Az NMHH elnöke leszögezte: a jogi szabályokban a társadalmi felelősségvállalás nincs előírva konkrétan, és a függetlenséghez valóban elfogulatlanságra van szükség. A média felelősségében a jogi és a nem jogi elvárások eltérnek egymástól, de a nem létező jogi elvárások sokszor nem kerülnek teljesítésre. Koltay András hangsúlyozta, hogy a jogi értelemben vett és a tényleges szólásszabadság kapcsán fontos elmondani, hogy a társadalomban eltérő normarendszerek szabályozzák ezt, főként közmegegyezés alapján.
Koltay András megemlítette azt is, hogy
önmagában a szólásszabadság jogi védelme nem képes megteremteni a színvonalas közbeszédet, de az is igaz, hogy a mai nyilvánosság környezetében egyértelművé vált, hogy a társadalmi normák nem közmegegyezésen alapulnak, hanem azon múlik, ki hangosabb.
Az elnök szerint aki ma hangosabb, az győz, és erre példa a Me too mozgalom is, amely oldja a jogi normákat, és képes tönkretenni életeket, karriereket is. Áldás és átok is egyben, ha mindenki beszélhet. A jogi szabályok csak egy pontig tudják a közbeszéd állapotát befolyásolni. Koltay szerint fontos probléma az online platformok kapcsán, hogy azok mindegyike magánkézben van, így nem vonatkoznak rájuk jogi korlátok, ők szabják meg mit lehet és mit nem lehet.
Koltay András megemlített egy pert, ami az USA-ban zajlik, mert a Biden-kormányzat beleszólt, hogy egy adott platformon mit kellene cenzúrázni és mit nem. Az ügyben nemsokára ítélet születhet.
Az NMHH elnöke előadása végén arról is beszélt, hogy a jog és a valóság az esetek nagy részében eltér egymástól. Lényegében 200 éve is azt gondolták az emberek, hogy a szabad szólás fontos. Koltay szerint ez ma is aktuális, elengedhetetlen. Érdemes ezért a célért lépéseket tenni.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK