Orbán Viktor: Egy jobboldali, a valóságot jobban tisztelő politikai kurzus jöhet Európában

Orbán Viktor miniszterelnök beszél

Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet

Most arra látunk esélyt, hogy 2024-ben nagyobb lendületet tud venni a magyar gazdaság, és ez azért lehetséges, mert a 2020-2024 közötti időszakban a válságok ellenére a reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte ezt az időszakot - mondta Orbán Viktor kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évindító rendezvényén.

„Továbbra is az a kormány álláspontja, hogy a gazdaságpolitikát a gazdasági miniszterek csinálják” – jelentette ki Orbán Viktor a „Gazdasági Évnyitó 2024” fórumon elhangzott beszédében. „S az az álláspontunk sem változott meg, hogy valamilyen bázisának minden gazdaságpolitikának lennie kell” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy „láthatták, hogy a gazdasági miniszterek jó állapotban vannak, hiszen egészen remek és biztató számokat mutattak. Megcsinálták a jó kedvet a mai napra” – hangzott el.

Beszéde elején azt is elmondta, hogy az európai gazdaságpolitikáknak kétféle típusa van: szakszervezeti és piacalapú. Majd azzal folytatta, hogy a sikeres gazdaságpolitikának pedig két feltétele van: 

egy sikeres gazdasági kormányzás és egy jó kamarai háttér.

Éppen ezért én optimista vagyok az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően” – tekintett a jövőbe.

 

„A kormányfő szerepe a gazdaságpolitikában, hogy ne vesszen ki a józan paraszti bölcsesség”

A kormányfő leszögezte, hogy 

a kormányfő szerepe a gazdaságpolitikában, hogy ne vesszen ki a józan paraszti bölcsesség.

Sajnos egyelőre nem nekünk tartoznak, hanem mi tartozunk másoknak – fűzte hozzá.

Mindig többet kell keresni, mint amennyit költünk” 

– mondta.

„A költségvetési hiány egyelőre nem felel meg ennek. A harmadik szempont: jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Minden erőt arra kell összpontosítani, hogy van értelme dolgozni. Jobb, ha mi keresünk másokon – ez a negyedik tétel” – sorolta Orbán Viktor.

Az évnyitón elmondott kormányfői beszédben arra is kitért, hogy „most arra látunk esélyt, hogy 2024-ben nagyobb lendületet tud venni a magyar gazdaság, és ez azért lehetséges, mert a 2020-2024 közötti időszakban a válságok ellenére a reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte ezt az időszakot. (...) Hagytuk, hogy az emberek és a vállalkozók keressenek 2010-19 között” – idézte fel.

A kormányfő nagy eredménynek nevezte, hogy a keleti beruházások értéke az első helyre ugrott, míg a magyaroké a negyedikre. 

Világos, hogy a nyugati világ részei vagyunk, de nem választjuk le magunkat a keleti részéről sem”

– húzta alá.

A miniszterelnök nem kerülhette meg az orosz-ukrán háború témáját sem. „Míg a Nyugat a sajátjának érzi ezt a háborút, a világ összes többi része nem akar elköteleződni ebben a háborúban vagy orosz párti álláspontot foglal el. Már az is a diskurzus tárgya Nyugat-Európában, hogy kell-e csapatokat bevetniük az orosz-ukrán háborúban – mutatott rá. 

Ez azt jelenti, hogy a geopolitikai rivalizálás felülírja a gazdasági logikát. 

Nem a gazdasági ésszerűség jellemzi ezt a kort, hanem a politikai megfontolások. Nem mindegy Magyarország számára, hogy ez a disputa hogyan végződik” – fogalmazott. 

Orbán beszélt a decoupling jelenségről is, amely arról szól, hogy

a Nyugat a lehető legnagyobb mértékben leválasztja magát a világ többi részéről, és védi azt, amije van”.

Az egyetlen esély a gyors békekötésre egy politikai változás az Egyesült Államokban

„Az önök gazdasági tevékenységének biztonsági környezete nem néz ki jól. (...) Ebből a konfliktusból csak egy új személy találhat kiutat. (...) Az egyetlen esélye a világnak egy relatíve gyors békekötésre az a politikai változás az Egyesült Államokban, amely összefügg az elnök személyével. (...) Ez nem szimpátiakérdés. (...) Mi nem látjuk bele a mostani amerikai kormányzásba azt a képességet, hogy gyors békét tudjon teremteni, ami a magyar gazdaság szempontjából is kulcskérdés. 

Ezért mi egy régi-új elnöknek több esélyt adunk a tekintetben, hogy sikerrel járjon” 

– szögezte le a magyar kormány álláspontját.

 

Ma egy ideológiavezérelt politizálás zajlik Európában

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az előttünk lévő európai választások nagy jelentőségűek. Egyik oldalon vannak a föderalisták, míg a másikon a globalisták. 

Ma egy ideológiavezérelt politizálás zajlik Európában. 

Akik a legfontosabb pozíciókat elfoglalják, azok baloldali-ideologikus emberek, és nem tudják egyensúlyban tartani az eszméket és a gyakorlatot - mondta a kormányfő. Egy jobboldali, a valóságot jobban tisztelő politikai kurzus jöhet Európában, de egyelőre nem lehet megmondani, hogy áttörés is legyen - tette hozzá.  

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy még létezik a visegrádi együttműködés, főleg a miniszteri szinten. Mindezek mellett a szuverenista államok együttműködése is erősödik: Szlovákia, Szerbia és Ausztria. Az utóbbi a V4 mellett jelenhet meg - tette hozzá. 

Hogy néz ki a profitegyenleg?

A kormányfő a profitegyenlegről azt mondta, hogy annak lényege, mennyi pénz érkezik az országba, és mennyi távozik. 4-6 milliárd eurót visznek ki a külföldiek itthonról a gazdasági teljesítményük révén. Ennek nem lehet örülni, és azon kell gondolkozni, hogy mit lehet tenni, hogy minél nagyobb része itthon maradjon. Nem megoldás a zárás, mert akkor beruházások sem jönnek - ismertette a kormányfő. 

A legfőbb cél, hogy a külföldön befektető magyar vállalkozásoknak 4-6 milliárd forintot kell hazahozniuk. Jelenleg a magyar vállalatok 1,3-1,5 milliárd forintot hoznak vissza.

A jövőnk szempontjából a legfontosabb, hogy azokat a cégeket segítsük, akik külföldön profitot termelnek, és azt hazahozzák - mondta Orbán Viktor. 

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy csak úgy lehet megoldani a pénzegyenlegkérdést, ha a kifektetési politikánk sikeres lesz. A költségvetési hiányról azt mondta a kormányfő, hogy a hiányt nem lehet úgy csökkenteni, hogy bizonyos területeken visszalépünk. 2024-ben 4,5 százalékos lehet a hiány, majd 3,7 százalék és 2,9 százalék lehet. Ha három év alatt nem sikerül ezt teljesíteni, akkor marad még egy évünk - tette hozzá. Mindezek alapján a hiány teljesíthető.