egy ATV-műsorban az Alaptörvényt támadta, és Karl Poppernek A nyitott társadalom és ellenségei című könyvéről, Soros egyik kedvenc művéről is beszélt.
Dávid Ferenc 2022-től országgyűlési képviselő, de 2019-től már a Gyurcsány-párt gazdasági szakértőjeként dolgozott. A politikus a Gyurcsány-korszakban érte el a „civil" pályafutása csúcsát: 2006-ban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkárává választották.
Dávid Ferenc rendszerint hajmeresztő gazdasági javaslatokat tesz. Olyanokat, amelyek a 2010 előtti Gyurcsány-korszak megszorításokra épülő gazdaságpolitikájára emlékeztetnek. Gyurcsány Ferenc gazdasági árnyékminisztere pazarlásnak nevezte az élelmiszer- és a benzinárstopot, ahogyan a rezsicsökkentést is. Dávid Ferenc szerint a hasonló intézkedések nem fenntarthatóak, ezért a teljes versenypiaci árakat rá akarta terhelni a lakosságra, akiknek a spórolást javasolta.
Dávid Ferenc szerint bátran emelhető a benzinár, a magyarok úgyis kifizetik, hiszen mint fogalmazott: „akármennyi az ára, ugyanúgy fog fogyni." Ami a rezsicsökkentést illeti, Dávid Ferenc úgy gondolja, hogy az átlagos keresetűeknek nincs szükségük rezsicsökkentésre. A politikus 2022 nyarán az ATV-nek kijelentette, hogy „akinek félmilliós meg egymilliós jövedelme van, ott teljesen fölösleges kedvezményezni mondjuk a fűtését meg a többit." Mondta ezt akkor, amikor a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 546 ezer forint volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.
A politikus mindemellett „elkótyavetyélt" intézkedéseknek nevezte azokat a lakosságot és családokat segítő intézkedéseket, melyeket a koronavírus okozta gazdasági nehézségek után, de még a háború előtt hozott meg a kormány. Mint az ATV-ben fogalmazott: "egy éven belül itt több ezermilliárd forintot elkótyavetyéltek, kiszórtak, gondolkodás nélkül, rászorultsági elv nélkül, szja-tól fegyverpénzig minden, most visszavették, és szétteszik a kezüket, hogy lukas a kassza."
Az egykori háziorvos Komáromi Zoltán 2022 óta országgyűlési képviselőként dolgozik Gyurcsány Ferenc mellett. Komáromi korábban a Hegyvidéki Önkormányzat Népegészségügyi Bizottságának külső tagjaként tevékenykedett, 2014 és 2019 között pedig a önkormányzati képviselő is volt a XII. kerületben.
Komáromi Zoltán korábban többször is kijelentette, hogy egyetért a Gyurcsány-párti újbudai polgármester, a kacskaringós múltú László Imre kórházbezárási javaslataival, több vidéki városban kórházakat és osztályokat záratna be. Komáromi Zoltán azt is elmondta, hogy szerinte a világon mindenhol megszűnik a szülészet és a traumatológia a kisebb kórházakban, és úgy gondolja, hogy „belefér", ha 50 kilométert kell utaznia a kórházig a szülő nőknek vagy az infarktusos betegeknek.
A Gyurcsány-párt egészségügyi árnyékminisztere a koronavírus-járvány során is botrányosan fogalmazott, annak a véleményének hangot adva, hogy némelyik vakcinánál még a koronavírus is jobb. Komáromi Zoltán mindemellett a Gyurcsány-kormány vizitdíja mellett is kiállt.
