Újabb húsz évre ítélték a baloldali bűnözőt, Portik Tamást

Portik Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette, az 1990-es években az olajszőkítéssel kapcsolatba hozott Energol Rt. vezetője volt

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte Portik Tamást az 1996-os ügetői merényletkísérlet, illetve fiatalkori bűntársa, Gyüre József 1999-es meggyilkolása ügyében szerdán a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla. A másodrendű vádlott, K. Gábor tizenkét év fegyházbüntetést kapott. Az ítélet jogerős.

A vád szerint 1996-ban Portik Tamás utasítására lőtt rá az alvilágban jól ismert Tanyi György Lakatos Csaba hajtóra. Tanyi négy célzott lövést adott le a Fiumei úti sírkert egyik épülete tetejéről a szomszédos ügetőn tartózkodó férfira. Lakatost a mintegy 22-24 méterről leadott négy lövésből három találta el, egy a nyakán, egy az ágyéki csigolyája mellett, egy pedig a bal combjánál. Lakatos Csaba súlyosan megsérült, de túlélte a támadást - írta a Magyar Nemzet.

Mivel akkoriban konkrét bizonyítékok nem álltak a rendőrség rendelkezésére, a nyomozást nyolc hónap után, 1997 júliusában megszüntették. A támadás része volt az 1996. november 1-jén Prisztás József vállalkozó megölésével kezdődő, majd Seres Zoltán és olasz üzlettársa 1999 áprilisi likvidálásával végződő magyar maffiaháborúnak.

A hatóság 2014-ben kezdett újra nyomozni és a csaknem harminc évvel ezelőtti merényletkísérletért Tanyi György 2018-ban jogerősen tizenegy évet kapott, de három társát (köztük két testvérét) is több év szabadságvesztésre ítélték. 

Portik ellen 2019 augusztusában emeltek vádat, miután Tanyi György a börtönben terhelő vallomást tett rá. Tanyi vallomásában elmondta, hogy Prisztás József fejbe lövése után egy héttel, 1996. november 8-án Portik telefonon hívta, és találkozót beszéltek meg a Városligetben.

Az olajmaffiózó ott rémülten közölte vele, hogy rendőrségi információkból tudja, Lakatos Csaba a Prisztás-gyilkosság miatti kihallgatásán a folyosón azt mondta a rendőröknek, hogy Portik áll a milliárdos vállalkozó likvidálásának hátterében, ezért Tanyit megkérte arra: ölje meg az általa besúgónak, „vamzernek” nevezett hajtót. A történet innentől ismert: néhány nappal később már Lakatos volt a célpont.

Ehhez az eljáráshoz egyesítettek 2021-ben egy 1999-ben elkövetett gyilkossági ügyet. Az áldozat az Energol-vezér régi bűntársa volt: Gyüre József és Portik több fiatalkorú társukkal együtt a ’80-as években közösen fosztogatták a telefonfülkéket. Gyüre később „katonaként” részt vett az olajozásban is, majd a nagy budapesti robbantások lecsengése után, 1999 áprilisában, a XI. kerületi Karinthy Frigyes úton bérelt lakásán agyonlőtték.

Az ügyészség vádiratában azt állította, hogy 1999-ben megromlott Gyüre és Portik között a korábbi baráti viszony, ezért utóbbi megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát – K. Gábort és Sz. Józsefet –, hogy öljék meg a férfit. 

A bérgyilkosok 1999. április 25-én megjelentek a sértett bérelt lakásán, és K. Gábor hangtompítóval ellátott géppisztollyal több lövést leadott a férfira, aki a helyszínen meghalt. A támadók az Erzsébet híd budai hídfőjénél a Dunába dobták a fegyvert, amit később hajléktalanok találtak meg a Duna-parton és leadtak a rendőrségen. A sértett holttestét csak 1999. május 6-án fedezték fel.

Az ügyben hosszú ideig nem találták a tetteseket, ám pár éve az egyik elkövető, Sz. József alkut kötött a rendőrökkel és több alvilági leszámolás (köztük a Fenyő-gyilkosság) mellett a Gyüre-merényletről is lerántotta a leplet, így sikerült utóbbi ügyben Portik Tamást és K. Gábort a vádlottak padjára ültetni. A vádlottak az eljárás kezdete óta ártatlannak vallják magukat. 

A bíróság tavaly elsőfokon Portikot Lakatos Csaba ügyében felbujtóként, aljas indokból elkövetett emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek, a másik ügyben pedig felbujtóként elkövetett, előre kitervelt emberölésben, és húsz év fegyházbüntetésre ítélte. 

A másodrendű vádlottat, K. Gábort Gyüre József meggyilkolásában, előre kitervelt emberölésben mondta ki bűnösnek a Fővárosi Törvényszék, és 14 év fegyházbüntetésre ítélte. Mindketten a büntetésük négyötödének letöltése után feltételesen szabadlábra helyezhetők az elsőfokú döntés szerint. Az ítélet ellen a vádlottak és az ügyészség is fellebbezett, így került az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblára.