A karaván halad…

A Paks II. Atomerőmű látványterve.

Jávor Benedek, a júniusi uniós parlamenti választásokon újrázást remélő, a főváros pénzén Brüsszelben Karácsony Gergely főpolgármestert képviselő atomellenes zöldlobbista az óév végén ismét a Paks II. projekt támadásával próbált magának politikai tőkét kovácsolni, szokásához híven ezúttal is félrevezetve a közvéleményt. 

A tények: Vitalij Poljanyin, a Paks II. projekt új igazgatója december végén interjút adott a Világgazdaság című lapnak, amelyben elmondta, hogy a két új paksi blokkhoz terveztek csúcshűtő berendezéseket is. Jávor ezt úgy tálalta Facebook-oldalán, mintha ez csak most derült volna ki. A zöld politikus mindezt kiegészítette azzal, hogy

egyetlen vigaszom, hogy Aszódi Attila, Süli János, Hárfás Zsolt, Kovács Pál meg az összes többi úgynevezett atomenergia-szakértő és döntéshozó, aki akkor nagyképűen és agresszíven visszautasította az észrevételeinket, most sorban áll bocsánatot kérni...

Nos, a csúcshűtő berendezések alkalmazásáról már évek óta folyamatosan beszélünk, korábban többször is írtam erről (például itt és itt és itt és itt), tehát az orosz projektigazgató semmi újat nem mondott az interjúban. A Paks II. atomerőmű orosz tervezői a magyar megrendelő részletes előírásai, a környezetvédelmi követelmények, az elemzések, illetve az éghajlatváltozási előrejelzések, a hőmérsékleti és hidrogeológiai adatok és prognózisok stb. birtokában több évtizedre előre gondolkodtak. Éppen ezért azzal is számoltak, hogy Pakson a legforróbb nyári napokon a Duna alacsony vízállása, illetve vízhozama közepette se legyen szükség a Dunába visszavezetett hűtővízre vonatkozó hőmérsékleti korlátozások miatt az új, 3+ generációs, orosz VVER–1200 típusú blokkok visszaterhelésére.

Az új atomerőmű hűtővizét a Dunába visszavezető melegvíz-csatorna mellé ezért tervezték be a kiegészítő csúcshűtő berendezést, amely a hűtővizet hűtőcellák segítségével hűti vissza a Dunába való visszaengedés előtt, hogy az semmiképpen se melegíthesse a határérték fölé a Duna vizét. Jávor tehát ismét súlyos valótlanságot állított.

Persze társaival nem csak a Paks II. Atomerőmű építését támadja mondvacsinált okokból. Legutóbb Jávor sietett közzétenni az amerikai Bloomberg hírügynökség híradását is a Belarusz Atomerőmű állítólagos 2022-es meghibásodásáról, amelyet a Portfolio.hu híradását átvéve a magyar sajtó egy része is úgy közölt, hogy a jelentésből hiányzott a Roszatom álláspontja, amelyben cáfolta a hírügynökség értesüléseit, ez egyébként a Bloomberg eredeti írásában is benne volt.

Láthatjuk, hogy mindaz, ami Jávor Facebook-oldalán megjelent és megjelenik, köszönőviszonyban sincs a valósággal, viszont kiválóan alkalmas az atomenergetika elleni hangulatkeltésre. Mit is írt Jávor a Belarusz Atomerőműről?

az ioncserélő gyantával kapcsolatos rendellenesség megnövelhette a reaktor leolvadásának kockázatát.

Jávor Benedek Forrás: Facebook

Egy biológus végzettségű zöld politikustól, mint amilyen Jávor Benedek persze nem várható el, hogy részleteiben ismerje egy új atomerőművi blokk üzembe helyezésének eljárásrendjét, az úgynevezett hideg- és melegjáratási teszteket és az üzembe helyezés engedélyezésének menetét, amely eljárásoknak pont az a célja, hogy az ezek során feltárt hibákat és eltéréseket korrigálják. A világon az atomerőművek üzembe helyezése során feltárt hibákat mindenhol rutinszerűen kezelik. Jelen esetben a Bloomberg által súlyos üzemzavarként bemutatott 2022-es eseménnyel kapcsolatban a valóság az, hogy

a történteknek semmilyen hatása nem volt a nukleáris biztonságra, de nem is lehetett, hiszen a reaktor még nem üzemelt.

