Csütörtökön feloldották a titkosítás alól a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről szóló nemzetbiztonsági jelentést. A Magyarországon áthaladó balkáni migrációs útvonal felügyeletét terrorista csoportok vehetik át, ami számottevő kockázatot jelent. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a migrációs nyomás növekedése és a Hamász terrortámadása utáni helyzet miatt egyre több európai célpont lehet.
Miközben mind Magyarországon, mind Nyugat-Európában egyre nyilvánvalóbb a migráció és a terrorizmus közötti összefüggés, addig a hazai baloldal EP-képviselői jobbára hallgatnak. A franciaországi vagy a brüsszeli terrortámadásokat viszont egyik politikus sem ítélte el a Facebookon, ahogy a történtek után az illegális bevándorlók tervbe vett elosztási mechanizmusát sem kérdőjelezik meg.
A hazai baloldal évek óta szisztematikusan tagadja, hogy az Európai Unió vezetői a 2015-ben indult migrációs hullámban a kontinensre beözönlő több millió illegális bevándorló tagállamok közötti szétosztását tervezi.
Gyurcsányné nemrégiben a Szabad Európának adott interjújában azt mondta, a menekülthelyzetre kell megoldást találni.
– Szolidárisnak kell lenni azokkal, akik a határon vannak, és az emberi jogokat tiszteletben kell tartani - monda.
Bauer Tamás, a Gyurcsány-párt alapítója, volt alelnöke, egykori vezető SZDSZ-es politikus nemrég a Klubrádiónak nyilatkozva elmondta, hogy szerinte Magyarországnak szüksége van a bevándorlásra és a bevándorlókra, hasonlóan a németek és más nyugat-európai ország példájához. „Ha az ellenzéki pártok tisztességesen akarnak viselkedni, akkor nem tehetnek mást, minthogy helyeslik [az Európai Bizottság migrációs csomagját – szerk.] ... a társadalom elöregszik és mind a munkaerőben mind pedig a társadalombiztosítási rendszer finanszírozáshatóságában szüksége van a bevándorlásra. Igaz ez? Igaz! És mi a helyzet Magyarországgal? Magyarországnak is szüksége lenne bevándorlásra! Németországban azt mondják a kormánypártok, hogy évi 400 ezer bevándorlóra van szükség" – fogalmazott a Demokratikus Koalíció politikusa, üzenve az ellenzék pártjainak is. Bauer Tamás azt is kiszámolta, hogy Magyarországon ez évi 50–70 ezer bevándorlót jelentene.
A legújabb brüsszeli migránskvóta-javaslatot egyébként az összes európai parlamenti képviselettel rendelkező baloldali párt (Gyurcsány-párt, Momentum, Jobbik) megszavazta.
Igent mondott a kötelező migránskvótára név szerint Ara-Kovács Attila, Cseh Katalin, Dobrev Klára, Donáth Anna, Gyöngyösi Márton, Molnár Csaba, Rónai Sándor és Ujhelyi István is.
Gyurcsány Ferenc maga is jelentékteleníteni próbálta azt a veszélyt, amit a migráció és a vele együtt járó terrorizmus jelent. A DK elnöke a 2015-ös párizsi terrortámadás után cinikusan úgy fogalmazott: jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól. A bukott miniszterelnök felesége pedig 2019-ben mondta azt, hogy a migrációtól egyáltalán nem kell tartani, mert az nem is létezik. Gyurcsányék még a migránsvízumról szóló határozatot is támogatták, amely már azelőtt beutazási engedélyt adott volna a bevándorlóknak, mielőtt kiderülne, hogy egyáltalán jogosultak-e menekültstátusra.
A migránsok kötelező elosztásáról szóló terveket az MSZP is harsányan tagadta az elmúlt években. A már említett népszavazás előtt, 2016 szeptemberében a párt közleményben kelt ki a 2016-os kötelező kvóta elleni referendum ellen. „A népszavazásnak sincsen semmilyen következménye, akár eredményes lesz, akár nem, semmit nem számít. Az Európai Unió több vezető politikusa is világossá tette az elmúlt időszakban, hogy nem gondolkoznak menekültkvótában. A népszavazás tehát olyan, mintha nyáron a hóesést próbálnánk megakadályozni: lehet, hogy sikerülni fog, de erőfeszítések nélkül is menne. Ezért is mondjuk, hogy október 2-án csak Orbán Viktorra lehet szavazni."
Aztán Molnár Gyula akkori pártelnök egy tatabányai fórumon úgy fogalmazott:
Nincs ma olyan komolyan vehető politikusa Európának, aki arról beszélne, hogy a menekültkérdés megoldásának érdekében kötelező betelepítési kvótákat szeretnének bevezetni.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője 2016 szeptemberében egy Facebook-videóban tagadta a kötelező betelepítés tervét. Mint mondta,
néhány fontos dolog kiderült számunkra. Az egyik, nincs és nem is lesz semmifajta kötelező kvóta a menekültek letelepítése kapcsán.
Kunhalmi Ágnes már 2015-ben álproblémának nevezte a bevándorlást. Az MSZP társelnöke 2015-ben egy szocialista utcai performansz keretében kerítést húzott a Fidesz-székház köré, és a sajtótájékoztatón azt állította, hogy a bevándorlással kapcsolatban nincs érdemi problémája Magyarországnak.
Ez a probléma egy álprobléma, nem létezik. Ez a Fidesz által generált hiszti és műbalhé.
Később, a referendum előtti napon Kunhalmi ismét úgy nyilatkozott, hogy a kvótákról szóló népszavazási kérdés kamu, hiszen szerinte „nincs és nem is lehet kötelező kvóta".