Fontos tudni, hogy a rendszerváltás óta a szabályok nem változtak: Göncz Árpád ugyanúgy döntött kegyelmi ügyekben, mint ahogy én, vagy Novák Katalin. Az eljárás célja, hogy a büntetőeljárás vagy a végrehajtás során az elkövetőről kiderült családi, egészségügyi, szociális tényeket a köztársasági elnök mérlegelhesse. A bíró ezt nem teheti meg, mert a bíró szigorú jogi kritériumok alapján dönt arról, hogy a vádlott bűnös-e vagy sem. A köztársasági elnök ennél szabadabb döntési jogosítványokkal rendelkezik – mondta Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában péntek reggel.
A Magyar Nemzet összefoglalója szerint Áder János felidézte: az első ciklusában egy olyan ügy került elé, amelyben egy fiatalember közúti balesetet okozott, a balesetben meghalt valaki, a bíróság két év börtönre ítélte a férfit. Az elítélt lelkiismerete nem tudott megnyugodni, újabb és újabb öngyilkosságot kísérelt meg. Az utolsó során nem halt meg, de olyan súlyosan sérült, hogy az egyik karját vállból, a másikat alkarból amputálni kellett. Világos volt, hogy a börtönben csak a rabkórházba kerülhet. A család vállalta a gondozását.
Ez az ember jobban megbüntette magát, mint ahogy a bíró őt megbüntette. Tegyék fel a hallgatók a kérdést, hogy hogyan döntöttek volna a helyemben. Bízzuk a rabkórházra vagy a család szeretetére?
– tette fel a kérdést.
Áder János elmondta, hogy az ügyet vagy az elkövető, vagy az ügyvédje tudja elindítani. Ez az igazságügyi miniszterhez kerül, amelynek van egy csapata, amely ezt elbírálja. Orvosi, igazságügyi vélemények állnak a felterjesztés mögött. A minisztériumtól a köztársasági elnökhöz kerül, ahol esetenként órákon keresztül beszélnek arról, hogy mi szól a kegyelem mellett és mi ellene. A vita után születik meg a döntés. Áder János elmondta: a kegyelmi ügy kétszereplős eljárás. Az egyik elnök az igazságügyi miniszter, a másik pedig a köztársasági elnök.
Harmadik szereplőnek nem osztottak lapot
– mondta. Áder János úgy érzi, Orbán Viktort be akarják keverni ebbe az ügybe, ám nála tíz év alatt egyszer sem fordult elő olyan, hogy a miniszterelnök kegyelmi ügyben bármilyen kérést intézett volna hozzá. Tudták, hogy ez az ő döntése, és ebbe nincs senkinek beleszólása.
A köztársasági elnök szerint a miniszterelnöknek kisebb dolga is nagyobb annál, hogy kegyelmi ügyekkel foglalkozzon.
Áder János emlékeztetett, a másik szála volt ennek az ügynek, hogy a döntések indokai kerüljenek a nyilvánosság elé.
Biztos, hogy a nyilvánosság elé kell tárni azt, hogy egy férfi amputálta mindkét karját?
– tette fel a kérdést Áder. Ő erősen megfontolná a parlament helyében, hogy erre az útra téved-e vagy sem. Leszögezte: nem arról döntenek, hogy bűnös-e az illető vagy sem. A döntés arról szól, hogy emberi szempontok alapján kegyelemre jogosult-e az előterjesztő.
Dobrev Klára ellen is két pert – rágalmazás gyanújával büntetőpert, személyiségi jogok megsértésének gyanújával pedig polgári pert – fog indítani Áder János húga, Pölöskei Gáborné Áder Annamária – derült ki a volt köztársasági elnök szavaiból. Áder János reméli, hogy a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője – aki korábban bűnösnek nevezte a húgát a bicskei gyermekotthon pedofília miatt elítélt igazgatója ügyében – nem bújik majd a mentelmi joga mögé. Áder János megismételte, hogy Gy. Németh Erzsébet ellen is két per indul majd. A volt államfő már korábban is úgy fogalmazott:
én nem vagyok perképes az ügyben, de a húgom igen. Az ő nevében elmondhatom, az első pillanattól világos volt, hogy perelni kell.
Az ügy előzménye, hogy az ellenzéki párt egy Gy. Németh Erzsébet által kiadott közleménnyel állt a nyilvánosság elé, melyben az állt: „Áder János húga tudott a bicskei pedofil igazgatóról, mégsem tett semmit a fővárosi gyermekvédelmi főosztály vezetőjeként.”
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK