„A bántalmazás tankönyvi példáját láthatjuk leírva” – ezt gondolja a kapcsolati erőszak szakértője Varga Judit megdöbbentő bejegyzéséről

Számtalan, a korábbi miniszteréhez hasonló esettel lehet találkozni sajnos – mondta a Mandinernek Boglacsik Tímea.

Boglacsik Tímea a kapcsolati erőszak szakértője a Mandinernek adott interjút Varga Judit keddi első bejegyzése kapcsán.

Varga Judit kedden délelőtt egy nagyon erős posztot tett ki közösségi oldalára, amelyben volt férje bántalmazó cselekedeteiről ír. Hogyan érdemes értelmezni egy ilyen történetet?

Azt gondolom, a segítő szakmában, főleg, ha áldozatokról beszélünk, nem kérdőjelezhetjük meg az általuk elmondottakat, ugyanakkor egy ilyen horderejű ügyben – is – rendkívül nagy felelősség terheli a nyilatkozót (és természetesen a vélelmezett elkövetőt is), hiszen sok áldozat is figyelemmel kíséri a történéseket. Jelen helyzetben továbbra is nehéz egyértelmű szakmai véleményt megfogalmazni, hiszen sokkal nagyobb erők összefeszüléséről és érdekekről van szó pro és kontra, mint egy „hétköznapi” esetnél. Erősen hat az érzelmekre a poszt, súlyos vádakat fogalmaz meg, és magunk elé tudjuk képzelni az abban leírt jelenetet.

Változtat-e a poszt megítélésén bármit az a közéleti adok-kapok, ami most Magyar Péter és Varga Judit között kialakult?

A nagy nyilvánosság előtt zajló „adok-kapok” kifejezetten alkalmas a társadalom megosztására, polarizálására, és sajnos alkalmas lehet azoknak a hangoknak a felerősítésére is, amelyek az áldozatok szavahihetőségét kérdőjelezik meg, illetve még inkább megjelenik az áldozathibáztatás. A másik oldalon pedig a megbélyegzéssel, vádaskodással találkozhatunk. Ezek hatványozottan nem tesznek jót a kapcsolati erőszak ügyének.

A probléma egyébként sem könnyen megítélhető sok esetben, ám amikor a két fél tökéletes ellentmondásban van egymással, és sokféle érdek dominál, (szak)ember legyen a talpán, aki bármelyik oldalra magabiztosan odaáll.

Mi a véleménye a posztban leírt történésekről?

A posztban megfogalmazott történet verbális, lelki és fizikai bántalmazást is leír, jól példázza az áldozatok megküzdési vagy inkább elkerülési stratégiáját. Varga Judit abban bízott, hogy a csendben maradásával előbb túl lehet ezen a krízishelyzeten, és úgy tűnik, a legtöbb hasonló helyzettel ellentétben, itt sikeres volt a „módszer”.

A hallgatás, a csend azonban nem feltétlenül jó üzenet az áldozatok számára. Azt sugallja, hogy a bántalmazottnak kell olyan taktikát választani, amivel elkerülhető egy olyan konfliktus, amelyért nem ő a felelős.

Mélyebben is lehetne elemezni a poszt szövegét, amely a bántalmazás dinamikájára, a kilépési kísérletekre vagy a zsarolásra vonatkozik, mindenesetre azt gondolom, hogy

a bántalmazás tankönyvi példáját láthatjuk leírva, számtalan ilyen esettel lehet találkozni sajnos.

Mik az ismérvei egy bántalmazó embernek?

A hatalomhoz, kontrollhoz ragaszkodás, a nemet mondás el nem fogadása, de ide tartozhat az is, amikor a bántalmazó úgy alakítja a dolgokat, hogy az áldozat magát kezdje el hibásnak érezni a kialakult helyzetért, hovatovább megideologizálja a bántalmazást a szeretet fogalmát, jelentését átkeretezve.

Miért fordulhatott elő, hogy Varga Judit benne ragadt egy ilyen kapcsolatban? Mi jellemzi a bántalmazó kapcsolatokat?

A „miért maradt” kérdésre nagyon sok válaszunk lehet, ám kerülnünk kell az áldozathibáztató hangnemet. Az, hogy a konkrét esetben Varga Juditot mi tartotta vissza attól, hogy korábban kilépjen az általa bántalmazó kapcsolatnak megítélt helyzetből, nem tudhatom, de amiért általában maradnak az áldozatok, azok jellemzően nagyon életszerű dolgok.

A gyermekek elvételével történő – vagy bármilyen egyéb – zsarolás, gazdasági függés a bántalmazótól, fenyegetés, bizonytalanság a jövőtől, félelem a bántalmazó vagy a környezet reakciójától, esetleg a gyermekek ragaszkodása a bántalmazóhoz, és természetesen az abba vetett hit is ide tartozhat, hogy az elkövető majd megváltozik, és újra visszakaphatjuk azt az embert, akit valaha megismertünk és megszerettünk.

A bántalmazott környezete tud-e valamit tenni?

Hiszem, hogy a bántalmazott környezete tud tenni azért, hogy az áldozat biztonsággal ki tudjon lépni egy ilyen helyzetből.

Abban az esetben, amikor a bántalmazott felvállalja a problémát, őt – a lehetőségekhez mérten – támogatva, segítve kísérhetik a megoldás útján (biztonságos lakhatás biztosítása, ügyek intézése közben támogató jelenlét, esetleg anyagi támogatás, lelki támasz nyújtása, stb.), ha pedig még nem érkezett el az az idő, hogy az áldozat megnyíljon, de sejtjük, hogy ilyen probléma állhat a háttérben, úgy tudtára adhatjuk, hogyha készen áll elmondani, mi történt vele, mi mellette állunk. Erőltetni természetesen nem szabad a segítést, nem faggathatjuk a bántalmazottat, mert az nagyon gyorsan bizalomvesztéshez és még nagyobb bezárkózáshoz, elszigetelődéshez vezethet.

Felhívnám ugyanakkor a figyelmet azokra a helyzetekre, amelyek során egyértelműen megvalósul a kapcsolati erőszak. Ilyen lehet az, ha a szomszédban dulakodást, hangoskodást hallunk, ha gyermekbántalmazást tapasztalunk. Akut helyzetben a 112-es telefonszámot érdemes tárcsázni, illetve gyanú esetén, kiskorúak vagy időskorúak esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot szükséges értesíteni. Gyermekek esetében egyébként ez kötelességünk is lenne, hiszen voltaképpen mindannyian a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai vagyunk.

Mit üzen az, hogy az esetről szóló poszt, illetve a korábbi, párkapcsolati bántalmazási videó alatt a volt férj – akiről a poszt szól – nevetős emojival reagál?

Azt gondolom, ebben az esetben Magyar Péter ezzel kívánja megerősíteni véleményét az általa megfogalmazott rágalmazásra vonatkozóan, és kifejezni, hogy számára ezek a történetek nevetségesek. Amennyiben azonban bebizonyosodik, hogy ezek valóban megtörtént esetek, úgy új értelmezést is nyerhetnek ezek a reakciók, amelyek a probléma, az áldozatok kigúnyolására lehetnek alkalmasak.