Karácsony Gergely rengeteg pénzt ver el egy brüsszeli irodára, ahol nem csinálnak semmit

A Karácsony Gergely párttársa és tanácsadója, Jávor Benedek által vezetett és közpénzből fenntartott brüsszeli iroda nem folytat hivatalos, katalógusban regisztrált lobbitevékenységet. Pedig elvileg ez lenne az egyik – hanem a fő – feladata - írja a Tűzfalcsoport.

Nem szerepel az Európai Unió átláthatósági nyilvántartásában Budapest brüsszeli képviselete, így ilyenről nem is lehet szó – derül ki a Tűzfalcsoport írásából. A Lobby Facts adatai szerint

a 869503829669-42 nyilvántartási számon kiadott „jogosítványt” 2022. május 13-val törölték, az viszont bizonytalan, hogy a 2018. január 18-i regisztrációtól folyamatosan élt-e.

Inkább valószínű, hogy nem, állapítja meg a Tűfalcsoport, mivel 2021. szeptember 20-a óta ugyan a saját bevallásuk szerint „nem kereskedelmi szervezeteknek” többé nem kell közzé tenniük a lobbiköltségvetésüket, de Karácsonyék brüsszeli képviselete már 2020-ra sem jelentette a büdzsét.

A költségek

Az iroda legfrissebb adatközlése (2021) szerint öt - három teljes- és két részmunkaidős - alkalmazottja volt, európai parlamenti akkreditációval viszont egyikük sem rendelkezett. Ezek után nem meglepő módon

a fennállása óta nulla, azaz egyetlen magas rangú uniós tisztviselővel folytatott megbeszélést sem jegyeztek be Budapest Főváros Brüsszeli Képviselete mellé.

Jávorék „főhadiszállása” egyébként a rue Montoyer 39-ben van, amelyet kinti lapok havi 4-4,5 millió forintért hirdetik. Ha hosszú távú bérletről van szó, a fővárosnak talán járt némi kedvezmény, ám még úgy sem valószínű, hogy évi 35 millió forintnál kevesebbek kérnek érte – és ebben nincsenek benne a rezsiköltségek, a takarítás stb.

Ami a fizetéseket illeti, összességében körülbelül 100-120 milliójába kerül a budapesti adófizetőknek évente

a Tűzfalcsoport becslése szerint, valamint azt is hozzáteszik, hogy talán nem véletlen, hogy sem az átláthatósági nyilvántartásban, sem a Lobby Facts archívumában nem találhatunk hasonlót. Vagyis olyat, hogy egy uniós főváros önkormányzata hivatásos reprezentánst küld egy kis udvartartással együtt Brüsszelbe. Ahelyett különféle ernyőszervezeteket és az EP-képviselőket használják.

A munka

A városháza honlapja szerint:

„brüsszeli képviseleti irodánk feladata, hogy szoros figyelemmel kísérje a főváros számára releváns EU-jogszabályalkotást, kihasználja a meglévő pályázati lehetőségeket, és szakmai párbeszédet folytasson az EU fő szerveivel.”

Ebből a jogszabályalkotás követése alapvetően az adó és a jogi főosztály, valamint a (fő)jegyzői kabinetek feladata lenne. A pályázatfigyelésre szintén megvan az apparátus: városüzemeltetési, városfejlesztési főosztály, a gazdasági igazgató irodája és az alája tartozó főosztályok, továbbá a közbeszerzési és projektmenedzsment főosztály – például. De, ha senki sem figyeli a kiírásokat, a Főpolgármesteri Hivatalban, akkor is könnyű belátni, hogy olcsóbb és talán még hatékonyabb megoldás is az ilyesmit a rue Montoyer 39 helyett házon belül megoldani.

Amit tényleg igazán csak Brüsszelben lehet elvégezni, az a „szakmai párbeszéd folytatása az EU fő szerveivel”. E téren viszont a fentiek alapján

Jávor Benedek vagy nem csinál semmit, vagy titokban csinálja, mint Karácsony Gergely titkos ügynöke.

Eredmények

A tavalyi év híranyagát átkutatva ilyesmiket talált a Tűzfalcsoport:

2023. március 7.

„Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője arról beszélt, hogy szerinte a magyar és az európai jogot is sérti a CATL akkumulátorgyár Debrecenbe telepítése, ezért párttársa, Jávor Benedek panaszt is tett Brüsszelben.”

2023. június 21.

„Stop áramszegénység! – Írd alá te is a petíciónkat. Tordai Bencével várunk mindenkit a Széll Kálmán téren, gyertek!”

2023. augusztus 14.

„A Párbeszéd azt kéri, hogy augusztus 20-án ne rendezzenek tűzijátékot Budapesten – mondta a párt uniós tanácsadója hétfői online sajtótájékoztatóján.”

2023. augusztus 16.

„Jávor Benedek idiótának nevezte az Orbán-kormányt Paks II. miatt.”

2023. november 2.

„A Párbeszéd–Zöldek politikusa szerint (a) gánti kőbány(a)akkora tájsebet ejtett a Vértes déli oldalába, hogy a most meginduló rekultiváció a tervek szerint csak 2077-re fejeződne be.”

2023. november 25.

„A Szuverenitásvédelmi Hivatal felállását követően … a Párbeszéd azonnal benyújtja hozzájuk kivizsgálásra az orosz-magyar nukleáris együttműködési megállapodást, a paksi bővítés szerződéseit annak finanszírozási megállapodásával, Magyarország hosszú távú gázszerződését és az azóta megkötött hosszú távú gázszállítási megállapodásokat, a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló megállapodást, és az MVM-nek juttatott kínai hitel ügyét – közölte Jávor Benedek.”

Nos, Debrecen, Paks, Gánt vagy az észak-kelet magyarországi (bocsánat a kifejezésérét) cigánysorok nem Budapesten vannak, a Szent István-napi műsor ellen pedig nem Brüsszelben kell tüntetni.

Szóval, túlzás, hogy Jávor Benedek nem csinál semmit, de amivel bekerült a sajtóba, annak nem sok köze van a városdiplomáciához.

Holott tavaly decemberben a Portfólió is azt írta: „A Jávor Benedek által vezetett brüsszeli képviselet legfőbb feladata az információszerzés, a nemzeti hálózatépítés, azaz az azonos tagállamból származó, Brüsszelben dolgozó munkatársak közötti rendszeres kommunikáció, valamint a főváros érdekeinek becsatornázása az uniós intézményi döntéshozatalba (más néven: lobbitevékenység folytatása).”

A lobbitevékenységet, mint már írták, „jogosítvány” hiányában kihúzhatjuk. Hogy kik a Brüsszelben dolgozó munkatársak? – rejtély. Talán az EP-képviselők. És tényleg, mi is kezdene egymással mondjuk a négy DK-s és a két momentumos politikus Jávor Benedek nélkül?! Marad az információszerzés, aminek van egy egészen megmosolyogtató eredménye. Ez a poszt, amelyik tényleg „titkosügynökösen” úgy kezdődik, hogy „Megbízható bizottsági információim szerint…”

A nagyközönség számára „látványos” produktum még a Budapest Főváros Brüsszeli Képviselete által kiadott hírlevél. Ezek kezdetben havi rendszerességgel jelentek meg, 2022 óta ritkábban. Tavaly már csak három (március, június, november– amelyekben a téli, a tavaszi és a nyári-őszi hírek ömlesztve szerepelnek), amiből valójában csak kettőt töltöttek fel a városháza honlapjára, ráadásul formailag elég silány kivitelben a korábbiakhoz képest. Valamennyiben megtalálható egy Képviseleti tevékenység című szakasz. Nézzük a tavaszi termést:

POLIS - brüsszeli képviseletek találkozó; Egyeztetés Brüsszel Főváros Régió munkatársaival; Építészeti kiállítás megnyitója; Deák 17 Galéria-Liszt Intézet és brüsszeli Children’s Museum; Régiók Bizottsága – nyitott nap; Eurocities – funding officers találkozó; CCRN megbeszélés; Bécs Ház gyakornokok – előadás és beszélgetés; Strengthening Europe with Solar Powered Cities –konferencia.

És a nyári-őszit: Budapest nappal hajtva – záró esemény Brüsszelben; A kohéziós politika jövője; Bizottsági egyeztetések

Tehát

kulturális események, zöldfórumok, a Budapestet soraiban tudó ernyőszervezetek parttalan konferenciái és egy bizottsági egyeztetés,

amiről a következőt írja Jávor Benedek: „A Főváros nyomon követte a (helyreállítási) tervek benyújtását, és egyeztetéseket folytatott a magyar kormánnyal és a Bizottsággal is…”. 

Ez azért érdekes, mert a Covid-járvány hatásainak enyhítésére szolgáló brüsszeli források lehívásához 2023. augusztus 31-ig kellett benyújtani a terveket. Nem sokkal korábban pedig Karácsony Gergely és Jávor Benedek még arra panaszkodott, hogy a kormány nem áll szóba a Fővárossal (ezt a kormány cáfolta).

A közös sajtótájékoztatójukon egy szóval sem említették, hogy a Főpolgármesteri Hivatal vagy a brüsszeli képviselet közvetlenül tárgyalna vagy tárgyalhatna a Bizottsággal. Ami furcsa is lenne, tekintettel arra, hogy a pénz az országnak és egy országos spektrumú intézkedéscsomagra jár.

Persze, legyünk méltányosak.. Ha a ciklus elejéig visszamegyünk, előkerül egy cikk, amiben a Mandiner azt írta, hogy 2020-ban a Főváros mintegy 470 millió forint közvetlen brüsszeli forrást nyert el. Ebben az időben Jávor hivatalosan is lobbizhatott, szóval, legyen ez az ő eredménye, amint némileg árnyal ugyan, hogy Budapest Főváros Brüsszeli Képviseletének fenntartása az öt év alatt 500-600 milliójába került a fővárosiaknak. Tehát az árát sem hozta vissza.