A Mandiner kérdéseket küldött a budapesti városvezetésnek. Karácsonyéktól elsősorban azt szerették volna megtudni, nekik milyen információik vannak a Vig Mórral kapcsolatos botrányról. Ez már csak azért is érdekes, mert a Vig-ügynek politikai szála is lehet, legalábbis erre lehet következtetni a Demokratikus Koalíció egyik politikusának elszólásából. Ha ez kiderül, milyen felelősség terhelheti Karácsony Gergely főpolgármestert és a baloldali városvezetést?
Ha bebizonyosodik a költségvetési csalás gyanúja, annak jelenleg beláthatatlan politikai következményei lehetnek annak fényében, hogy kiemelt célként szerepelt a Lánchíd felújítása Karácsony Gergely 2019-es főpolgármesteri programjában.
Így a balliberális városvezető egyik fő, szimbolikus jelentőségű ügyére éghet rá az akár büntetőjogi szempontból nézve is releváns jelentőségű botrány.
A Lánchíd-gate beárnyékolja a balliberális városvezetés időszakát: 2019 őszén Karácsony Gergelyék győztek az önkormányzati választásokon, és azóta is tisztázatlan okokkal és körülményekkel, érvénytelenítették az előző városvezetés által kiírt tendert, és két alkalommal is új versenytárgyalást írtak ki.
A „trükközések" felelőssége alól aligha mentheti ki magát a főpolgármester és a baloldali városvezetés.
Karácsony 2019-es jelölti programja antikorrupciós elkötelezettséget és átláthatóságot ígért, például azzal, amikor kijelentette, hogy
„az önkormányzati közbeszerzéseken létrehozzuk az antikorrupciós fehérlistát, amelyen azok a korrupciómentes cégek és magánszemélyek szerepelnek majd, amelyekkel, illetve akikkel érdemes együtt dolgozni" („Budapest Mindenkié" program, 2019, 20. oldal).
Nem ez az egyetlen botrányos ügy a baloldalon. Eshetnek még ki csontvázak a szekrényből?
A baloldalhoz számos botrány és bűncselekménygyanús ügy kapcsolódott az elmúlt időszakban, amelyek vonatkozásában fegyelmi eljárást vagy büntető eljárást kezdeményeztek. Vizsgálódott az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ), valamint a NAV is. Nemrégiben az I. kerület polgármestere keveredett korrupciógyanús ügybe, miszerint – a tulajdonos állítása nyomán – védelmi pénzt követelhetett a híres Ruszwurm cukrászda fennmaradásáért még a 2019-es önkormányzati választások előtt. A botrány kapcsán fegyelmi eljárást kezdeményeztek vele szemben.
2023 januárjában hat fővárosi kerület kormánypárti frakcióvezetője kezdeményezett fegyelmi eljárást polgármestere (Baranyi Krisztina IX. kerület, Kiss László III. kerület, László Imre XI. kerület, Cserdiné Németh Angéla XV. kerület, Szaniszló Sándor XVIII. kerület, Déri Tibor IV. kerület) ellen, amiért azok nem egyeztettek a kormánnyal az energiakompenzációról, és ezzel a kormánypárti politikusok szerint megkárosították saját kerületüket.
Az ÁSZ a párttámogatások felhasználására vonatkozó jogszabályi kötelezettségének eleget téve, a lefolytatott ellenőrzés nyomán megállapításokat tett a 2022-es baloldali összefogás pártjairól a kampányfinanszírozási ügyben. Az ÁSZ a tervezetében arról tájékoztatta a korábbi összefogás szereplőit, hogy a külföldről érkező támogatás ügyében indított vizsgálatban az első, 260 millió forintos támogatásrészt illegálisnak találták.
Megvan az esélye további büntetéseknek is a baloldali pártok vonatkozásában, egyrészt az ÁSZ további vizsgálatai, másrészt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eljárásai végett.
Az ÁSZ tovább ellenőrzi a kapott támogatásokat, a külföldi megrendelésekre is kiterjesztve a vizsgálatot. A teljes vizsgált finanszírozási összeg 1,6 milliárd forint, amelyből az ÁSZ eddig az említett 260 millió forintos összeget vizsgálta. Az ÁSZ júniusban arról tájékoztatta az érintett hat pártot, hogy az addigi vizsgálatuk alapján 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesültek a 2022-es kampányban, és emiatt akár 3,2 milliárd forintos büntetésre is számíthatnak. A további, több, mint 1,4 milliárd forint tekintetében ugyanakkor a NAV részéről hatósági eljárások vannak folyamatban. Ez olyan szolgáltatásokra vonatkozik, amelyekre 1,4 milliárd forintért szerződtek le egy osztrák céggel – a kérdés, hogy kampányfinanszírozásra költötték-e a külföldi forrásokat, vagy sem.
Mikor fajult el így a fővárosi helyzet?
Karácsony Gergely 200 milliárd forintos többlettel vette át Budapestet Tarlós Istvántól. Már a vezetése első éveiben is pénzhiányról panaszkodott, amiből adódik a kérdés, hogy hova tűnt ez a különösen jelentős összeg, illetve a visszatérően hangoztatott „kivéreztetés" rendkívül ellentmondásos azzal a gyakorlattal, hogy
a főpolgármester tízmilliókat oszt ki prémium gyanánt a különböző fővárosi cégek baloldalhoz köthet vezetőinek, például 2023 júliusában saját hatáskörében eljárva, három BKK-s, illetve hat BKV-s vezető részére engedélyezte a kifizetéseket, amelyek összértéke 65 millió forint volt.
A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. vezérigazgatója, Barts J. Balázs részére – a 2022. évi prémiumfeladatainak teljesítéséért – 9,48 millió forintot fizethet ki a vállalat a főpolgármester döntése nyomán. Mártha Imre, a Budapesti Közművek Zrt. vezérigazgatója is kapott 7,8 millió forintot.
Ha a fővárosnak mégis van pénze, akkor Karácsony hazudott a választóknak csak azért, hogy a kormányt hibáztathassa, ha pedig tényleg pénz szűkében van Budapest, és mégis ilyen prémiumokat osztogatnak, akkor felvetődik a hűtlen kezelés gyanúja.
Karácsony Gergelyék „Budapesti Lakógyűlés" elnevezésű konzultációját több ponton is elmarasztalta az adatvédelmi hatóság, amely szerint a kérdőív nem más, mint politikai marketing.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2023. október 2-án tette közzé a Fővárosi Önkormányzatot számos ponton elmarasztaló ajánlását, például
A kérdés, hogy vajon Karácsonyék mire használjak a jogellenesen megszerzett személyes adatokat?
Nem véletlen, hogy a baloldal nem támogatja a vizsgálóbizottság felállítását a Lánchíd ügyében, hiszen, ha valóban semmilyen felelősség nem terhelné őket – ahogy állítják–, akkor ezzel semmi bajuk nem lenne.