Hernádi Zsolt: A gazdasági racionalitást nem szabad alárendelni a politikai cselekvésnek

HERNÁDI Zsolt
Budapest, 2018. október 2. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Mol Campus ünnepélyes alapkőletételén a Kopaszi gátnál 2018. október 2-án. A 120 méter magas, 28 emeletes, várhatóan 2021-re elkészülő Mol Campus a főváros legmagasabb épülete lesz. MTI Fotó: Illyés Tibor
Vágólapra másolva!
Az Index interjút készített Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatóval, aki többek között az orosz kitettség csökkentéséről, és a rossz brüsszeli döntésekről is beszélt a lapnak. Hernádi szerint Amerika LNG-importja 170 százalékkal nőtt Európába 2021 és 2023 között. Egyszerűen lett egy piaci rés, ahova benyomultak. Amerika az az ország, ahol kormánytól függetlenül a politika végül mindig megtalálja az összhangot az üzleti érdekekkel. Feltette a kérdést: és mi az egésznek az eredménye? Az Egyesült Államok napjainkban kiváló állapotban van, Európa pedig szenved - szögezte le.
Vágólapra másolva!

Milyen üzemanyagár várható 2024-ben?

Hernádi Zsolt elmondta, hogy rengeteg összetevő határozza meg az árakat. Valószínűleg jelentős árcsökkenés nem várható.

Napjainkban sajnos a konfliktusok megoldására egyre gyakrabban nem békés megoldást keresnek a felek. És ezeknek hatása van az árakra - tette hozzá.

Ha újabb front nyílik a térségében, és a globális olaj- és gázkereskedelem Széll Kálmán terét, a Hormuzi-szorost lezárják, ahol a teljes kőolajpiac 20 százaléka halad át, akkor akár 70-80 százalékos áremelkedéssel is lehet számolni.

Az ökölszabály szerint 1 százalékos termeléskiesés a világpiacon rövid távon 10 százalékos áremelkedést indukálhat.

Mekkora most a Mol orosz kitettsége?

Hernádi Zsolt szerint ez attól függ, honnan nézzük.

Ezeknek az országoknak nincs tengerpartjuk, a finomítóikat pedig orosz kőolaj bedolgozására tervezték.

Hozzátette: mindig is tudták, hogy ez egy nehézség, ezért költöttek el irdatlan összegeket arra, hogy növeljék a belföldi kitermelést, fejlesszék a déli ellátási útvonalat, és átalakítsák a Dunai Finomító technológiáját.

Ma már minkét finomítójukban képesek 30-35 százalékban nem orosz kőolaj bedolgozására, amely érdemi előrelépést jelent diverzifikációs kitettségünk szempontjából.

Ilyen körülmények között továbbra is 60-65 százalékban orosz kőolajat dolgoznak be Százhalombattán és Pozsonyban.

Brüsszelben rossz döntést hoztak

Hernádi Zsolt leszögezte:

A morális szempontok, a politika által megfogalmazott értékválasztások és célok most megelőzik a piaci racionalitást – bár gyakran kiderül, hogy ezek mögött is kőkemény gazdasági érdekek húzódnak.

DE AZ ÜZLETI RACIONALITÁST HOSSZÚ TÁVON NEM LEHET FIGYELMEN KÍVÜL HAGYNI.

Hernádi arról is beszélt, hogy korábban elindult a nyersolajat szállító hajó a primorszki kikötőből, mely Szentpétervár mellett található. Ez a hajó hamar elért Rotterdamba, ahol viszonylag gyorsan leszívták belőle a kőolajat. Napjainkban ugyanez a hajó nem áll meg Rotterdamban, hanem a szankciók miatt Európát megkerülve jut el végül Indiába, hiszen valahol fel kell dolgozni a nyersanyagot. Mindez nagyjából háromszoros szállítási költséget jelent, és akkor a pokoli környezetszennyező hatásról még egy szót sem ejtettünk. Ezt követően a feldolgozott kőolajtermék kisebb szállítóhajókon elindul vissza Európába – ki tudja, milyen flottában és milyen kockázattal, mert az európai biztosítókat letiltották az orosz nyersanyagról.

2023 első fél évében mind a kőolaj, mind a földgáz exportja rekordot döntött az USA-ban. Kőolajban Európa volt az amerikai export első számú felvevőpiaca, az export 44 százaléka Európába jött.

A teljes interjú ITT olvasható el!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!