A Belarusz Atomerőmű említett második egysége csak 2023. március 25-én érte el az első kritikusságot, tehát akkor indult be a láncreakció a reaktorban és tavaly november elsején lépett a blokk kereskedelmi üzembe. A rendellenesség kapcsán a reaktor leolvadásának kockázatáról írni a hozzáértés teljes hiányáról vagy egy valótlan állítás szándékos közléséről tanúskodik.

Mindez persze nem új. Jávor a Facebook-posztjaiban évek óta azt állítja, hogy egyáltalán nincsen szükség a két új paksi egységre, mert a nap- és szélerőművi kapacitások fejlesztésével és energiahatékonysági beruházásokkal biztosítani lehetne Magyarország energiaellátását.

Jávor Benedek változatlanul nem érti az alaptételt: az ipari léptékű energiatárolás hiánya miatt időjárásfüggő megújulókkal egyszerűen nem lehet ellátásbiztonságot garantálni.

Jó példa erre, hogy tavaly december 4-én a délutáni órákban majdnem megdőlt a történelmi mértékű rendszerterhelési csúcs, miközben a hazai naperőművi (ipari és háztartási) és szélerőművi 5800 MW-ot elérő beépített kapacitásból mindössze 160 MW állt rendelkezésre! Ekkor, azaz a csúcsfogyasztás idején az import 3425 MW-ot tett ki, ami 47 százalékos import részarányt jelentett, tehát a Paks II. Atomerőmű 2400 MW teljesítménye is kevés lett volna a csúcsfogyasztáshoz. Az igazi kockázatot az jelenti, hogy az itthoni fogyasztás jelentős részét, felét időről időre az import adja! Arról nem is beszélve, hogy az atomerőműveket leállító és a hatalmas nap- és szélerőművi kapacitásokkal rendelkező

Németország ennek ellenére sem tud kizárólag az időjárásfüggő megújulókra támaszkodni. Úgy égetik a szenet és a gázt, mintha nem lenne holnap, elhalasztják a szénerőművek 2030-as kivezetését és új gázerőműveket is építenek, miközben az utolsó három német atomerőművi egység leállításával jelentős mennyiségű karbonmentes termelőkapacitástól estek el...

Paks az atomerőmű üzemidejének újabb meghosszabbításával és a majdani Paks II. Atomerőmű üzembe állásával télen-nyáron, éjjel-nappal klímabarát módon termeli a villamosenergiát úgy, hogy közben árstabilitást és ellátásbiztonságot garantál. Jávor Benedeknek és társainak ideje megbarátkozni azzal a gondolattal is, hogy már középtávon is szükség lesz egy újabb hazai atomerőműre!

Magyarország újraiparosítása, a hőszivattyús fűtőrendszerek és az e-mobilitás rohamos terjedése miatt a villamosenergia-igények jelentősen növekedni fognak itthon.

Magyarország a nukleáris kapacitás fenntartásával, bővítésével a világ fősodrában halad. Globálisan, így Európában is egyre több ország kíván új atomerőművi egységet építeni vagy meghosszabbítani a meglévő egységek üzemidejét. Ezek a tények.

Amint a fentiekből is láthattuk, Jávor Benedek és társai teljes tévedésben vannak, illetve szándékosan állítanak valótlanságokat. A közvélemény folyamatos félrevezetése miatt ideje lenne bocsánatot kérniük, bár ez az utolsó, amire a hasonszőrű politikusoktól számíthatunk. Jávor Benedek és társainak áskálódása ellenére a Paks II. Atomerőmű Brüsszel jóváhagyásával megépül, a projekt már a tényleges építési szakaszban van, a telephelyen a terveknek megfelelően haladnak az egyes munkálatok és a nagyberendezések gyártása is megkezdődött. A legutóbbi szankciós csomagban összesen 10 helyen nevesítik a Paks II. projektet a kivételek között. Idén, de legkésőbb jövő év elején pedig az első beton öntése is megtörténhet Pakson. A karaván halad...

Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője